Merre tovább üdülési csekk?
A 2009 július 22-én a Margitszigeti Grand Hotelben Kiss Péter Társadalompolitikai Miniszter, Pekli Ferenc a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója és Karácsony Mihály a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke átadta az idei év egy milliomodik kedvezményezettjének az Üdülési Csekket.Az ebből az alkalomból kiállított Arany Üdülési Csekket a Volánbusz Zrt. egyik alkalmazottja, Springenszeisz Attila autóbuszvezető kapta.
A 2009 július 22-én a Margitszigeti Grand Hotelben Kiss Péter Társadalompolitikai Miniszter, Pekli Ferenc a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója és Karácsony Mihály a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke átadta az idei év egy milliomodik kedvezményezettjének az Üdülési Csekket.Az ebből az alkalomból kiállított Arany Üdülési Csekket a Volánbusz Zrt. egyik alkalmazottja, Springenszeisz Attila autóbuszvezető kapta.
Springenszeisz Attilának 3 gyermeke van, Attila (1988), Szilvia( 1991), és Zsófia (2007). Az utazóközönséggel szembeni magatartása példamutató értékő . A társaság 20 éves törzsgárda kitüntetésének ezüst fokozatát, valamint az 1.000.000 km-es „Balesetmentes közlekedésért" járó érem és oklevél elismerést 2009-ben kapta meg.
Már több mint 12.000 hazai elfogadóhelyen 35 fajta szolgáltatást lehet igénybe venni kedvezményes üdülési csekkel. Az elfogadóhelyek és a szolgáltatások folyamatos bővülése miatt egyre több gazdálkodó él azon törvény adta lehetőségekkel, hogy munkavállalójának volt munkavállalóinak, és ezen személyek közeli hozzátartozóinak vásárol kedvezményes üdülési csekket.A gazdálkodók 2009-ben eddig több mint 35 milliárd Ft-ért vásároltak az üdülési, pihenési, kikapcsolódási, betegség megelőzési, egészség megőrzési, szabadidősport szolgáltatásoknál felhasználható kedvezményes üdülési csekket.A hazai szolgáltatóknál ebben az évben már 20 milliárd Ft értékben használtak fel üdülési csekket a kedvezményezettek.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, mint a kedvezményes üdülési csekk kibocsátója és forgalmazója a jövőben is arra törekszik, hogy hozzájáruljon az állampolgárok életkörülményének és életminőségének javulásához.
A hat szakszervezeti konföderáció és a Magyar Köztársaság Kormánya 1992-ben hozta létre a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, mely 1998. óta közhasznú szervezetként működik. A piacgazdaság eredményeként fokozatosan megszűnő „vállalati" étkezdék,üdülők, spotpályák, kulturális létesítmények helyett a munkavállalók üdülését, pihenését,kikapcsolódását, egészségmegőrzését, betegségmegelőzését, szabadidős sportolását biztosítandóan 1998-tól adó- és járulék mentes üdülési csekk került bevezetésre. (Mintát az 1937-től Svájcban, illetve 1988-tól Franciaországban működő rendszer szolgáltatta.)
A Kormány az Alkotmányból adódó, üdülés, pihenés terén jelentkező ellátási kötelezettségének tett eleget akkor, amikor a korábbi közvetlen (intézményfenntartás, költségvetési támogatás) állami szerepvállalás helyett, az adó- és járulék kedvezményekkel támogatott közvetett szerepvállalást vállalt.
Az üdülési csekket örömmel fogadják a munkavállalók, hisz támogatott módon, az egyéni igények alapján tudják felhasználni. Szívesen alkalmazzák a munkaadók, hisz tehermentesíti őket saját jóléti- szociális intézményrendszer fenntartása alól. Pozitívan fogadják a hazai szolgáltatók, hisz jelentős kereslet jelentkezik az üdülési csekk rendszer révén. Támogatólag viszonyul a rendszerhez a szociális ellátásért felelős kormányzati szerv is, hisz tehermentesíti a szociális üdültetés költségvetési kiadásait. (A turisztikai, a sport, a kulturális, az egészségügyi ágazat is profitál a rendszer működéséből.)
Az üdülési csekk rendszerét idén vezették be Romániában (140 milliárd Ft-nyi költségvetési támogatás mellett). Közeli időszakban vezetik be Szlovákiában és Olaszországban is.
2009. első félév tapasztalatai:
Az első félévben 33 milliárd Ft összegű üdülési csekk került értékesítésre. (Előző év, hasonló időszakában 27 milliárd Ft összegű) Ez év végére az értékesítés várhatóan eléri 50 milliárd Ft-ot. Az első félévben közel egymillió belföldi illetőségű munkavállaló és közeli hozzátartozója kapott üdülési csekket.(Előző év, hasonló időszakában közel 900 ezer fő).Ez év végére az érintettek száma meghaladja a két millió főt.
Az első félévben 16 milliárd Ft összegű üdülési csekk került felhasználásra. (Előző év, hasonló időszakában 11 milliárd Ft összegű) Ez év végére a felhasználás várhatóan eléri a 45 milliárd Ft-ot.
Az üdülési csekk forgalmazásának eredményéből az alapítvány 63 ezer szociálisan hátrányos helyzetben élő személy részére tudott pályázati úton, 2,2 milliárd Ft támogatást biztosítani. Támogatásban részültek az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a fogyatékossággal élő személyek, a legalább két kiskorú gyermeket nevelő alacsony jövedelmű munkavállalók valamint a szakiskolai tanulók. A támogatás közvetlen alapítványi, valamint mintegy 150 civil szervezet, önkormányzat közreműködésével realizálódik.(Az elmúlt évben 62 ezer személy támogatása történt 2,1 milliárd Ft összegben)
Az üdülési csekket jelenleg 12 ezer hazai szolgáltató fogadja el készpénz kímélő eszközként az általuk nyújtott szolgáltatások ellenértékeként. A szolgáltatók az üdülési csekk ellenértékére csak a felhasználó nevére kibocsátott számla másolatának ellenében jogosultak, (jelentős kifehérítő hatás)
(Több mint 1.500 szolgáltató az üdülési csekk névértékén felül biztosít plusz szolgáltatást a hozzá érkező, csekkel fizető vendégeknek pl. ingyenes városnézés, kerékpár használat, zoo-csemege, tájjellegű étel-, és italkóstolók, wellness szolgáltatás, árkedvezményeke, stb.).
Az idei évben a dinamika várhatóan hasonló lesz. Bár Kiss Péter optimizmusának adott hangot, de már a jelenlévők kávé melletti beszélgetései is sötéten láttatják a cafeteria rendszer és ezen belül az üdülési csekk jövőjét. A munkáltatók egyezrűen nem vállalják az adóterhet, ami az üdülési csekk esetében „csak" 25 %. Helyette egyszerűen a cafeteria juttatásokat és az üdülési csekket jövő év januárjától egyszerűen megvonják. Utána, ha a következő kormány eltörli ezeket a sarcokat, akkor is nagyon hosszú idő kell, mire a helyzet normalizálódik.
Az üdülési csekk rendszerének fenntartása jelenleg mintegy 4-5.000 fő foglalkoztatását biztosítja. A jövőre bevezetendő restrikció is szétveri ennek a rendszernek nagy részét, így szinte biztos, hogy az állami többletbevételből hiány lesz, és még ráadásul az jövedelműket és állásukat elvesztett emberek segélyezéséről is gondoskodni kell. Mindenképpen átgondolatlan intézkedés.