A Schengen-vita magyar hozzászólásai az Europarlament 2007-11-13-i ülésén
7 perc olvasásSzájer József, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, tisztelt Parlament! Az Európai Néppárt – Európai Demokraták frakciójának a nevében üdvözlöm a schengeni rendszernek a bevezetését, és hadd használjam ki az alkalmat, hogy a kilenc új tagország nevében is megköszönjem mind a német, mind a portugál elnökség, a Tanács, a Bizottság és különösképpen Coelho úrnak azt a rengeteg munkát, ami ennek az eléréséhez szükséges volt. És meg kell említeni az új tagországok erőfeszítéseit is, hiszen az ő munkájuk tette lehetővé, hogy ma itt tartunk.
Szájer József, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, tisztelt Parlament! Az Európai Néppárt – Európai Demokraták frakciójának a nevében üdvözlöm a schengeni rendszernek a bevezetését, és hadd használjam ki az alkalmat, hogy a kilenc új tagország nevében is megköszönjem mind a német, mind a portugál elnökség, a Tanács, a Bizottság és különösképpen Coelho úrnak azt a rengeteg munkát, ami ennek az eléréséhez szükséges volt. És meg kell említeni az új tagországok erőfeszítéseit is, hiszen az ő munkájuk tette lehetővé, hogy ma itt tartunk.
A személyek szabad mozgása az Unió négy szabadságának egyike. Ezt a vívmányt, a szabadság új területét terjesztjük most ki sok millió új uniós állampolgárra. Ez mindannyiunk közös tette, ezt mi európaiak együtt hoztuk létre, legyünk büszkék rá.
Tisztelt Ház, én egy olyan városból származom, amely az osztrák-magyar határon van. Az én városomat, Sopront hosszú évtizedeken keresztül egy vasfüggöny választotta el saját közvetlen környezetétől és Ausztriától. Behoztam egy darabot – mint ahogy több alkalommal már máskor is – ebből a vasfüggönyből ide a Parlamentbe. Ez a vasfüggöny volt az, ami lehetetlenné tette a szabadság gyakorlását Európában. A schengeni rendszernek a bevezetésével ennek az utolsó maradványait számoljuk fel. Ez a vasdarab emlékeztessen bennünket arra, hogy szabadság nélküli volt a közelmúltunk, arra, hogy soha ne hagyjuk tőlünk elvenni a szabadságot.
A szabadság azonban mindig együtt jár a felelősséggel is. Az új tagországok felelősséget vállalnak arra, hogy szigorúan őrzik a közös európai külső határokat, hiszen valamennyiünk biztonsága függ ettől. Azt sem szabad megengednünk, hogy aláássuk a szabad mozgás jogának széles körű társadalmi támogatását. Ezért az Unió törvényeit minden uniós polgárnak be kell tartania, ahogy Frattini biztos úr is az imént mondta, a mozgás szabadsága nem a bűnözés határok nélküli szabadságát jelenti.
A szabadsággal nem szabad, nem lehet visszaélni, mert az magát a szabadságot, a szabad mozgás jogát veszélyezteti. Nem hagyhatjuk persze azt sem, hogy a kollektív bűnösség rossz emlékű elvét elevenítsék fel egyes erők azzal a céllal, hogy aláássák a szabad mozgásnak a jogát. Nem megengedhető, hogy bűncselekményeknek az elkövetői büntetés nélkül maradjanak. Éppen ezért szeretném megköszönni ismételten azt, hogy a schengeni rendszer kiterjesztése erre a kilenc új tagországra megtörténhet, ez egy történelmi esemény.
Kósáné Kovács Magda (PSE). – Köszönöm, elnök úr! Valóban szimbolikus a mai döntés, és ezt mi tudjuk átélni leginkább, akik a szögesdrótból font kerítés mögött lettünk felnőttek, akik háromévente léphettük át a nyugati határt, és akik ma is emlékeznek a határátlépés gyomorszorító pillanataira.
2004-re, a csatlakozás pillanatára Magyarország a szükséges joganyagot implementálta. Azóta kiépült a schengeni védelem szükséges eszközrendszere. Az ellenőrzések mind a szárazföldi, mind a légi határok esetében a készültséget kiválónak minősítették. Ezentúl Magyarország a keleti határ 15%-áért felel majd.
Köszönjük a felelősségteljes lehetőséget a szolidáris tagországoknak és különösen a portugál elnökségnek. És köszönjük a Tanács rugalmasságát, amely lehetővé tette, hogy a Horvátországgal kapcsolatos problémát megoldjuk, és lehetővé tette azt is, hogy kétoldalú megállapodásokkal a határainkon túl élő magyarok helyzete az ő szándékaik és a szomszédos országok helyeslése szerint megoldódhasson. Köszönet mindannyiuknak! Köszönöm a szót, elnök úr.
Gál Kinga (PPE-DE). – Köszönöm a szót, elnök úr! Most válik kézzelfoghatóvá számunkra az új Európa, ahol megszűnnek az egykor mesterségesen kialakított elválasztóvonalak, s ez mindennél jobban kihat majd a térségben élők, mindannyiunk mindennapjaira. Gratulálunk és köszönjük a portugál elnökségnek, hogy megteremtette a lehetőségét, a technikai keretét ennek a mostani eseménynek. Köszönjük Frattini biztos úrnak azt a segítséget, amit kaptak ezek a tagállamok. És nem utolsó sorban köszönöm Coelho képviselőtársamnak azt az elhivatottságot, ahogy ezt az ügyet kezelte.
Most érezzük végre a saját bőrünkön a bővítés előnyeit, annak szimbolikus és gyakorlati jelentőségét egyaránt, hogy át lehet haladni például a Duna-hidakon ellenőrzés nélkül, vagy át lehet evezni a Dunán, ami a szüleink számára elképzelhetetlen álom volt. Generációk féltett vágya válik valóra. 1956 fiatal hőseinek most ilyen formában ad igazat a történelem.
Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy ez az övezet minél előbb kiterjedjen a nemrég csatlakozott Bulgáriára és Romániára is. Ez utóbbi esetében – például Erdély esetében – olyan jelentőséggel bír majd a román-magyar határon, amihez foghatót csak a francia-német határfeloldás kapcsán érezhettek az ott élők.
Nem lehet ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a schengeni övezet külső határain még szigorúbb lesz az ellenőrzés. Emiatt hátrányos helyzetbe kerülnek a határainkon kívül élő nemzetrészek, a vajdasági és kárpátaljai magyarok, akikkel szoros kapcsolattartásunk az ott élők megmaradási feltétele alkotmányos kötelezettségünk. A külső határok ezen közösségek irányába nem válhatnak újabb vasfüggönnyé. Csakis így, a kívülmaradókra is odafigyelve lehet teljes számunkra a határnyitás ünnepe. Köszönöm a szót.
Szent-Iványi István (ALDE). – 9 tagállam belépése jelentős előrelépést jelent az integráció területén mind az Európai Unió, mind pedig az érintett tagállamok szempontjából. Végre egy kézzelfogható előnye lesz az európai uniós tagságnak az állampolgárok számára. Köszönet illeti ezért a portugál elnökséget, amely mindent megtett azért, hogy az előre eltervezett időpontban 2007-ben csatlakozhassunk, bár voltak ez ellen ható kísérletek is. Elismerés illeti az érintett tagállamokat is, amelyek a szigorú kritériumok és feltételek teljesítéséjért sok erőfeszítést tettek.
Nagyon fontos, hogy ne ereszkedjen le új vasfüggöny az újonnan belépett országok és a szomszédos országok között. Ebben nagy segítséget jelenthetnek a vízumkönnyítési és kishatárforgalmi megállapodások, de a végső cél mindenképpen a vízummentesség elérése kell, hogy legyen. Ehhez konkrét és reális menetrendre van szükség, amely lehetővé teszi a vízummentesség minél hamarabbi kialakítását. Köszönöm
Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat