Hippokratész és a hálapénz

A gyógyítás története egyidős az emberiség történetével. Már az őskorban is akadtak olyanok, akik igyekeztek meggyógyítani beteg társaikat, varázslóknak hívták őket. Az ókorban a papok vették át a gyógyítók szerepét, az orvoslást eleinte a templomokban végezték. Kivételt képezett Kína, ahol már a Sang-dinasztia idején ( időszámításunk előtti II. évezred) képzett orvosok gyógyították a betegeket, a királytól kapták a fizetésüket. (Császárok …

tovább olvasom

Cipőpaszták alkonya

Szándékosan írtam cipőpasztát, a „krém” szó átvonult a cukrászok és kozmetikusok világába. Lassan a cipőpaszta is kimegy divatból, a legtöbb lábbeli műbőrből készül. Ma már olyan tökéletes „lélegző” műbőröket állítanak elő, hogy a szakember is alig tudja megkülönböztetni a valóditól. Sokféle alkalmazási területe ismert. Elsősorban cipők gyártásához, de : felhasználják felsőruházati cikkek, bútorok és gépkocsi üléseik kárpitozására is. Még futball-labda …

tovább olvasom

Tévedések vígjátéka

Nemrégiben értesített a Tudományos Fokozatok Hivatala, hogy elnyertem az orvostudományok doktora címet. Fogalmam sem volt róla, ki és mikor beszélhetett a tudós intézménynek szerény személyemről, nem is vagyok orvos, a kíváncsiság viszont hajtott, nyomozásba kezdtem. Így jutottam el egy irodához, ahol kedves titkárnő fogadott. Számítógépe épp lefagyott, ezért hosszasan matatott a dossziék között, végre megtalálta a határozatot. A koronavírus járványról …

tovább olvasom

Egy ideális családorvos

Családorvosom nem ismeri a várólistát, a telefont azonnal felveszi, időpont kérés nincs, órákon át ücsörgés az előszobában sincs. Minden napszakban bármikor elérhető és azonnal rendelkezésemre áll. A koronavírus járvány megjelenése sem változtatott ezen az ideális helyzeten. Nem is értem, hogyan csinálja? De ez még semmi! Pontosan ismeri testem gyenge pontjait nyomogatás, ütögetés nélkül is. Nem utal be kellemetlen és fájdalmas …

tovább olvasom

Szponzorok

Bizonyára észrevette az Olvasó, hogy sok televíziós műsort valaki támogat. Már mint anyagilag. Azt még megértem, hogy az úgynevezett művészfilmet támogatni kell, mert egy forgatási nap legalább kétmillió forint és a nézőszám előadásonként húsz fő. Beleértve a rendezőt, operatőrt, kameramant, sminkest, forgatókönyv írót. És a családtagokat. De fogalmam sincs róla, miért kell az időjárás jelentést támogatni? Hiszen a netről minden …

tovább olvasom

A mi Pajtásunk

Az okostelefonok, digitális fényképezőgépek és 400 GB-os memóriakártyák világában emlékezzünk vissza arra a fényképezőgépre, amelyet általában 14. születésnapjára kaptak korosztályom tagjai. Ő volt a Pajtás, amelyet a Gamma Optikai Művek gyártott 1955-től és 220 forintba került. (Akkoriban egy jó szakmunkás havi fizetése 1.700 forint körül volt.). Nem is volt olyan egyszerű a használata, sok mindenre kellett figyelni. Erős fény kellett …

tovább olvasom

Egy teáskészlet sorsa

Teáskészletünk sorsát egy tudós portréjával kezdem. Az 1892-ben született Knapp Oszkár vegyészprofesszor, az MTA doktora 1923-ban kezdett az üveg- és kerámiagyártás technológiájával foglalkozni az Egyesült Izzó kutató laboratóriumában. A többi között az üveg oxidösszetételét, kémiai rezisztenciáját, kristályosodását, viszkozitását, forraszthatóságát kutatta. Ezen időszak alatt az üveg- és kerámia ipar tárgykörében több mint négyszáz tudományos és gyakorlati közleménye jelent meg, magyar, német, …

tovább olvasom

Honvágy

Barátságunk akkor kezdődött, amikor főnököm bemutatta új kollégánkat Jániszt. Kérlek, segítsd őt a napi munkájában, hogy mielőbb teljes jogú tagja legyen osztályunknak, Jánisz a jó hírű athéni Panepiszisztimon angol szakos gimnáziumában érettségizett 1967-ben. Ugyanabban az évben Papadopulosz ezredes puccsal átvette a hatalmat Görögországban. A családnak menekülnie kellett, mert az apa demokratikus érzelmű tanár, publicista lévén rajta volt a „feketelistán”. Jánisz …

tovább olvasom

Berolina

Németország és Berlin szimbóluma a Brandenburgi Kapu. Az ország kettészakítása, majd újraegyesítése idején már mindent megírtak történetéről. A tetejére épített harci szekér már kevéssé ismert. Nem turista látványosság, mert 26 méteres magasságban nehezen vehető szemügyre. Bár a digitális fényképezőgép sokat segíthet, ha ráközelítünk vele. A szobor lenyűgöző, csodálatos. Johann Gottfried Schadow, II. Ferenc német király (egyúttal magyar király) udvari szobrásza …

tovább olvasom

Nevezetes csataterek

Bonaparte Napóleon. A világ egyik leghíresebb, de bizonyára a legismertebb uralkodója 1821. május 5-én hunyt el 51-éves korában, Szent Ilona szigeti rabságában. A franciák bizonyára nagyszabású megemlékezéseket tartanak majd a 200-éves évfordulón, remélhetőleg már csillapuló járványhelyzetben. Ifjú koromban Napóleon-fan voltam, levelezőlap, bélyeg, újságcikk, festmény reprodukció gyűjteményem volt róla, a könyvekről nem is beszélve. Amikor külföldön jártam, igyekeztem felkeresni híres csatái …

tovább olvasom

Ötéves tervek

„Csak tervezz mindent meg, A terv az jó dolog! De tervezd gyorsan újra meg, Mert menni úgyse fog!” (Bertolt Brecht) Aktív életem nagyobb részét az ötéves tervek korszakában töltötten el. Ezek a gazdaság egészét átfogó, kötelező érvényű, termelési és gazdaságfejlesztési programokat tartalmaztak. Törvénybe iktatták, megsértői szigorú szankciókra számíthattak. Az ötéves terveket szovjet mintára dolgozta ki az 1947-ben erre létrehozott intézmény, …

tovább olvasom

Zsinórírás

Őrzöm néhány levelét szüleimnek, nagyszüleimnek. Betűik szépek, egyetlen szó megmutatja, melyikük kézírása. Viszont az én kézírásom nehezen olvasható, csúnya. Nem tehetek róla. Annak idején Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter kötelezővé tette a zsinórírás tanítását az általános (elemi) iskolákban. Ahogy rendelete fogalmazta: a zsinórírás országos oktatása kötelező érvényű. Jól is néznénk ki – gondolhatta -, ha minden nebuló másképpen írna, …

tovább olvasom

A teremtés koronája

– Miért takarod el az arcod? És miért nem jössz közelebb? – Mert félek tőled. – Ugyan már! Olyan félelmetesek vagyunk? – Igen. Ezért gyűlöl benneteket az egész civilizált világ. Megzavartátok eddigi békés életünket. Emberek tízezrei halnak meg naponta miattatok. Miért támadtatok rá az emberiségre? – Mi nem támadtunk senkire. Évszázadokon át vidáman éltünk Vuhanban, nem volt senkivel semmi gondunk. …

tovább olvasom

A legszebb karácsonyi vers

József Attila: Betlehemi királyok. Számomra a legszebb karácsonyi vers. Elsősorban azért, mert vitathatatlanul lenyűgöző, felemelő. Úgy érzem, egészen közel áll hozzám, ott vagyok, ahol az események történtek. Jön három király, talán Babilónia, Perzsia és Mezopotámia uralkodója. Olyan emberek, mint mi, mindannyian. Hiszen az uralkodói méltóságok hintón járnak, nem gyalog. Nem néznek be csak úgy valahová, nem cipelnek csomagot, nem kopott …

tovább olvasom

A karácsonyfa díszei

Reneszánsz festők karácsonyi vásznain nem láthatunk fenyőfát. Kizárólag Máriát az újszülött Jézussal, szenteket, a három királyt, állatokat, ritkábban tájképet. A fenyőfa csak később jelenik meg, díszek nélkül, legfeljebb almát, diót, édességet tettek alája. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér megyei Martonvásáron levő birtokán 1824-ben ugyancsak díszek nélkül. A világ első feldíszített karácsonyfáját Angliában Viktória brit királynő …

tovább olvasom

Karácsonyi ének

Szeretett osztályfőnököm és magyartanárom Vihar Béla szerint, ha egy könyv tartalmát megpróbáljuk elmondani, a lényegét veszítjük el. A kötelező olvasmányoknál sem a tartalmat kellett felmondanunk. A Pál utcai fiúk esetében például azt kérdezte a felelőtől, hogy működött a Gitt-egylet és miért lett belőle szállóige? Most mégis kivételt teszek. Advent idején néha újraolvasom Dickens könyvét, a Karácsonyi éneket. Hátha más is …

tovább olvasom