A súlyos gondatlanság kérdésében , a Kúria hivatalos honlapján közzétett tájékoztató (sajtóközlemény) és kapcsolódó jogi elemzések révén – összeállítottuk a döntés, teljes elérhető szövegét és elemzését. A Kúria ítéletei anonimizált formában kerülnek publikálásra, a teljes szó szerinti szöveg belső bírósági dokumentum, amely nem mindig nyilvános teljes terjedelmében.Az alábbi a hivatalos tájékoztató teljes szövege, kiegészítve egy szakcikkből származó részletes idézetekkel és elemzéssel, amely tartalmazza az ítélet kulcsfontosságú részeit.
A Kúria Hivatalos Tájékoztatója (Sajtóközlemény) – Teljes Szöveg
Dátum: 2025. február 19.
**Forrás:** Kúria hivatalos honlapja
(https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-pfvi206852024-szamu-ugyben-hozott-donteserol)
Egy fogyasztó egy bankkal szembeni megtérítési igénye elutasítása miatt fordult a békéltető testülethez. A jogvita abból eredt, hogy a fogyasztó egy online apróhirdetési portálon terméket kívánt eladni, a potenciális vevő azonban a bank felületére hasonlító adathalász internetes felületre vitte, így csalás áldozata lett: ennek következményeként a bank a fogyasztó bankszámlájáról a jóváhagyása nélkül nagyobb összeget utalt át egy ismeretlen belföldi bankszámlára. A békéltető testület ajánlásában felhívta a bankot a fogyasztó által jóvá nem hagyott fizetési művelettel kapcsolatban kifizetett összeg megtérítésére.
Az ajánlást a bank keresettel támadta. Az ügyben született jogerős ítélet a békéltető testület ajánlását hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a bank felelősség alóli mentesüléséhez annak vizsgálata volt szükséges, hogy a fogyasztó az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsított-e a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyes hitelesítési adatai biztonságban tartása érdekében, illetve ezeket megadta-e arra jogosulatlan személy részére, és ha igen, ennek során terheli-e felróhatóság. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a fogyasztó súlyosan gondatlan magatartást tanúsított a károkozás során, ezért a bank mentesül a jogszabályban előírt megtérítési kötelezettsége alól.
A békéltető testület a jogerős ítélettel szemben a Kúriához fordult, felülvizsgálati kérelmében vitatta a másodfokú bíróságnak a fogyasztó súlyosan gondatlan magatartásával kapcsolatos álláspontját.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság tévesen azonosította a súlyosan gondatlan magatartást a felróható kötelezettségszegéssel. A felróható magatartás egy tipizált személyhez kötött általános gondossági kötelezettség megsértését jelenti, az azonban, hogy egy magatartás a pénzforgalmi szolgáltató mentesülése szempontjából súlyosan gondatlannak minősül-e, személyre szabottan vizsgálandó. A szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás ugyanis olyan vétkességi kategória, amely a károkozással összefüggésben állít fel mércét egy konkrét személlyel szemben. A Kúria hangsúlyozta, a súlyos gondatlanságnak nem a szabályszegés, hanem a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia, vagyis a súlyos gondatlanság megállapításához nem elegendő a szabályszegés súlyossága, valamennyi körülményt értékelve az érintett fogyasztó tudattartalmát is vizsgálni kell. Értékelni kell, hogy szubjektíve tisztában volt-e magatartása következményével, számolnia kellett-e a kár bekövetkezésével, vagyis a hátrányos következményekkel kapcsolatban megállapítható-e a fogyasztó nagyfokú közömbössége, felelőtlensége. A súlyos gondatlanságot a 2009. évi LXXXV. törvény és az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 irányelve alapján kell megítélni, és azt a pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania.
Ezeket az elveket a konkrét ügyre alkalmazva a Kúria megállapította, hogy a perbeli jogvitával érintett fogyasztónak a tudattartalma alapján nem kellett számolnia a kár bekövetkezésével, nem követett el jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást, nem kellett előre látnia a második átutalással összefüggésben keletkezett kárt. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet ettől eltérő anyagi jogi következtetése jogszabálysértő, ezért azt a Kúria hatályon kívül helyezte, és helyette új határozatot hozott, amellyel az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.
Részletes Elemzés és Idézetek az Ítéletből (Szakcikkből)
**Forrás:** „A banki online csalások esetén a pénzforgalmi szolgáltató megtérítési kötelezettsége” című tanulmány (ResearchGate, 2025. október 30.). Ez a cikk tartalmazza az ítélet anonimizált idézeteit és jogi elemzését, amely a legközelebb áll a teljes szöveghez nyilvánosan. Jogeset száma: Kúria Pfv.I.20.685/2024/5.
Ténymegállapítások és az ügy háttere
Egy fogyasztó 2022 decemberében online piactéren kívánta értékesíteni a termékét. Egy potenciális vevőtől üzenetet kapott, melyre válaszként az e-mail-címét kellett megadnia. Ennek teljesítését követően az álportál felületén üzenet érkezett, hogy a terméket megvásárolták. Az üzenetben szerepelt egy link „pénzt szeretne kapni” szöveggel. A fogyasztó erre kattintva a felperesi pénzügyi intézmény hivatalos internetbanki felületével látszólag megegyező felületre jutott, ahol megadta a belépéshez szükséges adatait, továbbá a banktól sms-ben kapott kódot is. Eközben a csalók a fogyasztó által az álbanki felületen rendelkezésre bocsátott hitelesítési adatok és a banktól kapott sms-ben szereplő kód felhasználásával saját mobileszközükre telepítették a fogyasztó által is használt banki mobilalkalmazást, és a mobileszközt regisztrálták a bank rendszerében. Ezután a fogyasztótól az álbanki felületen 1 forint átutalását kérték (első átutalás). Az átutalás teljesítése során a fogyasztó megadta a tranzakció jóváhagyásához szükséges, sms-ben kapott számsort, így a csalók a fizetési műveletet párhuzamosan el tudták végezni az általuk telepített és regisztrált mobilbanki felületen, mellyel egyidejűleg egy jelölőnégyzet (checkbox) bepipálásával megbízható partnerként hozzáadták az 1 forintos átutalás kedvezményezettjét. A második sms-ben csak az 1 forintos tranzakció adatai szerepeltek a karakterkorlát miatt, ezért a tranzakcióval egyidejűleg kezdeményezett partnermentés tényét a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a mobilbank-alkalmazásban jelölte egy checkbox formájában.
Ezt követően a csalók – már a fogyasztó közreműködése nélkül – 1.431.000 forintot utaltak át a megbízható partnerként rögzített kedvezményezettnek, melyet a fogyasztó később észlelt (második átutalás).
A pénzforgalmi szolgáltató részére tehát először egy mobilalkalmazás-regisztrációs igény érkezett, a regisztráció pedig jóváhagyásra került az egyedi, egyszer használatos kód megadásával. Ezt követően az 1 forintos átutalási megbízás (első átutalás) és a kedvezményezett partnerként való felvétele történt meg, szintén az egyedi kód megadásával. A harmadik művelet pedig a mentett partnernek, az ún. megbízható kedvezményezettnek 1.431.000 forint átutalás (második átutalás) teljesítése volt, amelyhez az üzletszabályzat szerint már erős ügyfél-hitelesítésre, így mobil aláírásra, külön számsor megadására nem volt szükség.
A fogyasztó a csalást követő első munkanapon megtette a bejelentését a pénzforgalmi szolgáltatónál. A fogyasztó az eredménytelen panaszeljárást követően a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testületéhez (a továbbiakban: PBT) fordult 1.431.000 forint kára megtérítése iránt, mert a második utalást nem hagyta jóvá. A PBT – a későbbi per alperese – ajánlásában kötelezte a felperest mint pénzforgalmi szolgáltatót, hogy 15 napon belül térítse meg a fogyasztónak a jóvá nem hagyott fizetési műveletből eredő kárát.
Az ügyben az nem volt vitatott, hogy a 1.431.000 forint összegű átutalás jóvá nem hagyott fizetési művelet volt, hiszen a pénzforgalmi szolgáltató is azt állította, hogy a fogyasztó adathalászat áldozata lett, így a vitarendezési fórumnak és a bíróságoknak is abban kellett állást foglalniuk, hogy a pénzforgalmi szolgáltató mentesülhet-e a megtérítési kötelezettség alól.
A Kúria Döntésének idézett részei
A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintettel vizsgálta. Döntésében összegezte, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegének a megtérítésére és a számla megterhelés előtti állapotának a helyreállítására, amely alól akkor mentesül, ha a kárt a fizető fél a Pft. 40. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek súlyosan gondatlan megszegésével okozta. E szabályozásból következően a mentesülésnek kettős feltétele van: egyrészt a fogyasztó nem az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és annak használatához szükséges személyes hitelesítési adatai biztonságban tartása érdekében, másrészt e kötelezettségszegés súlyosan gondatlannak minősül a kár okozása szempontjából. A súlyos gondatlanságnak tehát nem a kötelezettségszegés, hanem a kár bekövetkezése körében kell fennállnia. A Pft. 40. § (1) bekezdése és a 45. § (3) bekezdése is megkülönbözteti egymástól a kötelezettségszegést, valamint a kár okozása szempontjából fennálló súlyos gondatlanságot.
Rámutatott, hogy a felróhatóság egy tipizált személyhez kötött, általános gondossági kötelezettség megsértését jelenti. Ez a perbeli jogviszonyban azt jelenti, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlag fogyasztó a személyes hitelesítési adatai biztonságban tartása érdekében szükséges, az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását elmulasztja, megsérti. A szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás olyan vétkességi kategória, amely a károkozással összefüggésben állít fel mércét egy konkrét személyre szemben. A súlyosan gondatlan és a felróható magatartás ezért nem azonosítható.
A súlyos gondatlanság több a puszta gondatlanságnál, a gondossági kötelezettség megsértésénél, ugyanis jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást jelent. A Kúria – a PSD2 irányelvre hivatkozással – azt is kiemelte, hogy önmagában a hitelesítési adatok harmadik félnek történő átadása vagy megismerhetővé tétele nem valósítja meg a károkozással összefüggő súlyosan gondatlanságot, ahhoz valamennyi körülményt figyelembe kell venni.
A súlyos gondatlanság megítélése körében nem elégséges a kötelezettségszegés súlyosságát figyelembe venni, hanem valamennyi körülményt értékelve azt kell vizsgálni, hogy a fogyasztó szubjektíve tisztában volt-e magatartása következményével, számolnia kellett-e a kár bekövetkezésével, a gondosság olyan szintű elhanyagolása valósult-e meg, amelyből következően szinte kívánta a kár mint eredmény bekövetkezését, vagyis a hátrányos következményekkel kapcsolatban megállapítható-e a fogyasztó nagy fokú közömbössége, felelőtlensége. A súlyos gondatlanságot a Pft. és a PSD2 irányelv alapján kell megítélni, azt a pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania.
A Kúria rámutatott, hogy a konkrét ügyben a fogyasztónak azt nem kellett felismernie, hogy nem az online apróhirdetési portálra és nem az internetbanki platformra navigált. Ebből pedig az következik, hogy a fogyasztó abban a tudatban volt, hogy a valós online apróhirdetési portálon és a valós internetbanki platformon végez műveleteket. Az apróhirdetés feladójának abból, hogy a potenciális vevő elkéri az e-mail-címét, nem kellett előre látnia a későbbi eseményeket és az abból bekövetkező kárt, hiszen a vevő szándéka irányulhat az adásvétellel kapcsolatos részletek e-mailben történő tisztázására is.
A valósnak hitt online apróhirdetési portálon kapott, a termék megvásárlásáról szóló üzenetből, és az abban szereplő „pénzt szeretne kapni” linkből sem lehetett a későbbi eseményekre és a kár bekövetkezésére következtetni, hiszen a különböző portáloknak és applikációknak eltérő, valamint időben is változó felületeik vannak az egyes funkciók használatára.
A fogyasztó azzal sem követett el jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást, hogy belépett a (általana annak hitt) internetbankba, hiszen nem kizárt olyan informatikai megoldás, amelyhez ez szükséges. Mivel a fogyasztó nem volt tudatában annak, hogy ténylegesen nem az internetbanki platformján tartózkodik, ezért a belépéshez szükséges adatok megadása körében sem kellett előre látni a későbbi következményeket, amely (téves) tudatállapotot megerősített az a tény is, hogy saját bankjától kapott sms-kódot. Az sms-ek teljes szövege értő elolvasásának hiánya, valamint azok tartalma miatti művelet megszakításának hiánya gondatlan magatartás volt, de nem minősül jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartásnak. Mivel a fogyasztó abban a tudatban volt, hogy az internetbankjába lépett be, valamint a saját bankjától kapott sms-t, ezért feltételezhette – még ha az sms szövegét az eseményektől eltérőnek is ítélte –, hogy a bankjától kapott kódot be kell gépelnie a saját bankja internetbankjának felületére. Azt pedig a fogyasztónak végképp nem kellett előre látnia, hogy egy 1 forint összegű átutalás kezdeményezésével egyidejűleg egy harmadik személy megbízható kedvezményezettet fog rögzíteni, aminek az lesz az eredménye, hogy ennek a kedvezményezettnek a javára újabb fizetési műveletet fognak végrehajtani a fogyasztó külön jóváhagyása nélkül.
A fogyasztó tudattartalmának a rendelkezésre álló peradatokból kiinduló vizsgálata alapján ezért a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztó szubjektíve nem volt tisztában a magatartása következményével, tudattartalma alapján nem kellett számolnia a kár bekövetkezésével, nem követett el jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást, nem kellett előre látni a második átutalással összefüggésben keletkezett kárt. Mindezek alapján megállapította, hogy a pénzforgalmi szolgáltató nem mentesülhetett a megtérítési kötelezettség teljesítése alól.
| Jogi Elv | Részletes Magyarázat |
|---|---|
| Súlyos gondatlanság vs. Felróható kötelezettségszegés | A súlyos gondatlanság nem azonos a felróható kötelezettségszegéssel. Utóbbi általános, tipizált gondossági mércét állít (általában elvárható magatartás), míg a súlyos gondatlanság személyre szabottan vizsgálandó, a konkrét fogyasztó tudattartalmára fókuszálva. Nem elég a szabályszegés súlyossága; értékelni kell, hogy a fogyasztó szubjektíve tisztában volt-e a következményekkel és számolt-e a kár bekövetkeztével. |
| A vizsgálat fókusza: Kár bekövetkezése | A súlyos gondatlanságot nem a szabályszegés, hanem a kár bekövetkezése szempontjából kell értékelni. Megállapítható-e a fogyasztó nagyfokú közömbössége vagy felelőtlensége a hátrányos következményekkel szemben? |
| Bizonyítási teher | A súlyos gondatlanságot a pénzforgalmi szolgáltatónak (banknak) kell bizonyítania, nem a fogyasztónak kell ártatlanságát igazolnia. |
| Alkalmazott jogszabályok | A megítélés alapja a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) és az (EU) 2015/2366 irányelv (PSD2), amelyek hangsúlyozzák a fogyasztóvédelmet jogosulatlan tranzakciók esetén. |
| Következmény a bankra | Ha nem bizonyítható a súlyos gondatlanság, a bank köteles megtéríteni a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegét, függetlenül a fogyasztó esetleges kisebb hibáitól. |
Elemzés a szakcikkben
A Kúria döntésében arra mutatott rá, hogy a fenti ügyben a pénzforgalmi szolgáltató mentesülésének kettős konjunktív feltétele van: egyrészt a fogyasztónak a Pft. 2. § (5a) bekezdése szerinti érzékeny fizetési adatai biztonságban tartása érdekében tanúsított felróható magatartása, másrészt pedig a kár okozása szempontjából az előbbi kötelezettségszegés súlyosan gondatlansága. Míg az első feltétel egy objektív mércét jelent, a súlyos gondatlanságot minden esetben személyre szabottan kell vizsgálni.
A súlyosan gondatlanság körében azt kell vizsgálni, hogy a fogyasztó szubjektíve tisztában volt-e magatartása következményével, számolnia kellett-e a kár bekövetkezésével, továbbá ennek kapcsán megállapítható-e a fogyasztó nagy fokú közömbössége.
Ha hivatalos kérelemmel szeretnéd a teljes, nem anonimizált ítéletet beszerezni a Kúria nyilvántartásából, javaslom, hogy fordulj a Kúria Ügyfélszolgálatához (cím: 1055 Budapest, Szalay u. 16., e-mail: info@kuria-birosag.hu) vagy használd az e-bíróság rendszert (birosag.hu). Akinek PBT ügye van, bátran használja ezt, ha a bank azt állítja, hogy „súlyosan gondatlanul járt el” .
