GÖDÖLLÕ: AZ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ-KULTUSZ KÖZPONTJA

A Gödöllõi Királyi Kastélyban hármas évfordulót ünnepelnek a Sisi-kultusz ápolói: születésének 170., elsõ magyarországi látogatásának 150. és magyar királynévá való koronázásának 140. évét.

Sisi, ahogy magát nevezte leveleiben és verseiben, 1837 karácsonyán született a Wittelsbach-házban. 1854-ben gõzhajóval érkezett Bécsbe, az esküvõre. Szerelmes volt az ifjú császárba, aki azonban sûrûn külföldön tartózkodott, majd vérbajjal megfertõzte õt. 1860-ban mégis botránynak számított, hogy betegen elõször szülõhelyére, azután Madeira szigetére ment. 1866-ban Andrássy Gyula hatására igazat adott a magyarok követeléseinek. 1867-ben, hiába ellenkezett a bécsi udvar, Ferenc József kiegyezett a magyarokkal. Ez évben koronázták magyar királlyá.

Tíz hónappal késõbb született meg Mária Valéria, a ?magyar hercegnõ". Népünk nászajándéka volt a Gödöllõi (volt Grassalkovich) Kastély, Sisi egyik menedéke. Itt hallgatta kedvenc magyar dalait Radics Béla cigányzenekarától. 1889. január 1-én Rudolf trónörökös öngyilkos lett. Ettõl kezdve a császárné csak fekete ruhában mutatkozott, súlyos depresszióban szenvedett. Lemondott sportjairól, keresztül-kasul utazott Európában, élete céltalanná vált. 1898. szeptember 10-én egy anarchista, Lucheni Genfben meggyilkolta. Számára megváltás volt a halál.

Sisi-szerepben – Pál ZsófiaA hármas évfordulóra a kastély egész évben tartó színes programokat kínál. A rendezvények csúcspontja 2007. június 7-10-ig a Koronázási hétvége, az Erzsébet királyné mítosza c. idõszaki (szeptember 30-ig) kiállítás megnyitása, majd az Ibolya nap lesz. Utóbbi különlegessége, hogy április 8-án kedvezményes múzeumlátogatáson vehetnek részt mindazok, akiket Ibolyának hívnak, vagy ibolyaszín ruhában jelennek meg, vagy ibolya-lakodalmukat (15. házassági évfordulójukat) ünneplik éppen. Ugyanekkor dísznövényvásár, kézmûves foglalkozások, játékos vetélkedõk, bábelõadások, lovaglás vagy hintózás a kastélyparkban és ibolyás ételkóstolók várják a látogatókat.

Ezt követi a június 17-i Családi Nap, amikor a királyné szépségének és karcsúságának titkait ismertetik történész- és kozmetikai szakemberek; június 23-án a Múzeumok Éjszakáján találkozhatunk Brigitte Hamann történésszel, aki több könyvet írt róla, valamint levetítik a Romy Schneiderrel készült filmet, és kosztümös éjszakai tárlatvezetéseket tartanak.

Erzsébet királyné komódja – a Kastálymúzeum kiállításárólNovember 17-én Erzsébet-estélyre hívják a bálozókat a kastély dísztermébe. November 18-án emlékét megkoszorúzzák az Erzsébet-parkban, este pedig koncert lesz a királyné kedvenc számaiból. December 27-28-án Karácsony a kastélyban címmel gyerekfoglalkozásokon vehet részt az ifjúság, s egyben megismerkedhet a helyszínnel, ahol a királyi család a karácsonyait töltötte.

Egy út már az életem… Mi lehetett a varázsa ennek a csodálatos asszonynak? Elõször is a szépsége, másodszor a magyarok szeretete, harmadszor remek politikai érzéke. Erzsébet királyné, a mi Sisink érdemeit nem csökkenti, hogy azért szorgalmazta a kiegyezést, mert Rudolf fia, a trónörökös számára nem akart széthullott birodalmat hagyni.

Kastélyudvar ma A földszinti termekben megnyílt kiállítás összes erényérõl tanúskodik Andrássy Gyula, Festetics Mária és Ferenczy Erzsébet leveleiben, az elkészült vagy tervbe vett emlékmûveken, szobrokon, festõi portrékon. Láthatjuk saját reggelizõ asztalát, úti játékkészletét és díszes óráját, néhány ruháját (a fehér selyemruha 1889-bõl való), elképesztõ karcsúságát példázó eredeti fûzõjét (a 170 cm magas Erzsébet 50 cm-es derekára!), csipkegallérját, gyönyörû komódját (13 millió forintot ér!).

Három híres, ismert festmény ragadja meg a szemünket. Az elsõ Franz Russ képe 1859-bõl az akkor 16 éves ifjú császárnéról; a második Zichy Mihálytól, 1876-ból, amint Erzsébet Deák Ferenc ravatalánál gyászol; a harmadik Benczúr Gyula egész alakos képe, amely Ferenc József megrendelésére készült már Erzsébet halála után. A császár kívánságára Erzsébetet ifjú arcvonásokkal, de a szokásos fekete ruhájában ábrázolja. Ugyanis Erzsébet – Rudolf tragédiája után – nem volt hajlandó sem fényképeztetni, sem lefestetni magát.

A Bécsbõl is kölcsönzött emléktárgyakból az derül ki, hogy a magyarok bármit megtettek volna érte, és aki a bûvkörébe került, csodálta. 20. századi kultusza sem elhanyagolható. Ady Endre és mások könnyes búcsút vettek tõle. Szilágyi László és Huszka Jenõ operettet írt az emlékére, amit 1940-ben Karády Katalin fõszereplésével mutattak be a Magyar Színházban. Lázár Mária pedig filmben alakította. Kultusza bizonyára azért ilyen erõs még mindig, mert alakja modern nõ elõképét jelenti.

A Habsburg-ház legnépszerûbb alakja valójában nem Habsburg. A bécsi udvarban nem kedvelték, inkább gyanúsították a magyarok szeretete miatt. A magyarság Erzsébet szabadságvágyával találkozott, menekülés lett a magányba, a gödöllõ park lóistállóiba, ahol kedvenc szórakozásának élhetett, mint elsõ osztályú mûlovarnõ. Itt legalább napi hat órát sportolt, és nem kellett a császári asztalnál étlen-szomjan végigülnie az étkezéseket kellemetlen anyósa, Zsófia anyacsászárné társaságában.