Egy-egy hibát még el lehetne intézni egy bocsánatkéréssel. Egy-egy átverést még lehetne különleges esetté nyilvánítani. De amikor már tucatjával szólalnak meg az áldozatok, amikor ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik újra és újra – akkor már nem történetekről, hanem rendszerről beszélünk. Ez a cikk nem statisztikákról, nem jogi passzusokról, nem kiskapukról szól. Ez a cikk emberekről szól. Olyanokról, akik elvesztették a megtakarításukat, a bizalmukat, néha az alvásukat is – mert valaki hibázott, valaki figyelmetlen volt, valaki hallgatott, amikor szólni kellett volna. Az Adhoc Support CIC közösségi panaszbejelentő rendszeren keresztül mostanra száznál több károsult története gyűlt össze. Minden egyes bejelentés mögött ott van egy arc, egy család, egy nap, amikor minden megváltozott. És ott van az is, hogy ezek az emberek nem akartak csendben maradni.
Ez az írás az ő hangjuk. Aki olvassa, ne csak olvassa – értse is meg: amikor a rendszer hallgat, a közösség megszólal.
Tibor ügye: a mobilapp regisztráció álcájában történő betörés
Március 22-én Tibor cégét érte támadás. A csalók az MBH Bank által frissen bevezetett mobilalkalmazás regisztrációs folyamata alatt a megszerzett belépési adatokkal és SMS-kódokkal idegen eszközön aktiválták az appot. A rendszer lehetővé tette az ügyfél telefonszámának módosítását, ezután a csalók több mint 4,5 millió forintot utaltak el egyetlen nap alatt. Ó maga utólag értesült arról, hogy az ügylet során milyen súlyos informatikai hibák merültek fel: a rendszer nem észlelte a szokatlan tranzakciós mintákat, nem figyelte a szokásos ügyféltérfelhasználást, és a módosított adatok nem generáltak figyelmeztetést.
„Egy asszony” esete
március 27-én délelőtt kétszer egymás után utaltak el közel egymillió forintot „Egy asszony”számlájáról. Azonnal hívta az MBH Bankot és a rendőrségen is megtette a feljelentést. Ennek ellenére a banktól nem kapott segítséget, ügye júniusban kerül a pénzügyi békéltető testület elé. Beszámolója szerint a környezetében több másik ügyfél is hasonló módon járt.
Anita és Imre története
A párnak 6,5 millió forintja tűnt el egyik napról a másikra az MBH Bank rendszerén keresztül. Egy Google keresés nyomán kattintottak egy első helyen megjelenő, fizetett hirdetésre, amely egy hamisított netbank felületre vitte őket. A belépési adatok és az SMS-kód megadása után a rendszer látszólag visszadobta őket, majd megérkezett az értesítés: eltűnt a teljes összeg. A bank reakciója itt is lassú és elutasító volt, az áldozatoknak kellett feljelentést tenni és megkezdeni a küzdelmet az igazukért.
János és az üszómedence mellett eltűnő 1,6 millió forint
Április 22-én János éppen családjával pihent egy wellness-szállódában. Délután 13:45 és 13:49 között összesen nyolc utalással tűnt el több mint 1,6 millió forint a bankszámlájáról. SMS értesítést nem kaptak, csak 14:07-kor érkezett meg a banki üzenet, miszerint gyanús tranzakciók miatt letiltották a netbankjukat. Mindez akkor, amikor János még a medencénél volt. Este 20 óráig nem sikerült kompetens ügyfélszolgálatossal beszélni, a rendszer szerint „minden rendben van”. Csak másnap derült ki, hogy a számlán már csak 5 ezer forint volt. A nyomozás során kiderült: április 18-án, egy Google keresés után az „mbhbank.nu” hamis weboldalra kerültek, ahol megadták a belépési adatokat, és vélhetően az SMS-kódot is.
Judit: egy hétig senki sem tudott semmit
Judit április 4-én délelőtt még maga indított utalást, délután 15:30-kor viszont ismeretlenek 1,3 millió forintot utaltak el a számlájáról egy K&H-s számlára. Sem SMS-t, sem értesítést nem kapott. Csak egy héttel később vette észre a hiányt. Ekkor tűnt fel neki, hogy a Google keresőjében több alkalommal is a klónozott MBH-oldal került kiemelt helyre, fizetett hirdetés formájában.
Tímea és a körforgás
Április 25-én Tímea számlájáról 4 millió forintot utaltak el két részletben. A pénzt egy másik MBH-s számlára vitték, ahonnan percek alatt továbbították egy harmadik bankhoz. A áldozatnál működött a kétlépcsős azonosítás, SMS mégis nem érkezett. A bank egyelőre sem támogatást, sem érdemi tájékoztatást nem adott.
Ezt látja ilyenkor a kedves MBH.HU oldal látogató
Technikai hibák, kommunikációs káosz, hárítás
A fentiek részelemei annak a rendszerhibának, amelyet cikkeink sorozata tár fel: nem elég egy technikailag biztonságos rendszer, ha a hitelesítés módja kijátszható, ha a kommunikáció kaotikus, és ha a bank belső folyamatai nem reagálnak valós időben. A Google keresési és hirdetési rendszere a csalók oldalára navigálta az ügyfeleket, hónapokon át.
Felelősség és jogi következmények
Az MBH Bank nem háríthatja át kizárólag a Google-re a felelősséget, ha saját rendszerében ilyen hibák maradnak. De a platformszolgáltató sem maradhat érintetlen, ha ismételt csalási hirdetéseket futtat. A károsultak száma már most több mint 300.
Felvétel, nyilvánosság, ügyképviselet: kérjük, hogy minden érintett jelentkezzen.
Az EuroAstra.hu, az Adhoc Support CIC segítségével, nyilvántartja, dokumentálja és közvetíti az ügyeket a hatóságok, a fogyasztóvédelem és jogi eljárások felé.
A hallgatás ebben az esetben már nem semlegesség: közvetett cinkosság.
A történetekben az a közös, hogy mindegyik esetben a károsultak a banki rendszerek gyengeségeivel, pontatlan vagy ellentmondásos ügyféltájékoztatással és a csalók kifinomult technikai-társadalmi manipulációival szembesültek. Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy nem csupán a banki oldal sérülékenysége volt meghatározó, hanem a Google által biztosított hirdetési és keresési felület is szerepet játszott abban, hogy a felhasználók könnyedén hamis oldalakra kerültek. A hirdetések között hónapokon át megtalálhatóak voltak a hamisított MBH Bank kampányok, kiemelt helyen.
A tanulság súlyos. Az MBH Bank – és bármely hasonló méretű intézmény – nem háríthatja teljes egészében a felelősséget a külső technológiai szereplőkre, ha a saját infrastruktúrájában működési, hitelesítési és kommunikációs hibák sorozata teszi lehetővé a visszaéléseket. Ugyanakkor a platformszolgáltatók – ideértve a Google-t is – sem mentesülhetnek a közvetett felelősség alól, ha az általuk kezelt felületeken hónapokig csaló kampányok futnak.
Az eddigi beszámolók alapján egyre inkább valószínű, hogy nem egyedi, hanem tömeges csalássorozat áll a háttérben. A beérkezett adatok szerint már most több mint 300 károsultról van tudomásunk. Ez nem csak jogi, hanem közérdekű, hatósági, sőt nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet. Mert ha a digitális pénzügyi ökoszisztéma szereplői közül egyik sem tudja, vagy akarja garantálni a polgárok vagyonának alapvető védelmét, akkor a rendszer nemcsak technikailag, hanem morálisan is összeomlott.
Ezúton is kérünk minden érintettet, hogy történetét, dokumentumait, képernyőmentéseit ossza meg szerkesztőségünkkel – az EuroAstra.hu jelenleg Magyarország egyetlen olyan médiája a KamuWebshopok.hu együttműködésével, amely átláthatóan és rendszeresen feldolgozza az MBH Bank-ügyet. A vizsgálatok elősegítése, a hatósági eljárások alátámasztása és a lehetséges kártérítési igények összehangolt képviselete érdekében létrejött az Adhoc Support CIC és annak jogi munkacsoportja. A célunk világos: minden sértett láthatóvá váljon, a felelősök neve pedig ne merüljön feledésbe.
Nagyon király a kép, de pontosítsunk! A mobil nem volt velünk, a szobában voltak hagyva a széfben. 🙂
Egyébként megjött a bank válasza pont ma, természetesen elutasítottak a kérelmünket a kártalanításra, mivel mi adtuk ki az adatokat csalárd módon szerintük.
A bank álláspontját tovább görgetve, az unokázó csalók áldozata sem károsult, mivel ő maga utalt, illetve a piramisjátékok sem illegálisak, mert a károsult saját magától adta oda a pénzét a piramisjátékhoz…
Arról, hogy 2x is félretájékoztattak, csak ennyire futotta nekik:
„Bejelentése alapján visszahallgattuk a Telebank ügyfélszolgálatunkkal folytatott beszélgetéseit, az első telefonhívásra a csalással érintett tranzakciók megvalósulása után, 2025.04.22-én 17:13 órakor került sor.
A visszahallgatás során megállapítottuk, hogy az ügyintézők nem az aktuális egyenlegéről nyújtottak tájékoztatást, melyért szíves elnézését kérjük.”
Nos, ha mi csalárd módon adtuk meg az adatokat, akkor mi azt feltételezzük, hogy vagy a két banki alkalmazott, vagy maga a bank is benne volt a csalásban, és szándékosan akadályozták az intézkedésünket.
Amint megkapjuk a hangfelvételeket, a rendőrségen a meglevő feljelentés mellé beadjuk azokat is, hogy a bank is benne volt e, vagy teljesen különálló feljelentést teszünk a bank alkalmazottak, és a bank ellen nagy értékű csalásban való részvételben.
Plusz megyünk tovább a békéltetőhöz, ha az nem elég, akkor a bíróságra.
Üdvözlöm,
Csak a környezetemben 5 ismerősről tudok(+én),aki ugyanazt szóról-szóra le tudná írni,azaz a klónozott oldal áldozata lett,rohanás a bankba,rendőrségre,rendőrségen leközlik,hogy naponta! több ilyen esettel találkoznak,mind MBH bankos.
Tegnap megkaptam 3 hét után a banktól a levelet én is,hogy én vagyok a “bűnös”,kiadtam az adataimat.