Gebedj bele alapú magyar rendeletalkotás: Kkv finanszírozás: lízing kizárva ?!

 Csepel 16 körmöstraktor (akkor ez marad….?)

Milliárdoktól eshetnek el a kis- és mikrovállalkozások a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium másfél évi késedelem után meghozott újabb halogató döntése miatt, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében áprilistól induló gépberuházás pályázatokon.

 Csepel 16 körmöstraktor (akkor ez marad….?)

Milliárdoktól eshetnek el a kis- és mikrovállalkozások a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium másfél évi késedelem után meghozott újabb halogató döntése miatt, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében áprilistól induló gépberuházás pályázatokon.

A mezőgazdasági gépberendezések beszerzésére kiírt pályázatokon a lízing konstrukció igénybevételével olyan kisvállalkozások is indulhatnának, amelyek méretük miatt kiesnek a hitel alapú finanszírozásból. „Ha az illetékes minisztérium tovább húzza az időt és nem lép egy-két héten belül, az idei évre meghirdetett támogatásoknál ismét kimarad a lízing a finanszírozásból, s ezzel a leginkább rászoruló, tőkeszegény kisvállalatok esnek el a fejlesztési forrásoktól." – figyelmeztet Lévai Gábor, az ügyet felkaroló Lízingszövetség főtitkára.

A lízing konstrukció vitathatatlan előnye az uniós pályázatoknál a kis- és középvállalkozások számára, hogy itt maga az eszköz az ügylet fedezete, s a finanszírozott gép rendszerint kitermeli saját lízingdíját. Épp ezért nincs szükség más biztosítékra, elegendő akár alacsonyabb önerő, vagy lehetőség van hosszabb futamidőre. A lízingfinanszírozás olcsóbb és gyorsabb is, mint a bankhitel, mivel itt nincs szerződéskötési díj, rendelkezésre tartási jutalék, de közjegyzői ellenjegyzés sem szükséges, amivel megtakarítható a jelentős közjegyzői díj, valamint a több hetes késedelem, amivel ez együtt járhat.

A vonatkozó uniós jogszabály magyarra fordításakor vétett hibát – a lízing helyett bérlet szerepelt – a Magyar Lízing Szövetség azonnal, még 2007. januárjában jelezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, majd később a Külügy Minisztériumnak, ám mint kiderült, ettől függetlenül is alkalmazható lett volna a lízing a társfinanszírozott mezőgazdasági berendezésekre vonatkozó pályázatokon, mivel az eredeti uniós jogszabályban helyesen szerepelt a zárt végű pénzügyi lízing kifejezés. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium azonban óvatos volt, és kivárt, de 2007. szeptemberére a helyes fordítás is megjelent az EU hivatalos lapjában. Innentől tehát a lízingfinanszírozás hivatalosan is zöld utat kapott. Az illetékes államtitkár 2007 januárjában tett állásfoglalása szerint a lízing is alkalmazható a mezőgazdasági gépek társfinanszírozásához, de csak 2008-tól, addig néhány technikai problémát kell áthidalni. Erre vonatkozóan a Lízing Szövetség kidolgozott egy egyszerű megoldást, ami mindössze egyetlen rendelet módosítását igényelné, s ezt követően a pályázati folyamatban semmilyen fennakadást nem okoz a lízing, ugyanúgy intézhető a finanszírozás, mint az elmúlt évben több mint ötezer ügyfél agrárberuházásaira fordított 64 milliárd forintnyi kihelyezés esetében.

 „A minisztérium elvileg tehát egyetért a lízing társfinanszírozással az EU-pályázatokon, de a megvalósításhoz szükséges utolsó kicsi lépést egy másfél éve húzódó procedúra végén, úgy látszik, mégsem hajlandó megtenni. Ez pedig a versenysemlegesség határait feszegeti, hiszen a lízing ugyanúgy alkalmas a finanszírozásra, mint a bankhitel, – ha minden így marad – mégsem alkalmazható a gépbeszerzési pályázatokon." – hangsúlyozza Hordós Zoltán, a Lízingszövetség Eszköz Bizottságának elnöke.

Annál is inkább érthetetlen a lízing diszpreferáltsága, hiszen a korábbi támogatási rendszerekben 1998 és 2003 között a pénzügyi lízing volt a kedvelt támogatási forma, olyannyira, hogy a lízingbevevő még 40 százalékos kamattámogatásban is részesült a lízingkonstrukció megfizetett kamata után. A kormány, a minisztériumok illetve az irányító hatóságok elmúlt években tapasztalt diszkriminatív intézkedései miatt azonban Magyarország jóval elmaradt az uniós átlagtól, ahol a kis- és középvállalkozások finanszírozásában népszerű eszközlízing részesedése 35 százalékos. A magyar átlag ennek kevesebb, mint fele, mindössze15 százalékos. De a környező országokhoz képest is rosszul állunk, hiszen ugyanez az arány Lengyelországban 27 százalék, Horvátországban 24, Csehországban és Szlovákiában 25 százalék, s még Romániában is eléri a 22 százalékot.

A kis- és középvállalkozások súlya a lízing portfólióban – a pályázati rendszer deformáltsága miatt – nálunk 36 százalék, szemben az EU 47 százalékos részesedésével. A környező országokhoz képest nálunk a legalacsonyabb az eszközfinanszírozás súlya a GDP arányában is, 0,7 százalék, míg a környező országokban 2 százalék körül alakul. Ezek az arányok annál is inkább érthetetlenek, mivel a konstrukciók valamennyi országban teljesen megegyeznek, EU konformak, akár a futamidő, az önerő, vagy a tőkelefutás tekintetében.

 A Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége 1991-ben, 12 lízingcég részvételével alakult. Az elmúlt 16 évben a lízingpiac jelentős növekedésen ment keresztül, s a Szövetségnek jelenleg 52 finanszírozó cég, és 25 pártoló vállalkozás a tagja. Finanszírozási volumen tekintetében a Szövetség a teljes lízingpiac több mint 90 százalékát képviseli. 2007-ben a tagok összesen több mint 1200 mrd forintot helyeztek ki, ezzel a teljes finanszírozott portfólió értéke meghaladja a 2.000 mrd forintot.

A Szövetség 11 szakterületen működő bizottságának munkájában több mint 200 szakember vesz részt. Az érdekképviseleti munka mellett szakmai rendezvényeket is szervez, valamint on-line szolgáltatásokat nyújt tagjai számára.A Szövetség tagja az európai lízingszövetségek szervezetének, a Leaseurope-nak.