Karl Frieder: A komáromi városháza a földrengés után

2021. április 20-án hajnalban középerős földrengés rázta meg Ausztria keleti részét, a rengést Sopronban és környékén is érezni lehetett.

Magyarországon a komolyabb földrengések ritkák, szerencsére nem gyakori vendégünk ez az „alattomos” természeti csapás. Senki sem tudja megmondani, mikor mozdul meg a talaj, de egyszer csak iszonyatos erővel megremeg a föld, a rengés erősségétől függően hullámzani kezd a felszín, házfalak repednek meg vagy akár össze is omlanak a legmasszívabbaknak vélt épületek, és ilyenkor sok embert maguk alá temethetnek.

Hazánkban a legnagyobb erősségű földmozgás Komáromban volt 1763. június 28-án-ban, a Richter-skála szerint 6,3-as fokozatú. A rengésnek 90 halálos áldozata és 140 súlyos sebesültje volt. Komárom épületeinek harmada elpusztult, romba dőlt, vagy súlyosan megsérül. A többi között a vár, 7 templom (köztük az 1747-ben épített református templom) és 280 épület, részben megsérült további 350 épület.

A földből kénes gázok törtek a felszínre, szökőárak is feltörtek a mélyből. A módosabb polgárok boltíves kőépületei sínylették meg leginkább a csapást, az egyszerű, vályogból és fűzfavesszőből tapasztott házikók kevésbé.

Összességében csak a város 10 százaléka maradt sértetlen. A földrengés után Mária Terézia intézkedett a károk mérsékléséről, ma úgy mondanánk, katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította Komáromot és környékét.

Az eseményről Jókai Mór, a város szülötte regényt írt „Az elátkozott család” címmel. Utoljára 2006-ban adta ki a Mercator Studió.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük