A pecsét számít, nem a gyerek? Az ombudsman az otthon szülés anyakönyvi következményéről
3 perc olvasás
Amikor a jog jogtalanságba fordul…Az otthon, orvosi közreműködés nélkül világra hozott újszülött nehezen anyakönyvezhető, mert nem tisztázott egyértelműen, hogy a szülőknek milyen dokumentumokat kell bemutatniuk. A jogalkotó ugyanis ezt az esetet elmulasztotta szabályozni. Az ombudsman az illetékes minisztertől kérte a jogszabály módosítását.
Amikor a jog jogtalanságba fordul…Az otthon, orvosi közreműködés nélkül világra hozott újszülött nehezen anyakönyvezhető, mert nem tisztázott egyértelműen, hogy a szülőknek milyen dokumentumokat kell bemutatniuk. A jogalkotó ugyanis ezt az esetet elmulasztotta szabályozni. Az ombudsman az illetékes minisztertől kérte a jogszabály módosítását.
A Központi Statisztikai Hivatal által adatai szerint Magyarországon az intézeten kívüli születések száma évek óta meghaladja az ötszázat, és ezek közel háromnegyedénél orvos nincs jelen. A születés anyakönyvezésének feltételeit és módját egy 1982-ben kelt törvényerejű rendelet szabályozza. Annak értelmében a születés tényét az orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. Az egészségügyi intézeten kívül született gyermeket a szülők, továbbá a szülésnél közreműködő orvos jelenti be az anyakönyvvezetőnél.
Szabó Máté ombudsmant egy panaszos azzal kereste meg, hogy otthon született gyermekét a kerületi anyakönyvi hivatal kilenc héten át sem anyakönyvezte. Kitöltötték ugyan a megfelelő nyomtatványokat, ám a hivatal kifogásolta az orvosi pecsét hiányát. A szülésnél nem volt jelen orvos, ezért jegyzőkönyv sem készülhetett. A nyomtatványokat a szülők két tanúval is aláíratták, ami azonban az anyakönyvezéshez nem volt elegendő. Az iratokat visszaadták a panaszosnak azzal, hogy pótolja a hiányzó bélyegzőlenyomatokat, továbbá hozza be a szülésről készült orvosi jegyzőkönyvet.
Később a panaszos feleségét arról értesítették, hogy mert a születési jegyzőkönyvről hiányzó orvosi pecsétet nem pótolták, az iratokat állásfoglalás céljából felterjesztették a felettes hatósághoz. A Közép-magyarországi Közigazgatási Hivatal pedig írásban tájékoztatta az anyakönyvi hivatalt arról, hogy az orvos által kiállított bizonyítvány nélkül a születés az anya adataival nem anyakönyvezhető, mert nem bizonyítható, hogy a megnevezett anya valóban a gyermek biológiai anyja. Intézeten kívüli születés esetén, ha annál orvos nem működött közre, az anyának és a gyermeknek utólag meg kell jelennie az orvosnál és csak az orvosi szakvélemény alapján lehet kitölteni a nyomtatványt kitölteni és anyakönyvezni a gyermeket.
Vizsgálatában Szabó Máté megállapította, hogy a jogalkotó részletesen szabályozta az olyan gyermekek anyakönyvezését, akik születésénél orvos is jelen volt. Azt azonban elfelejtette pontosan előírni, miként kell bejelenteni annak a gyermeknek a születését, akinek világra jöttekor nem volt jelen orvos – márpedig köztudomású, hogy a születés természetes folyamat, ami orvosi jelenlét nélkül is lezajlik.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezte az igazságügyi és rendészeti miniszternél az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló rendelet kiegészítését, hogy rendeződjön az intézeten kívül, orvos nélkül világra jött gyermekek bejelentésének módja.
