nadap.jpgA szintezési ősjegy Nadapon

  Százötven évvel ezelőtt még nem volt nagy jelentősége annak, honnan mérjük a hegyek, vagy nagyobb területek magasságát, mélységét, azaz szintezését. A térképkészítőknek lehetett fontos. Az Osztrák-Magyar Monarchia szintezési hálózata a trieszti Molo Sartorion elhelyezett mareográf (tengerszint mérő eszköz) volt a 0-pont. Nem tudtam kideríteni, hogy az Adriai tenger apálya, vagy dagálya volt a meghatározó.

   Amennyiben egy ország nem rendelkezik tengerparttal, bármilyen szárazföldi alapponton rögzített magasság használható kiinduló adatnak. Magyarország magassági alaphálózatának kezdőpontját a nadapihoz kötötték. Ez az úgynevezett nadapi alapszint. Nadap (Fejér megye) fontos település volt már a Honfoglalás idején is. Első írásos emléke az 1193-as alapítólevél, ami szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csák-nemzetség uralma alá került. A törökök kiűzése után németeket telepítettek a területre. Nadap az ország geológiai szempontból legállandóbb pontja. Amely az építmény alatt kereken 174 méterrel helyezkedik el, ennek részleteibe nem mennék bele. Inkább egy példa. Az Alföld egy olyan síkság, amely a tengerszint alatt 200 méternyire fekszik. Nadapon egy gránitsziklán található a szintezési ősjegy, a tengerszint feletti magasság (abszolút magasság) alappontja.

   A meteorológia, mezőgazdaság, repülésirányítás, űrtechnika fejlődésével egyre nagyobb jelentősége lett a tengerszinttől való magasság pontos mérésének. Korunkban a tengerszint emelkedése a klímaváltozás egyik legfontosabb mutatója. A globális felmelegedés hatására (melegebb hőmérséklet, olvadó jégtakarók és gleccserek) emelkedik a tengerek vízszintje, amelynek súlyos következményit vetíti előre a tudomány.

   Míg korábban úgy vélték, hogy évente 0,7 – 1 milliméter közötti értékekkel kell számolni, addig a 2002 és 2014 közötti műholdfelvételek rámutattak a valóságra: az egyre melegebb víz ténylegesen 1,4 milliméternyit emelkedik évente. A tengerszint-emelkedés a globális felmelegedés hatására gyorsult be az utóbbi időben. Míg 100 év alatt, 1900 – 2000 között csupán 10-20 centiméterrel emelkedett az átlagos tengerszint, addig a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet számai alapján a század végére 50 – 140 centiméterrel lesz magasabb a vízszint és ez katasztrofális következményekkel jűr. (Van olyan tudományos elmélet is, hogy a tengerszint emelkedését a kontinensek (szárazföld) még nem pontosan felderített mozgása részben ellensúlyozni fogja.)

   1960-ban a kelet-európai szocialista országok megegyeztek abban (gondolom némi szovjet nyomásra), hogy az Adriai és más alapszintekről a Balti alapszintre térnek át. Hogy ez milyen komplikációkat okozott, az egy másik történet.

 

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük