EP 2007-09-26 :Közös európai energia-külpolitika: támogatás a Nabuccónak
24 perc olvasásKözös európai energiaügyi külpolitika kialakítását várják el az EP-képviselők. A parlament támogatja a Nabucco csővezeték megépítését, a tagállamokat pedig különalkuk kötése helyett egységes fellépésre szólítja fel. Az EP uniós „energiaügyi külpolitikai főképviselői" posztot hozna létre, emellett megvizsgálná, nem fenyegeti-e a világ élelmiszerbiztonságát a bioüzemanyagok előállítása.
Közös európai energiaügyi külpolitika kialakítását várják el az EP-képviselők. A parlament támogatja a Nabucco csővezeték megépítését, a tagállamokat pedig különalkuk kötése helyett egységes fellépésre szólítja fel. Az EP uniós „energiaügyi külpolitikai főképviselői" posztot hozna létre, emellett megvizsgálná, nem fenyegeti-e a világ élelmiszerbiztonságát a bioüzemanyagok előállítása.
Az energiára vonatkozó közös európai külpolitika felé címmel készített saját kezdeményezésű jelentést az EP külügyi bizottságának lengyel elnöke, Jacek Saryusz-Wolski (néppárti). A szöveget szerdán, 553 igen, 103 nem, 27 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
A jelentés megállapítja: „az energiabiztonságot az Európai Unió általános biztonsága alapvető elemének kell tekinteni, továbbá kulcsfontosságú elemnek az európai gazdasági és társadalmi fejlődést illetően".
„Az energiaellátás jelenleg és egyre növekvő mértékben függ meglehetősen instabil és nem demokratikus országoktól, az ellátás biztonságának megőrzésére kizárólag nemzeti szinten tett erőfeszítések elégtelennek bizonyultak és nem garantálják valamennyi EU-tagállam hosszú távú érdekeit" – így a jelentés.
A szöveg hozzáteszi: az energiabiztonság-politikának „még nincs szerződéses alapja". A képviselők ezért közös európai energiaügyi külpolitika kialakítását akarják, és úgy vélik, az energiapolitikának „a közös külpolitika integrált és kiemelt részét kell képeznie".
A jelentés „létfontosságúnak tartja, hogy az EU továbbra is vezető szerepet vállaljon az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben".
Energiaügyi főképviselő és energia charta
Az EP az új uniós alapszerződés elfogadása után „energiaügyi külpolitikai főképviselői" posztot hozna létre. Ő a kül- és biztonságpolitikai uniós főképviselő fennhatósága alatt, az Európai Bizottság alelnökeként működne, felelős lenne „az energiaügyi közös európai külpolitika területén valamennyi politika koordinálásáért", emellett „fokozná az EU energiabiztonsági érdekeit védelmező képességét a külső partnerekkel folytatott tárgyalások során".
A képviselők meggyőződése, „hogy az energiacharta-szerződésnek kell az energiára vonatkozó közös európai külpolitika alapköveként szolgálnia".
Nemkívánatos állami pénzek az unión kívülről
A szöveg szerint az EP „támogatja a Bizottság szándékát a megfelelő lépések megtételére a külföldi állami tulajdonban lévő vállalatok részéről az unió energiaágazatában történő ellenőrizetlen befektetések megelőzése érdekében, különösen ami a gáz- és villamosáram-hálózatokat illeti".
Diverzifikáció: EP-támogatás a Nabuccónak
A képviselők szerint „figyelembe véve, hogy az EU egyre növekvő mértékben függ korlátozott számú energiaforrástól, ellátótól és szállítási útvonaltól, létfontosságú az ezek diverzifikációját célzó, elsőbbséget élvező kezdeményezések támogatása, földrajzilag és fenntartható alternatívák kidolgozásával egyaránt.
Az EP jelentése „támogatja a szomszédságon belül megvalósított valamennyi energiadiverzifikációs projekt előtérbe helyezését, különösen azokét, amelyek új szállítási folyosókat – például a Kaszpi-tenger-Fekete-tenger-EU energia folyosót – kívánnak létrehozni mind a szállítók, mind az útvonalak diverzifikálása érdekében". A szöveg külön kiemeli „a Nabucco csővezeték megépítését, cseppfolyósított földgáz-infrastruktúrát (LNG), a villamosenergia-átviteli hálózatok összekapcsolását, az euro-mediterrán villamos energia és gáz infrastrukturális gyűrűk létrehozását, valamint európai érdekű, új, infrastrukturális olajprojektek, mint például az Odessa-Gdańsk projekt megvalósítását". A képviselők üdvözlik „az európai érdekeltségű elsőbbséget élvező projektek uniós koordinátorainak kinevezését".
Bioüzemanyag-aggodalmak
A jelentés szerint az EP „a bioüzemanyagoktól való lehetséges importfüggőséget olyan aggasztónak találja, mint a külső olaj- és a gázellátást", ezért „felhívja a Bizottságot, hogy az EU partnereivel közösen dolgozzon ki átfogó tanúsítási rendszert, amely biztosítani tudja a biodiverzitást nem fenyegető bioüzemanyagok előállításának és használatának fenntarthatóságát".
Az egyik elfogadott módosítás szerint „a bioüzemanyagok és a biomassza EU-ban való felhasználását célzó ösztönzőkkel kapcsolatban elengedhetetlen, hogy az EU meggyőződjön arról, hogy ez nem veszélyezteti a globális élelmiszerbiztonságot, nem vezet a természetes erdőkre nehezedő nyomás fokozódásához, a monokultúrák vagy nem honos fajok ültetvényeinek terjedéséhez vagy trópusi erdőirtások révén az éghajlatváltozás súlyosbodásához".
Egységes fellépés, kölcsönös tájékoztatás
Az EP „elengedhetetlennek tartja, hogy a Tanács hosszú távú stratégiát és keretet alakítson ki, amelynek célja az energiára vonatkozó közös külpolitika kialakítása annak érdekében, hogy erőteljesebb helyzetből folytathasson párbeszédet a fő beszállító országokkal". A parlament egyúttal felszólítja a tagállamokat, „tájékoztassák egymást és a Bizottságot a stratégiai döntésekről, sőt konzultáljanak egymással mielőtt energiaprojektekről olyan kétoldalú megállapodásokat kötnének harmadik országokkal, amelyek befolyásolhatják más tagállamok és az EU egészének érdekeit".
Az orosz energiarendszerért aggódik az EP
Az EP energiabiztonsági partnerséget alakítana ki az USA-val, és az energia-külpolitikai együttműködésbe bevonná például Norvégiát, illetve a Fekete-, illetve a Földközi-tenger térségének országait. A jelentés „hangsúlyozza Törökországnak az EU-ba érkező gázellátás diverzifikációjában szállítási csomópontként betöltött szerepét. Az EP „elvárja Törökországtól, hogy teljes mértékben működjön együtt az EU-val a szállítás megkönnyítésében".
A jelentés „hangsúlyozza az EU és Oroszország energiaügyi partnerségének fontosságát, rámutatva ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is szinte kizárólag az EU-tól függ energiaexportjában". A parlament az unió és Oroszország közötti energiaügyi párbeszéd során hangsúlyozná „a kölcsönös egymástól függőséget". Az EP „aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország energiarendszere általánosságban nem működik hatékonyan, sem a feltárás és a szállítás, sem pedig az ipari és a háztartási felhasználás tekintetében".
Szent-Iványi: a Nabucco lehet az első lépés a valódi közös külpolitika felé
A plenáris vitában a liberális frakció nevében szólalt fel Szent-Iványi István. Szerinte az energiabiztonság alapvetően stratégiai kérdés az EU számára. A képviselő azt mondta, sok tagállam már most is 70 százaléknál is jobban függ Oroszországtól, amely „egyre gyakrabban él az energiával mint a politikai érdekérvényesítés eszközével", és amelyik „néha büntetni kívánja a tagállamokat, néha megosztani".
Szent-Iványi szerint egységen és szolidaritáson alapuló energiapolitikára, a források és a szállítási útvonalak diverzifikálására van szükség. A képviselő azt mondta, a liberális frakció nem támogatja egy energiaügyi főtisztviselő kinevezését, mert ez kompetenciavitához, az EP ellenőrzési hatáskörének csökkenéséhez vezetne.
Szent-Iványi kiemelte a Nabucco-projektet, amely szerinte „az Európai Unió közös nagy energiaügyi vállalkozása, amely az első lépés lehet a valódi közös külpolitika felé".
Jelentéstevő: Jacek Saryusz-Wolski (EPP-ED, PL)
Jelentés: A6-0312/2007 – Egy közös európai energiaügyi külpolitika felé
Egy közös európai energiaügyi külpolitika felé
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. szeptember 26., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2000
Jacek Saryusz-Wolski
Jelentés az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról
A Magyarország is versenyben van azért, hogy otthont adhasson az uniós Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek. A hat évre több mint 2,4 milliárd eurós költségvetésű intézmény létrehozásáról szóló jogszabályt most első olvasatban szavazta meg az Európai Parlament.
Az EP szerdán kézfelemeléssel fogadta el a finn, szocialista Reino Paasilinna jelentését Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) felállításáról. (Az „innovációs" szó betoldása az EP mostani módosítása, korábban az Európai Technológiai Intézet elnevezés volt tervben.)
Lemaradásban az EU
A jelentéstevő emlékeztet: a kutatás-fejlesztés finanszírozásában az unió jelentősen elmarad versenytársaitól. A GDP-hez viszonyítva a k+f kiadások 2003-ban az EU 25 tagállamában 1,92 százalékot tettek ki, miközben az Egyesült Államokban 2,59, Japánban pedig 3,15 százalék volt ez az arány. Mindössze két tagállam, Svédország és Finnország teljesítette azt a barcelonai célkitűzést, amely szerint a GDP 3 százalékát kellene erre a területre költeni – figyelmeztet Paasilinna.
A jelentéstevő szerint azt is biztosítani kell, hogy az ETI ne vonja el a terület létező közösségi tevékenységeitől a forrásokat. Az intézetnek jelentős mennyiségű magánfinanszírozás is kell generálnia – áll az indokolásban.
A képviselők szerint „az innováció, a kutatás és az oktatás közötti kapcsolódás hatékony erősítése érdekében e három alkotóelem ipari összefüggésekbe való átvitelének és alkalmazásának prioritást kell adni, és azt az ETI intézkedései fő hangsúlyává kell tenni".
„Az ETI célja, hogy a tagállamok és a közösség innovációs képességének erősítése által növelje az európai versenyképességet és hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez. Ezt azzal éri el, hogy előmozdítja és összehangolja az innovációt, kutatást és felsőoktatást" – így a tervezet. Az intézet ezen kívül „elősegíti az európai felsőoktatási térségen belüli mobilitást".
Tudományos és innovációs társulások
Az ETI többek között „tudományos és innovációs társulásokat (TIT) választ és jelöl ki az elsődleges fontosságú területeken, megfelelő támogatást nyújt számukra, megfelelő minőségellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, mozgósítja a szükséges köz- és magánforrásokat".
„Az ETI versenyeztetésen alapuló, nyílt és átlátható eljárás keretében – a részletes előírások és feltételek közzétételével – választja ki, hogy mely partnerségekből válhat tudományos és innovációs társulás." „A TIT jogilag autonóm az ETI-től. Az ETI, valamint az egyes TIT-ek közötti viszony szerződéses megállapodáson alapul" – áll az elfogadott szövegben.
Költségvetés
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a 2008. január 1-jével kezdődő hat éves időszakban mintegy 2,4 milliárd euróval gazdálkodhatna az elképzelések szerint. Ebből – A Bizottság javaslatát elfogadva – 308,7 millió eurót adnának közösségi pénzből a képviselők. A többi az intézmény saját tevékenységéből, állami hozzájárulásból, az Európai Beruházási Banktól és a magánszférából jönne. Az Európai Bizottság szeptember 19-én javasolta a 2007-2013-as keretköltségvetés felülvizsgálatát a Galileo-program és az ETI finanszírozásának biztosítása érdekében. Ez képezi a további tárgyalások alapját.
Székhely akadémiai központhoz közel
Az egyik elfogadott módosítás értelmében „mivel az ETI-től azt várják el, hogy az európai innováció és kutatás jelképe legyen, az európai kiválóság és az akadémiai hírnév meglévő központjai mellett kell elhelyezkedniük annak érdekében, hogy a legjobban kihasználhassák a meglévő infrastruktúrát".
A képviselők egy olyan passzust is elhelyeztek a szövegben, amely szerint „mivel az ETI olyan új kezdeményezés, amelynek hatásai bizonytalanok és nehezen megjósolhatók, a Bizottság részletesen és rendszeresen áttekinti az ETI működését és hatásait, figyelembe véve az ETI egyéb kialakítási lehetőségeit, és adott esetben javaslatot téve a rendelet módosítására".
Jelentéstevő: Reino Paasilinna (PES, FI)
Jelentés: A6-0293/2007 – Európai Technológiai Intézet
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2007. szeptember 25., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0197
Reino Paasilinna
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=2301&language=hu
Bevándorláspolitika: közös európai stratégia, kékkártya, Frontex
Két, bevándorláspolitikával foglalkozó saját kezdeményezésű jelentést fogadott el az EP szerdán. A képviselők uniós szinten határoznák meg a legális bevándorlás feltételrendszerét, és az unióban történő munkavégzés megkönnyítésére „kékkártyát" adnának ki. Az EP nem támogatja az illegális bevándorlók tömeges törvényesítését és az unión kívüli befogadó táborok felállítását sem.
A legális migrációra vonatkozó uniós politikai tervről Lilli Gruber (szocialista, olasz) készített jelentést. Ezt 557 igen, 101 nem, 22 tartózkodó vokssal fogadták el a képviselők.
Az Eurostat felmérése szerint az EU 27 tagállamában legálisan tartózkodó, harmadik országból érkező bevándorlók száma mintegy 18,5 millió fő. Emellett 9 millió EU-állampolgár él hazáján kívül, az unió valamely más tagállamában.
Európának szüksége van a gazdasági migránsokra a népesség öregedése és a piaci igények miatt – áll a jelentésben. A képviselők szerint az illegális bevándorlás problémáját csak úgy lehet kezelni, ha a legális migráció eszközeit és csatornáit egyidejűleg biztosítják. A képviselők együttdöntési eljárásban döntenének a beutazás és tartózkodás egységes feltételrendszeréről, a kvóták meghatározása viszont tagállami kompetencia maradna.
A jelentés támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy meghatározza a beutazás és a tartózkodás feltételeit a gazdasági migráció egyes csoportjai számára, beleértve a képzetlen és alacsonyan képzett munkavállalókat is. Kiemelten védenék az idényjellegű munkát végzők és a fizetett gyakornokok jogait, mivel ők sokkal kiszolgáltatottabbak a visszaélésekkel szemben.
Agyelszívás helyett: „agykörforgás"
Az EP üdvözli a Bizottságnak a „körkörös migrációról", valamint az Európai Unió és a harmadik országok közötti mobilitásra vonatkozó partnerségről szóló közleményét, és egyetért azzal, hogy az agyelszívás káros hatásait el kell kerülni. Ezzel szemben erősítenék a képviselők az „agykörforgást", amely az EU és a harmadik országok közötti mobilitást és partnerséget jelenti.
Kékkártya és média
A jelentés támogatja az uniós munkavállalási engedély létrehozását (az amerikai zöldkártyára emlékeztető elnevezéssel kékkártya) a magasan képzett munkaerő Európában való szabad mozgásának és a multinacionális vállalatoknál a személyzet áthelyezésének megkönnyítése érdekében.
A képviselők rendkívüli felelősségét tulajdonítanak az európai médiának (különösen a közszolgálati rádióknak és televízióknak) a bevándorlásról szóló hiteles információk terjesztésében és a sztereotípiák elleni küzdelemben.
Illegális bevándorlás
A harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól Javier Moreno Sánchez (szocialista, spanyol) készített jelentést.
Becslések szerint az Európai Unióban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok száma 4,5 és 8 millió között változik.
A jelentéstevő javasolja, hogy az illegális bevándorlókat ne tekintsék bűnözőnek, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a sokan az életüket kockáztatják, hogy Európában leljenek szabadságot és megélhetési forrást.
Nincs szükség fogva tartó központokra
Az EP határozottan ellenzi azt az elgondolást, hogy az unió határain kívül, a bevándorlók származási régióiban hozzanak létre fogadó vagy fogva tartó központokat az illegális bevándorlók vagy menedékkérők számára.
A legalizálás kérdése
A szöveg emlékeztet arra, hogy számos tagállam hajtott végre legalizálási intézkedéseket – vagy jelentette be, hogy erre készül -, és hogy e döntések a jelenlegi jogi helyzetben a tagállamok kizárólagos jogkörébe tartoznak. A szerint a problémát nem kezelik kellőképpen a tagállamokban, valamint úgy vélik, hogy a tömeges legalizálásnak csak egyszeri esetnek kellene lennie, mivel egy ilyen intézkedés nem oldja meg a tényleges problémákat.
Frontex
A varsói székhelyű Frontex az EU külsőhatár-védelmi operatív együttműködésért felelős független szerve, amely tanácsadói, kutatói és képzési funkciókat is ellát. A Frontex kiegészíti a nemzeti határigazgatási rendszereket és kiegészíti a tagállami határvédelmi szervek tevékenységét.
A parlament véleménye szerint a Frontexnek meg kell kapnia a fellépéseihez szükséges forrásokat, amint arról a 2007/2004/EK rendelet 7. cikke (műszaki eszközök kezelése) rendelkezik. A képviselők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a tagállamok elmulasztották betartani ígéreteiket, melyek szerint rendelkezésre bocsátanák logisztikai eszközeiket és emberi erőforrásaikat a műveletek támogatása céljából. A jelentés szerint az afrikai kontinensről Európa felé irányuló migrációs folyamat az unió külső határainál elhelyezkedő déli tagállamokra – különösen az olyan kisebb tagállamokra, mint Málta és Ciprus – jelenleg aránytalan terhet ró, ami az unió külső határainak közös igazgatására irányuló intézkedések megerősítését teszi szükségessé.
Szájer: erősebb európai bevándorláspolitikát
A szerda délelőtti vitában a néppárti Szájer József azt mondta, teljesen abszurd, hogy „megnyitottuk a belső határainkat, de még sincsen közös bevándorlási politikánk". A képviselő szerint „az európai polgárok úgy látják, hogy az unión belül a nyitott határok ellenőrizetlen bevándorláshoz vezetnek". „Ha meg akarjuk őrizni társadalmunk békéjét és a polgárok támogatását a szabad mozgásra, erős és a mostaninál erősebb Európára van szükség a bevándorlás területén" – vélte Szájer, hozzátéve: nem szabad elfelejteni, hogy bár uniós polgárokról van szó, „az új tagországok polgáraival szemben még mindig komoly korlátozások állnak fenn a bevándorláspolitika területén".
A képviselő azt mondta, az Európai Néppárt szerint a bevándorláspolitikában a tagországok közötti szolidaritásra, az emberi méltóságra mint vezető elvre, az illegális bevándorlás elleni határozott fellépésre, erős határvédelemre, valamint a legális bevándorlás szabályainak átláthatóvá tételére van szükség. Szájer hozzátette: az unió által segélyezett országoktól meg kell követelni az emberi és demokratikus jogok tiszteletben tartását.
Kósáné: emberarcú európai bevándorláspoltikát
Kósáné Kovács Magda (szocialista) úgy vélte, közös uniós bevándorláspolitikát kell létrehozni, azonban „a szigor önmagában nem érték". A képviselőnő szerint „össze kell hangolni a migráció komplex jelenségeit – beleértve a csak gazdasági okból érkező, de a határt szabálytalanul átlépő bevándorlókat is – és szétválasztani a menedékkérőket: a bűnözéssel érintkező beszivárgókat és azokat, akiket esetleg maguk a hatóságok tolnak át az illegális térfélre".
Kósáné szerint az új tagországok tranzitországból célországgá válnak, és szükség is van a munkaerőpiaci utánpótlásra, ezért üdvözlendő az erre vonatkozó szabályozás elfogadása. A politikus úgy vélte, „a kibocsátó országokkal való együttműködés jelenti az igazi, új emberarcú jövőt, ahol a legális és illegális migráció nem egy életre szóló döntés, nem menekülés a haza és az otthon elől, hanem egy átmeneti időszak, ahol a visszatérésnek a feltételeit a megértéssel és az integrációval kell megalapozni".
A parlamenti vitáról bővebben (angolul):
Veszélyes kínai játékok: sürgős és hatékony intézkedést vár az EP
Az európai játékvisszavonások után az Európai Parlament a játékok biztonságáról szóló irányelv mielőbbi felülvizsgálatát, hatékonyságának fokozását követeli. A képviselők betiltanák a veszélyes anyagokat tartalmazó játékokat, és pontos tájékoztatást várnak el az egyes termékek eredetéről.
Az EP-képviselők szerdán 660-18-7 arányban állásfoglalást fogadtak el a termék- és játékbiztonságról.
A Mattel amerikai játékgyártó cég mintegy 21 millió, Kínában gyártott termékét kényszerült bevonni idén augusztus óta. A veszélyesnek minősített játékok egyrészt túl sok ólmot, másrészt könnyen leváló mágneses alkatrészeket tartalmaztak.
Az ügy kapcsán Meglena Kuneva, uniós fogyasztóvédelmi biztos szeptember 12-én számolt be az EP belső piaci szakbizottságának, a fogyasztóvédelmi rendszer általános felülvizsgálatát ígérve. Az EP mostani plenáris vitájában Günter Verheugen iparügyi biztos azt mondta, garantálja, hogy a képviselők kérésének megfelelően a Bizottság még az év végéig benyújtja a játékok biztonságáról szóló irányelvet módosító javaslatát.
A játékvisszahívások a képviselők szerint „tudatosították a problémát, hogy a termékharmonizáció és az uniós szintű piacfelügyeleti rendszer ellenére is folytatódik a nem biztonságos játékok gyártása, importálása és forgalomba hozatala az EU piacán".
A szöveg emlékeztet: „2006-ban a felderített nem biztonságos termékek 48 százaléka Kínából származott, és 17 százaléka azonosítatlan eredetű volt".
Az EP a játékok biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálata során konkrét, eredményes és hatékony termékbiztonsági intézkedések bevezetését szorgalmazza. Eszerint a Bizottságnak javaslatot kellene tennie egyes veszélyes vegyi anyagok – így valamennyi 1-es, 2-es és 3-as kategóriájú rákkeltő, mutagén vagy a reprodukciót károsító anyag és egyéb, hasonlóan magas kockázatú toxikus anyag – teljes körű betiltására.
A képviselők azt kérik a Bizottságtól, biztosítsa, „hogy a CE-jelölés garanciát jelentsen az EU műszaki jogszabályainak való megfelelésre".
Az EU korábban létrehozta a RAPEX (Community Rapid Information System – Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer) elnevezésű sürgősségi riasztórendszert, amely biztosítja, hogy a veszélyes termékekkel kapcsolatos információkról valamennyi tagállam és az Európai Bizottság is mielőbb értesüljön. Az EP most a RAPEX hatékonyságának növelését kéri, hogy „a tagállamok a jövőben képesek legyenek a lehető legtöbb nem biztonságos termék felderítésére és a piacról való kivonására vagy visszahívására".
A parlament „úgy véli, a fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy ismerjék az EU-ba behozott termékek eredetét, és a felügyeletet gyakorló hatóságoknak rendelkezniük kell a termékek származásának nyomon követéséhez szükséges információkkal".
A képviselők az EU-tól szorosabb együttműködést várnak harmadik országok, főleg Kína fogyasztóvédelmi hatóságaival.
A tegnapi Napi EP-ben tévesen szerepelt, hogy már elfogadták volna a területpihentetésről szóló módosítást. Ez valójában csak szerdán történt meg. A hibáért elnézést kérünk. Alább a javított cikk.
Sürgősségi szavazás a kötelező területpihentetés felfüggesztéséről
Az EP sürgősségi eljárásban fogadta el szerdán az agrártámogatási rendszer módosításáról szóló bizottsági javaslatot. Ez 10 százalékról nullára csökkentené az egyes tagállamokban területpihentetésre kijelölt területek nagyságát, hogy ezzel is elősegítse a termelés növekedését. A felfüggesztést 2009-ig kiterjesztették. A kötelező területpihentetés Magyarországra nem vonatkozik.
A gabonapiaci helyzetre való reagálásként az Európai Bizottság tízről nulla százalékra csökkentené az előírt területpihentetési arányt 2007 őszére és 2008 tavaszára. Az EP támogatta a sürgősségi eljárásban megszavazott módosítást, annak hatályát azonban a 2009-es évre is kiterjesztené.
Az EU-ban a vártnál rosszabb 2006-os, 265 és félmillió tonnás termés a készletek jelentős apadásához és történelmi rekordárakhoz vezetett. A 2006/2007-es gazdasági év elejétől most szeptemberig 14 millióról 1 millió tonnára csökkentek az intervenciós készletek. (Ez utóbbi nagy részét magyar kukorica teszi ki.)
A kötelezően pihentetendő területek nagyságát korábban évről évre határozták meg, 1999/2000-ben azonban egységesen 10 százalékot fogadtak el. Az egységes területi alapú kifizetést választó új tagállamokra (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia) ez a kötelezettség nem vonatkozik.
A kötelező talajpihentetés jelenleg mintegy 3,8 millió hektárnyi területet érint az EU-ban. Az Európai Bizottság a rendelkezés felfüggesztésének várható eredményeként 1,6 millió és 2,9 millió hektár közötti nagyságú összterület újra művelés alá vonásával és legalább 10 millió tonna többletterméssel számol.
Bármely tagállamban lehet EP-képviselőjelölt az uniós polgár
Az állampolgárságuktól eltérő tagországban lakó uniós polgárok EP-választásokon történő indulását szabályozó irányelv módosításáról szavazott az Európai Parlament. A lényeg: a másik tagállamban élő polgár ugyanolyan feltételekkel lehet EP-képviselőjelölt, mint a lakhelye szerinti ország bármely állampolgára.
Az Andrew Duff (liberális, brit) által jegyzett, szerdán kézfelemeléssel elfogadott jelentés indokolása szerint az európai választásokon az utóbbi időben tapasztalt alacsony részvétel „egyik oka, hogy az állampolgársággal nem rendelkező személyeket nem ösztönzik a lakóhelyük szerinti államban politikai pártokhoz való csatlakozásra – egyes esetekben pedig ezt még tiltják is".
Az EP-ben konzultációs eljárásban megszavazott jogszabálytervezet megállapítja: „az uniós polgárság ugyanazokat a jogokat garantálja minden uniós polgár számára, függetlenül attól, hogy magában az unióban vagy pedig harmadik országban születtek vagy élnek-e".
A szöveg kimondja: bármely uniós polgár, aki ugyan nem a lakóhelye szerinti állam állampolgára, viszont az aktív és passzív választójogok tekintetében ugyanolyan feltételeknek tesz eleget, mint amelyeket az említett tagállam saját állampolgárai tekintetében előír, „aktív és passzív választójoggal rendelkezik az európai parlamenti választásokon a lakóhelye szerinti tagállamban, amennyiben az említett jogok gyakorlása alól a lakóhely szerinti tagállam nem zárja ki".
A jogszabály értelmében „ha a passzív választójoghoz a lakóhely szerinti tagállam állampolgárainak egy minimális időtartamon át állampolgársággal kell rendelkezniük, az unió polgárai akkor teljesítik az említett feltételt, ha ugyanekkora időtartamon át valamely tagállam állampolgárai."
Jelentéstevő: Andrew Duff (ALDE, UK)
Jelentés: A6-0267/2007 – A 93/109/EK irányelvnek az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlása tekintetében történő módosítása
Alkotmányügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. szeptember 26., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0277
Andrew Duff
Perger István/ EU Parlament sajtószolgálat
