Fogyókúrára fogva

Sok évtizedes múltjára visszatekintve, soha ilyen szegényes még nem volt az UTAZÁS Kiállítás. Talán néhányan még emlékszünk rá, de hol van már az idő, amikor az A-pavilont teljesen megtöltötték a külföldi kiállítók és a magyarok is csak szűkösen fértek el mellette a D-ben. Most jó, ha az A egyharmadát kiteszik, közösen, mindketten. A többit a szárazföldi közlekedési eszközök – autó, kerékpár – foglalják el.

Az erősen leszűkült területen persze a kiállítók is kevesebben voltak. Az ismert, nagy utazási irodáink közül, egyedül a ViaSale Travel-nek volt messziről is jól látható helye. Ők még egész napos programot is szerveztek a viszonteladók számára, ahol részletesen bemutatták a Kanári-szigetek érdekességeit. A legfőbb vonzerőt a télen-nyáron kiegyenlített átlaghőmérséklet és a természeti szépségek gazdagsága jelenti. Hiányoztak a „régi nagyok”, az ETI, a Sun&Fun, észrevehető módon – másokkal társulva – csak a Kartago és a Haris Travel jelenlétét sikerült felfedezni. A látogatók száma is igazodott a kínálathoz, igen kevesen voltak. Ám ennek lehetett még két másik oka is. Az egyik, a megközelítés. Az Örs vezér térről óránként csak két busz indult, minden tizedik és negyvenedik percben! A „járatsűrűség” láttán sokan fordultak vissza a megállóból. A másik visszatartó erő pedig valószínűleg a 4100 forintos belépődíj lehetett!  Aki viszont mégis eljött – és nyitott szemmel járt – komoly összegre rúgó megtakarítási lehetőséghez is hozzájuthatott. A belföldi utazók körében már sok év óta népszerű Hungary Card megvásárlói féláron mehetnek be az összes magyarországi kastélyba – mondta el a cég tulajdonosa, Gál Gábor. Ugyanez igaz a Nemzeti Múzeumra és valamennyi vidéki intézményére, valamint igen sok gyógyfürdőre is. Vonat-, autóbusz-, hajó- és színházjegyek is vásárolhatók vele féláron. A 10-20-30 százalékos kedvezményeket nyújtó helyszínek felsorolása pedig megtölti a 190 oldalas katalógust, mert hát a kártyához nyomtatott katalógus és a teljes kínálatot felvonultató internetes háttéroldal (https://hungarycard.hu) tartozik. A kártya nem jár le az év végén, hanem az aktiválástól számított 365 napig érvényes. Tehát aki – mondjuk – júniusban kezdi el használni, 2024 júniusában még használhatja.

A kiállítás külföldi díszvendége a világ 4. legnagyobb szigete, Madagaszkár volt. Úti célként a népszerűsége csak néhány évvel ezelőtt kezdődött – vicces módon, egy rajzfilmmel. Azóta viszont megnőtt iránta az érdeklődés, de még nem árasztja el a tömegturizmus. Az ország legfőbb vonzereje az óriási biodiverzitás! Az élővilág 80 százalékát máshol nem látható, endemikus növény- és állatfaj teszi ki. A sziget körül 5000 km hosszan csodálatos tengerpart nyúlik el. Különleges élmény az ideutazóknak a roppant színes ősi kultúra, 18 különböző népcsoport él itt. Megmutatkoznak az afrikai, ázsiai, indiai vonások, keveredve a francia gyarmatosítás hatásaival. Tapasztalható ez a zenében, de főleg a gasztronómiában. A 15 napnál nem hosszabb látogatásokhoz vízum nem kell, mindössze 10 euró adminisztrációs díjat kell a repülőtéren érkezéskor fizetni. Budapestről indulva három légitársaság, az Ethiopian, a Turkish Airlines és az Air-France-KLM közül is választhatunk.  Az orchideát formázó látványos viselet mágnesként vonzotta az érdeklődőket Szlovénia pavilonjához. A virágok a magyar határhoz közeli Dobronakban az 1500 m² területű trópusi kertben díszlenek és mintegy 400 másik társukkal együtt várják a látogatókat. Lendvára is érdemes ellátogatni. A 12. században épült és szépen helyreállított várban minden évben rendeznek valamilyen fontos kiállítást. Most a Nemzetközi Fotóművészeti Szalon képei láthatók. Az 53 méter magas kilátóból négy országba tekinthetünk: Szlovénia, Ausztria, Horvátország és Magyarország rajzolódik ki a szemhatáron. A városban és környékén szinte minden a borhoz kötődik, számos borászat kínál kóstolási lehetőséget. Kevesen tudják, hogy „Lendva a bogrács fővárosa”. No nem az edényé, hanem a vad-sertés-marha húskombinációból készült helyi ételkülönlegesség neve is bogrács. Egy hétvégi kiránduláson érdemes megkóstolni. Előttünk a nyár, sok felé lehet utazni, de miért pont Ciprusra menjünk? A legfontosabb szempont talán a biztonság – hangsúlyozta Ács-Lévai Viktória az országot bemutató pavilonban. A másik, a rengeteg repülőjárat. A sziget nyáron mindennap elérhető. Ha pedig már ott vagyunk a csodálatos tengerpart, a borászatok a helyi kultúra mind-mind megerősít bennünket abban, jól választottunk, amikor ide jöttünk. Aki a homokos tengerpartot szereti, annak a keleti rész, Agia Napa és Protaras fog tetszeni. A tengerben egészen november végéig fürödhetnek. Az ősi kultúrával ismerkedni vágyók viszont inkább Pafos és Limassol környékét keressék fel. A ciprusi gasztronómia nagyon hasonlít a görög konyhához. Érdemes egy különböző, kisebb ételekből álló sort végigkóstolni. Az előétel többnyire zöldség, fő része utána a hús- vagy halétel, de ne feledkezzünk el hozzá a borokról sem. A legkülönlegesebb a mi Tokaji aszúnkhoz hasonló Commandaria. A szigeten 7 borút közül is választhatunk. Szeptemberben viszont Pafosban az Afrodité fesztivál az operakedvelőknek jelenthet valódi ínyencséget. Mintha már ott is lennénk az országban, olyan díszkapuval hívta fel magára a figyelmet Marokkó. Európából nézve közeli, a Covid alatti időszak nem viselte meg és nem drága úti cél. Sivatagtól tengerpartig mindent kínál. Bővelkedik a mór, az arab, a zsidó, az afrikai kultúra emlékeiben. Konyhája nem áll távol az európai ízléstől, mediterrán ízvilág sok zöldség, de mellettük rengeteg hal- és húsétel jellemzi. Gyümölcsökben sincs hiány. Marokkó ugyan muszlim ország, de nem kizárólag muzulmánok lakják, létezik itt nagyon gazdag zsidó kultúra. Sokáig volt francia gyarmat, ma is sok francia él ott, ők jelentős borkultúrát tartanak fenn. Annyira, hogy még exportálnak is finom marokkói borokat! A magyaroknak vízum sem kell, három hónapig lehetnek ott vízum nélkül, akár az egész nyarat el lehet tölteni.Kvíz kérdésnek is elmenne: a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik legnagyobb szigete – Olaszországhoz tartozik, nevét nem egy halfajtáról, hanem az ott élő népcsoportról kapta. Megvan? Budapestről másfél órányi repülőútra fekszik, nagyon szép körülötte a tenger, számos barátságos kisváros várja az utazókat. Az itt élő nép eredeti neve „tengeri emberek”, a maguk nyelvén szardánok, a sziget neve ebből ered. Szardínia. Fő termékük a sajtok, a bor és az olívaolaj, a helyi konyha kitűnő ízeket produkál – igaz az olaszra is hasonlít. Inkább a nyugalmasabb nyaralásra vágyóknak, a gyermekes családoknak való, nem lett belőle „bulisziget”. A tenger viszont csak augusztusban alkalmas pancsolásra. Érdekes, másfelé nem nagyon kapható népművészeti, kézműves ajándéktárgyakat lehet vásárolni. Akik szeretik a kalandos, felfedező túrákat, kifejezetten jól fogják itt érezni magukat. Az utazásban egy kicsit járatos magyar ember talán két szót tud japánul: sayonara és sukyjaki. Aki viszont ellátogat ebbe a különleges kultúrájú országba, többet is meg fog jegyezni. Az egyik leghíresebb látványosság, a cseresznyevirágzás tavasszal van, bár ilyenkor egy kicsit hideg az idő. Nyáron a magyar utazó számára nagyon meleg van, a legkellemesebb az ősz. Sok növény virágzik ilyenkor. Az utazás kicsit fárasztó, átszállással együtt 19 óra ezért megéri legalább kéthetes utat tervezni – vízum nem szükséges. Ilyenkor belefér az úti tervbe Tokió és a régi főváros, Kiotó is. Lehetőség van arra is, hogy előre elhatározott program szerint, csak a kulturális vagy csak a gasztronómiai érdekességeket keresse fel a turista. Meglepő, de az éttermek ott olcsóbbak, mint idehaza! Helyi jellegzetesség és igen változatos étel a tempura. Olyasmi, mint nálunk a párisi szelet, de a tartalma lehet zöldség, rák, hal vagy más hús is. A jellegzetes italt a szakét, fogyasztják melegen, de nagyon hidegen is. Érdemes mindkettőt megkóstolni.