Berolina

Németország és Berlin szimbóluma a Brandenburgi Kapu. Az ország kettészakítása, majd újraegyesítése idején már mindent megírtak történetéről. A tetejére épített harci szekér már kevéssé ismert. Nem turista látványosság, mert 26 méteres magasságban nehezen vehető szemügyre. Bár a digitális fényképezőgép sokat segíthet, ha ráközelítünk vele.

A szobor lenyűgöző, csodálatos. Johann Gottfried Schadow, II. Ferenc német király (egyúttal magyar király) udvari szobrásza alkotta a XVIII. század utolsó évtizedében, amikor is ráhelyezték a már korábban ott álló Brandenburgi Kapu tetejére. A helyiek a szobrot Berolínának becézik, nem tudtam kideríteni miért. (Kedvelt leány keresztnév némethonban.)

A szobor egy quadriga, négylovas ókori díszkocsi, harci szekér, eredetileg négy harcost vitt a csatába. Feltehetőleg azért kellett négy ló, mert a mellvéddel ellátott és négy katonát, fegyvereket vivő szekér súlya igen nehéz lehetett. A Berolínán Niké, a görög mitológiában a győzelem szárnyas görög istennője (esetleg Viktória, a győzelem római istennője) hajtja a fogatot.

A győztes jénai csata (1806) után Napóleon elfoglalta Poroszországot és legnagyobb városát Berlint. A császár szétszedette az 50 tonna körüli a quadrigát és Párizsba vitette, ahol összerakták. De felállítása az ismétlődő háborúk miatt elmaradt. A lipcsei Népek Csatája (1813) után a bukott császárt Elba szigetére száműzték, A győztes Blücher porosz tábornok ládákba csomagoltatta a szobor részeit és visszaszállították Berlinbe. Ekkor került az új hatalmi jelkép, a tölgykoszorún ülő porosz koronás sas az istennő botjára.