A Saxo harmadik negyedéves kitekintése: Ennek akár nagyon rossz vége is lehet…

A Saxo Bank, az online multieszköz-kereskedésre és -befektetésre specializálódott vezető fintech vállalat a mai napon publikálta a nemzetközi piacokra vonatkozó negyedéves kitekintését, amely tartalmazza a Saxo vezető elemzőinek véleményét 2018 harmadik negyedévéről. A kitekintés részletesen taglalja a gyengülő globális növekedést, a globális hitelimpulzus visszaesését és a kereskedelmi háború kockázatait, vagyis azokat a tényezőket, amelyek alapján kijelenthető, hogy az előttünk álló időszak a világgazdaság szempontjából az egyik legveszélyesebbnek ígérkező periódus a berlini fal 1989-es leomlása óta.

Ma már szinte mindenki a kereskedelmi háborúról beszél, és a kereskedelmi feszültségek súlyosbodása az egyesült államokbeli félidei választások előtt (november 6), amelyen Trump elnöknek azt kell majd megmutatnia a választók felé, hogy jobb helyzetbe hozta az országát, még jobban elmélyítheti a válságot.

A Saxo Q3-as kitekintése lefedi a fő eszközosztályokat, így a devizákat, a részvényeket, az árupiacot és a kötvényeket, és természetesen makrogazdasági témákat is taglal.

Az aktuális negyedéves kitekintés kapcsán Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza és befektetési igazgatója elmondta: “A kereskedelmi háborúnak nincs nyertese, és a fejlemények rossz irányba mutatnak, mivel a nacionalista álláspontok rombolják a nemzetközi intézményi hálózatok tekintélyét. A történelem megtanított minket arra, hogy az ilyesminek rossz vége lehet. Az előnytelen helyzetbe kerülő jelentősebb gazdaságok és politikai hatalmak megszorításokat és vámokat vetnek be a versenyképesség javítása helyett.”

„Ami még problematikusabbá teszi a kereskedelmi háborút, az az, hogy a devizák nem mozognak összhangban a folyó fizetési mérlegek alakulásával. Egy folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező országnak feltételezhetően a devizája is erősebb, de a mai világban az ilyen gazdaságok sokkal inkább igyekeznek elkerülni a devizájuk erősödését a dollárral szemben, hogy fenntartsák a versenyképességüket, és hogy elkerüljék a defláció kockázatát.”

„Kína vezető szerepre törekszik mind a világkereskedelemben, mind a világpolitikában. Peking talán már feladta azt, hogy számára az Egyesült Államok hosszú távon jelentős exportpiac legyen, és az „Egy övezet, egy út” program segíthet neki ebben. Az Egyesült Államok pedig – egyfajta természetes reakcióként – igyekszik aláásni azoknak a nemzetközi szervezeteknek a tekintélyét, amelyek a növekedést és a globalizációt támogatták a második világháború vége óta, vagy a berlini fal leomlása után. Jóllehet széles konszenzus van azt illetően, hogy nem kerül sor nyílt kereskedelmi háborúra, de ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja a november 6-i, egyesült államokbeli félidei választásokat.”

Részvények – különleges figyelmet érdemel a technológiai szektor

Míg a részvények többsége gondokkal küzdött ebben az évben, addig a technológiai szektor figyelemre méltó jövedelmeket produkált a befektetők számára, és ezzel még vonzóbbá vált. Egy érdekes sajátossága a technológiai vállalatoknak, hogy alacsony fokú az eladósodottságuk, és emiatt a szektor kevésbé érzékeny a monetáris politikák változásaira.

Peter Garnry, a Saxo Bank részvénypiaci vezetője így értékelt: “A magas jövedelmezőség és az alacsony hitelállomány együttesen 27%-os értékelési prémiumot jelent a technológiai szektor javára a többi részvénnyel szemben, és ez teljes mértékben indokolt, hiszen egy olyan szektorról van szó, amely minden jelentési időszakban növekedést produkál.”

„Az információ-technológia messze a legerősebb szektor az Egyesült Államok részvénypiacán, de globálisan már csak a második, a pénzügyi szektor mögött. A technológiai szektor a hardware-központúságból a szoftverközpontúságra váltott, ami sokkal vonzóbb a befektetők számára. Jó befektetési stratégiának tűnik az, ha valaki nagy súllyal tartja a szoftver-cégeket a portfóliójában.”

„A legnagyobb kockázat a technológiai szektor számára a szabályozás változása, és egy esetleges zavar a félvezetők ellátásában, a kereskedelmi háború következményeként. De annak kicsi az esélye, hogy ezek a kockázatok rövid távon komoly hatással legyenek a szektorra.”

Devizapiac – az amerikai dollárnak nem tesz jót a kereskedelmi háború

A Trump-adminisztráció agresszivitása a kereskedelmi kérdésekben könnyen okozhat jelentős negatív hatásokat az USD-re nézve, mivel a kereskedelemben keletkező zavarok csökkenthetik a dollárban való tartalékképzést, sőt, egyes kereskedelmi partnerek akár arra is törekedhetnek, hogy teljes mértékben elkerüljék a dollárt. Ez utóbbi magatartás különösen igaz Kínára, amelynek hosszú távú stratégiai célja, hogy meghatározóvá tegye saját fizetőeszközét a kereskedelmi kapcsolataiban.

John Hardy, devizapiaci vezető elmondta: „Kína energiaimportja meredeken emelkedik, és a jüanban denominált olajkontraktusok első negyedévi elindítása valószínűleg azt célozza, hogy végül a petrojüan kitúrja a helyéről a petrodollárt. Az is idetartozik, hogy Trump kereskedelmi háborús megnyilatkozásai a hagyományos geopolitikai szövetségesekkel szemben (NAFTA, EU) is meglehetősen gyakoriak.”

„Azoknak a feltörekvő piaci országoknak a devizái szenvedték el a legnagyobb veszteségeket, amelyek kereskedelmi deficittel küzdenek vagy küzdöttek a közelmúltban, mint Törökország, Brazília vagy Dél-Afrika, de a kereskedelmi többlettel bíró feltörekvő piaci országok is jelentős nyomás alá kerülhetnek, köszönhetően a kereskedelmi háborúnak és a stagnáló Kínának. És ezen országok nem fognak megértő partnerre lelni Powell Fed-jében, mivel a Fed politikáját kifejezetten az egyesült államokbeli viszonyok határozzák meg.”

Makrogazdaság – Csak Kína menthet meg minket

Az Egyesült Államok intézkedéseire Kína eddig hasonló eszközökkel (vagy azok felvetésével) reagált, és igyekezett nem súlyosbítani a helyzetet. Ha Kína igazán szeretné a kereskedelmi háború kirobbanását, akkor annak a leghatékonyabb módja az lenne, ha egészségügyi ellenőröket küldene olyan helyi vállalatokra, amelyeknek kulcsszerepük van az egyesült államokbeli termelésben, és ezeket hetekre vagy hónapokra bezáratná. Az amerikai vállalatokra nézve ez sokkal rombolóbb hatású lenne, mint bármilyen vámemelés.

Christopher Dembik, vezető makrogazdasági elemző így foglalta össze véleményét: „Úgy tűnik, Kína hajlandó a békülésre és kész támogatni a globális gazdaságot. A gyengébb gazdasági eredmények és a kereskedelmi feszültségek következtében Kína idén már harmadszor lazít a monetáris politikáján. Az ország most azt teszi, amit a gazdasági lassulás időszakában mindig is tett: közbelép a gazdaság erősödése érdekében, és a hitelimpulzust visszalöki a pozitív tartományba. A kínai hitelimpulzus még mindig alacsony fokú, de már lassan nő a 2010-es mélypontja óta, és hamarosan újra pozitív tartományba érhet (jelenleg az új hitelek arány a GDP-hez: -1,9%), ha a kínai hatóságok úgy ítélik meg, hogy a gazdaság támogatásra szorul.”

„Kínának számtalan eszköze van arra, hogy ellensúlyozza a kereskedelmi háború hatásait. Ezt megteheti monetáris politikai eszközökkel, vagy fiskális stimulussal is. A növekvő hitelimpulzus mindenesetre ellensúlyozza az amerikai vámok hatásának egy részét, és valószínűleg a gyengélkedő gazdasági szektoroknak, így azingatlanpiacnak is valamelyest támogatást nyújt. Nehéz megjósolni a kereskedelmi háború alakulását, de az szinte biztos, hogy Kína igyekszik elkerülni a helyzet elmérgesedését és az azzal járó volatilitást, mivel a jövőbeni gazdasági fejlődése szempontjából nagy fontossággal bír a pénzügyi és monetáris stabilitás.

Az ausztrál dollárnak kedvezőek lehetnek az amerikai termékekre kivetett kínai vámok

Ausztrália és Kína kapcsolatai igen erősek. Tavaly Ausztrália szállítmányainak 36%-a ment Kínába, ami a GDP 8%-át tette ki. Az Egyesült Államok és Kína közti feszültség növekedése aggodalmat kelt a déli országban, mert a gazdasága nagy mértékben függ a szén, a vasérc és az oktatási szolgáltatások Kínába irányuló exportjától. Az Ausztráliából Kínába irányuló szolgáltatások exportja évente 15%-kal nőtt az elmúlt évtizedben. És jön fel a turizmus is: tavaly 1,4 millió kínai turista járt Ausztráliában, a látogatók által elköltött pénz 25%-a tőlük származott. A fogyasztási cikkek, mint pl. a bor, a vitaminok és más minőségi élelmiszeripari termékek exportja évi 40%-kal nő.

Ugyanakkor Ausztrália hagyományosan az Egyesült Államok szövetségese.

Eleanor Creagh, piaci stratégiai elemző elmondta:

“Ausztrália jól ismert a minőségi termékeiről, és számos gyártó találta meg a piacát Kínában. Egy olyan környezetben, amelyre jellemző a globális növekedéssel kapcsolatos aggodalom, az ausztrál mezőgazdaság jó lehetőségeket kínál a befektetőknek. Tény, hogy az árupiaci termékek soha nem voltak ilyen olcsók az USA részvényekhez képest, és több jel arra mutat, hogy egy következő recesszió előtt még lesz egy árupiaci rali. Az amerikai mezőgazdasági termékekre kivetett kínai vámok lehetőséget jelentenek az ausztrál exportőröknek, és a versenyképes árakhoz még a tengeri útvonalak is hozzájárulnak.”

Árupiac – a kereskedelmi háború fejleményei meghatározóak lesznek

Az év elejei erős kezdést követően az árupiac egyre nagyobb kihívásokkal nézett szembe, és több negatív tényező is felmerült. A nyersolaj több hónapos ralijának a kibővített Opec-találkozó vetett véget, amelyen a résztvevők megállapodtak a termelés növelésében, hogy így stabilizálják az árakat. A nemesfémeknek a dollár erősödése és a központi banki kamatdöntések jelentették az ellenszelet, az ipari fémek a globális növekedéssel kapcsolatos aggodalmak miatt inogtak meg.

Ole Hansen, a Saxo Bank árupiaci vezetője így foglalta össze az árupiac Q3-as kilátásait: “2018 második felében a nyersolajra támogatólag hat az erős kereslet, de hatással lesznek rá a folytatódó geopolitikai kockázatok, és az ellátási oldalt fenyegető problémák Venezuelától Iránig. A feltörekvő piacokról érkező kereslet növekedése lassulhat.”

„Az arany júniusban az erős dollár miatt esett, valamint a Fed héja jellegű álláspontja miatt, miszerint folytatódik az amerikai kamatok normalizálása. Az aranynak többször sem sikerült áttörnie az 1360 dollár/uncia ellenállási szintet. Az arany és a dollár közti negatív korreláció rövid távon ugyan kihívást jelent, de ha figyelembe vesszük azt, hogy rövid-közép távon a dollár gyengülhet, akkor nem vetjük el az arannyal kapcsolatos pozitív hozzáállásunkat a harmadik negyedévben.”

„Az ezüst az elmúlt 18 hónapban beragadt egy szűkülő sávba. A harmadik negyedévben a gazdasági növekedés lassulásának jelei az ipari fémek gyengélkedését eredményezhetik, de ezzel ellentétes, pozitív hatása lehet az arany árának alakulása, mivel végeredményben az arany határozza meg az ezüst ármozgásának fő irányát.”

Kötvénypiac – félelmekkel és volatilitással együtt jönnek a lehetőségek

A harmadik negyedév átmeneti időszak lesz, amely során a kamatfelárak növekedése fenyeget, amely végül a hozamgörbe inverziójához vezet az év végére, vagy a jövő év elejére. Ez még önmagában nem okozna recessziót, de egy héja jellegű Fed és egy túlfűtött gazdaság kombinációja már lerövidítheti a recesszióhoz vezető utat.

Althea Spinozzi, kötvényspecialista elmondta: „A kockázatosabb eszközöktől továbbra is ódzkodni fognak a befektetők, így például azoktól a szektoroktól, amelyek érzékenyek lehetnek a kereskedelmi háború fejleményeire. Az Európai Unión belüli politikai zajokra is figyelnek a piacok, különösen Olaszországra, ahol októberben fogadják el a 2019-es költségvetést. Ugyanakkor egy volatilis környezet, mint amilyen a mostani is, jó befektetési alkalmakat kínál. Az elmúlt két negyedévben tapasztalt eladási hullámok szélesítették a kamatfelárakat, így a befektetési kategóriájú kötvények és a magas hozamú vállalati kötvények között is lehetet figyelemre méltó lehetőségeket találni. De továbbra is gondot kell fordítani a megfelelő diverzifikációra, és arra, hogy a kamatfelárak tovább szélesedhetnek a bizonytalanságok és a központi banki politikák miatt.”

 https://www.home.saxo/insights/news-and-research/publications/quarterly-outlook