Megnyílt a világ első Nyakkendő Múzeuma

 Horvátországban, Zágrábban nyílt meg 2024. június 26-án a világ legelső nyakkendő múzeuma, és hogy miért éppen ott, annak pontos oka van. Ennek a ruhadarabnak eredeti gyökerei – bármily meglepő is – jól bizonyíthatóan Horvátországig vezetnek vissza, ezáltal a nyakkendő szülőhelyévé nyilvánítva az országot. A múzeum nemcsak a divat és történelem szerelmeseinek nyújt felejthetetlen élményt, hanem bárki számára, aki szeretne mélyebben elmerülni ebben az izgalmas témában.

A nyakkendő története a XVII. századba nyúlik vissza és meglehetősen súlyos eseményekhez, a Harmincéves háború időszakához kötődik. Ez volt az első olyan háború, mely Európa jelentős részét érintette. Vallási és politikai indíttatású volt, de mindinkább a hatalmi szerep erősödött fel benne. No jó, de mi köze ennek a nyakkendőhöz? Párizsban már akkor is sokat adtak a megjelenésre, a ruhák kivitelezésére. Ott tűnt fel, hogy a háborúban részt vevő horvát hadsereg katonái szépen megkötött, színes selyemkendőt hordanak a nyakuk köré tekerve. Erről könnyen felismerhetők is voltak. A kendőnek kettős szerepe volt, egyrészt védett, a támadó kardjának éle könnyen megcsúszott rajta, másrészt viszont már a horvát népi hagyományokban is megtalálható.  Olyasmi lehetet, mint nálunk a jegykendő, ott is a menyasszonyok ajándékozták a vőlegénynek. Párizsban viszont hamar divatcikk lett belőle. Érdekes volt újszerű, no meg kényelmesebb is az akkoriban szinte állandóan viselt merev csipkegalléroknál. Amikor azután már XIV. Lajos francia király is viselni kezdte, szinte kötelezővé vált mindazok számára, akik jelezni kívánták, hogy ők a legmagasabb körökhöz tartoznak. Nem telt bele sok idő, hogy civilek és katonák, válogatás nélkül mindenhol hordani kezdjék. Elterjedt egész Európában. Persze akkor még másként hívták, mifelénk például kravátli volt a neve. Miért? Az ország neve horvátul Hrvatska, franciául Croatie, németül Kroatien. Így lett a nyakkendő a német krawatte, bajor-osztrák krawatl átvétele, Bécsből pedig már a kravátli jött Pestre. Az új múzeum, azon túlmenően, hogy bemutatni kívánja a nyakkendő fejlődésének útját a modern kortól egészen a 17. századig visszamenően, láttatni szeretné, hogy az elmúlt négy évszázadban milyen jelentős szimbolikus szerepet töltött be különböző kultúrákban és korszakokban. Hogyan vált mindennapi divatcikké? Nemcsak történelmi tárgyakat mutat be, hanem a legmodernebb technológiai megoldásokkal is megismerteti a látogatókat. Itt látható például az egyetlen golyóálló anyagból készült nyakkendőt. A múzeum közönsége mikroszkóp alatt figyelheti meg a selyemlepke gubókat és cérnákat, valamint ezen kívül egy korhű, lovakat bemutató 3D-s kiállítást felfedezhet. A nyakkendőnek ugyanis a lovasezredek egyenruhájának megtervezésében is szerep jutott.

 Napjainkban lassan már külön tudomány alakult ki a nyakkendő körül. Világnapja is van, minden évben október 18-án ünnepelheti – aki akarja! Egy stockholmi matematikus, Mikael Vejdemo-Johansson és csapata 2011-ben kiszámította, hogy a nyakkendő megkötésének 177 147 féle módja létezik. A tanulásnak szórakoztatónak kell lennie, különösen a fiatalabbak számára, ezért ezt a múzeumot úgy tervezték, hogy játékos és interaktív módon osszon meg számos tényt és történetet a nyakkendőkről. De jut az élményekből annak is, aki csak külső szemlélő marad. Zágráb díszszázada, a „Kravat pukovnija”, már 357 éves. A Harmincéves háború korhű egyenruháiban 14 lovas és 76 gyalogos vonul fel minden évben, Húsvét hétfőtől kezdődően minden hétvégén, egészen október 18-ig.