Számos utazási iroda kínál különféle körutazásokat Szicíliába. Ez a vidék tehát nem ismeretlen a magyar utazók előtt. Mégis meglepő volt, hogy a közelmúltban zárult Utazás Kiállításon Nyugat-Szicília külön pavilonnal képviseltette magát és magyarnyelvű tájékoztató füzetekkel várta az érdeklődőket. Elég volt néhány percet eltölteni a pult előtt, hogy a látogató számára világossá váljon: talán érdemes volna felvenni a tervek közé Nyugat-Szicília meglátogatását. Történelmi nevezetességekben, természeti értékekben, bámulatos képzőművészeti alkotásokban, gasztronómiai élvezetekben nincs hiány – és mindezek mellé ott van a gyönyörű, tiszta vizű tenger, sok homokos stranddal.
A szicíliai körutat kínáló irodáknál többnyire egynapos kirándulás, Trapani városa és Erice várának megtekintése szerepel a programban. De, aki már járt ott megerősítheti, a sziget nyugati fele ennél többet érdemel. 
A megközelítés egyszerű. Palermoba több légitársaság is repül, de a Trapanihoz mindössze 16 kilométerre (autóval kb. 18 percre) fekvő Birgi repülőterére is van Budapestről közvetlen járat. Családoknak vagy kisebb társaságoknak érdemes egyéni szervezésben menni, mert ez a tájegység nem túl nagy, saját vagy helyben bérelt autóval is könnyen bejárható. A ma is használt szicíliai nyelv, az olasz, a spanyol és a katalán keverékének tekinthető. Az érkező turistát ez ne zavarja, mert az olasz mellett igen sokan beszélnek angolul – és nem csak a fiatalok. 
Egy többnapos kirándulás támaszpontjának érdemes Trapanit választani. Szállodákban bővelkedik, több is van, amelyik a szobához repülőtéri transzfert is ad. Szokták a „két tenger közötti városnak” is nevezni, mivel Szicília legnyugatibb csücskén, a Földközi- és a Jón-tenger közé eső kiszögellésen, az Erice hegy alatt, a Selinunte régészeti parkhoz sem távol fekszik. Varázsát különböző tájak, kultúrák, az évszázadok során itt letelepedett népek sikeres keveredésének köszönheti. Megfordultak errefelé föníciaiak, rómaiak, arabok, normannok, uralta az Anjou- és az Aragóniai-ház, valamint a Bourbonok. A legrégebbi utcáin – mint például a Via Garibaldi, a Corso Italia, a Corso Vittorio Emanuele – végigsétálva hamar észrevesszük, milyen látványos nyomot hagytak a különféle civilizációk. A környékén számos tengerparti strand is található. 
Szicília nyugati partvidékének egyik leghíresebb látnivalója a 750 méteres fennsíkon fekvő Erice. A gyakran ködbe burkolódzó csúcson igazi középkori hangulatú kisvárost találunk. Ha szép időben érkezünk, akkor a városka szépsége mellett gyönyörű kilátást is élvezhetünk a Földközi-tenger partján található Monte Cofano és közvetlenül a hegy alatti Trapani épületeire. Az alacsony nyugati part felé egészen Marsaláig is elláthatunk. A hegy tetején a várat nem csak a kanyargós utcákon felgyalogolva érhetjük el, mindjárt Trapani széléről felvonó is segít a feljutásban. A várost a normann hódításig az arabok uralták, nevét is megváltoztatták, a Monte San Guliano nevet egészen a XX. századig használták. Két kastély és egy impozáns dóm is szaporítja a látnivalókat. 
Trapaniból egy óra alatt autóval vagy busszal is elérhető a Selinunte régészeti park, az egyik legkiterjedtebb a Földközi-tenger vidékén, Európa legnagyobbja. Körbejárva nem egyszerűen romok között, hanem sokkal inkább egy Kr.e. V. századi görög városban érzi magát az utazó, ahol a templomok, de a falak, a vízvezeték, az utcák, a temetők és a kis családi házak is könnyen felismerhetők. Teljes bejárása gyalogosan több órát igényel, ezért nyáron érdemes ide nagyon könnyű ruhában jönni. A legfontosabb nevezetessége az Akropolisz, két utca kereszteződésében áll, de figyelmet érdemel a Malaphoros szentély, valamint hét templom, melyek között néhány még mindig igen jó állapotban van. A közelben van a Cave di Cusa kőbánya, ahonnan a templomok építőanyag származik; az ókori műhelyek maradványait és a nekropoliszt is érdemes megnézni. 
Trapanitól mindössze 33 kilométerre, a repülőtér felé elindulva, attól kissé távolabb fekszik Marsala, Szicília ötödik legnagyobb városa. Több szempontból is híres. Először az azonos nevű édes bor tette ismertté, de nekünk, magyaroknak egészen más okból is fontos. Az olasz egység megteremtésében kulcsszerepet játszó szabadsághős, Giuseppe Garibaldi győzelemre vezető hadjárata Marsalából indult. Itt szállt partra 1860. május 11-én, innen szállt szembe a Nápoly-Szicíliai Királyság haderejével, mindössze ezer vörösinges katonájával, akiknek soraiban négy magyar – Türr István, Goldberg Antal, Tüköry Lajos és Lajoski Vencel – is küzdött az olasz egységért. Tüköry sajnos Palermonál meghalt, Türr, érdemeiért olasz altábornagy lett! A város meglátogatásra más szempontból is érdemes, hozzá tartozik a szép Stagnone-laguna, egy természetvédelmi rezervátum, több kis szigete között a víz nyáron mindig meleg. 
Műemlékekről, tájakról, történelmi színhelyekről, borokról már volt szó, ideje, hogy sort kerítsünk az ételekre is. Ha az étel egy nép történelmének és kultúrájának kifejeződése, akkor Trapani konyhája a kultúrák olyan teljes mértékű keveredését tükrözi, mint amely mindig is jellemezte a mediterrán térséget. Meghatározó eleme a hal, különös tekintettel a tápanyagban gazdag, zsíros halfajtákra. Sok jellegzetes helyi étel van, ilyen például a Pasta alla trapanese, mely Romano sajtos, szicíliai paradicsom pestoval készül vagy a kuszkusz hallal és zöldségekkel, valamint a számtalan hal és tenger gyümölcsei előétel. A rengeteg különböző fajta édességből szinte lehetetlen választani és a helyi street food is éppoly változatos, mint amennyire finom.
