Ágens utcai akciója: a közöny(?)

  Ágens

Múlt héten kilátogattam a forgalom elől lezárt Andrássy útra, sétálgatni a Színházak Évadnyitó Őszi Fesztiváljának színes kavalkádján. Egy kitűzött célom viszont volt, megnézni Ágens társulatának produkcióját, mert az előadásuk beharangozó címe felkeltette az érdeklődésemet. Utcai akció/minidráma a gyűlöletről – műfaja: peripatetikus utcai akció.

  Ágens

Múlt héten kilátogattam a forgalom elől lezárt Andrássy útra, sétálgatni a Színházak Évadnyitó Őszi Fesztiváljának színes kavalkádján. Egy kitűzött célom viszont volt, megnézni Ágens társulatának produkcióját, mert az előadásuk beharangozó címe felkeltette az érdeklődésemet. Utcai akció/minidráma a gyűlöletről – műfaja: peripatetikus utcai akció.

A műfaji meghatározásból sejtettem, hogy valami rendkívülit láthatok és ráadásul az előadást csak egyszer játsszák, soha többet nem látható. A peripatetikus görög szó – azaz sétálni – valószínűleg onnan ered, hogy Arisztotelész az athéni Lükeion ligetben sétálgatva tanította tanítványait. Tehát egy sétálgatós, mozgásban előadott akció darab lesz az Ágens Társulat standján, az "Operaház", volt Balettintézet oldalán levő, földalatti megállónál. Külön érdekesség, hogy Ágens úgy nyilatkozott, hogy az előadást Platon: Az állam című munkája ihlette és segítette. Azt hiszem Platon nem nagyon tartozik a mai bulvár világban a népszerű olvasmányok közé, könyvei nem ostromolják az olvasottsági listákat, TOP 10 közelébe kerülni esélye sincs. Komoly dolog. Az Állam című könyve tulajdonképpen Szokratész és beszélgetőtársainak dialógusa. A görög történelem problémáit felvetve az ideális állam modelljét próbálja megalkotni, a lehető legjobb államról alkotott elképzeléseit fogalmazza meg, de kissé utópisztikusak a képei.

Mit is írt Ágens, mi lesz a produkció témája?

„A minidráma az aktuálpolitikai vonatkozásokat szem előtt tartva a magyar társadalom gyűlölet központú megnyilatkozásait állítja pellengérre. A megnyilvánulás mikéntjeivel foglalkozva. Az akolmeleg biztonságában meghúzódó személyiség, s az abból kitörő, csoportban támadó, bátorságot kapó ember támadását valaki, valakik ellen, akit, akiket nem ismer. A félelem mikéntjét próbáljuk fülön csípni. Mi a félelem? S honnan ered a gyűlölet, egy nagy meglepetéssel lezárva ezen utcai harcosok akcióját, melyet csak aznap, s csak akkor tapasztalhatnak meg a látogatók."

Ágens	Madak Zsuzsanna	Simán Éva
A vita	A vita	Egymásnak esve
A baleset	A baleset	A baleset
A baleset	Megjott a mentő	Megjött a mentő

Szereplők: Madák Zsuzsanna, Ágens, Simán Éva, Károlyi Balázs, Philipp Judit, Fogarasi Gergő, és Lenz Tünde.

Platon valóban foglakozott a gyűlölettel, hiszen a műben Szokratésztől ilyen mondatok hangzanak el: (Az idézet nem az előadásból van.)

Bilincsbe verve„Ha az igazságtalanság, ahol csak föltámad, viszályt támaszt, ugye, ha szabadokban és szolgákban megfészkel, bennük kölcsönös gyűlöletet csihol és visszavonást, s képtelenné teszi őket a közös munkára? ….igy a szellem gyűlölője lesz, múzsátlan fajankó; nem él a szavakkal, meggyőzéssel, mindennek csak bősz erőszakkal megy neki, mint a bika; tudatlanságban, otrombaságban él, összhang és kellem nélkül."

Bilincsbe verveA sétálgatók sokasága meg-megállt Ágensék előtt, legfőképpen megnézni kik ezek a bőrkabátosok ilyen napsütésben, de néhány meghallgatott mondat után, ami számukra túl komoly lehetett és nem kacagós szórakoztatás, továbbálltak. A produkció sikeresen befejeződött, taps, és mindenki indult volna tovább. De mégsem! Hirtelen hangos vitatkozás kerekedett Ágens és a szereplő Madák Zsuzsanna között arról, ki hogyan játszotta szerepét, kemény szavakkal megtűzdelve szidták egymást. A maradék közönség figyelme feléledt, szülök befogták gyerekeik fülét, hogy lehet ilyen szavakat mondani, stb. gyerekek is vannak itt. Most már azok is megálltak, akiknek eszük ágában sem volt, de látták itt balhé lesz, márpedig az érdekes. A két szereplő egymásnak esett és rövid dulakodás után Ágens ellökte színésztársát, aki olyan szerencsétlenül esett el, hogy egy díszletként funkcionáló hordót felborítva elterült a földön és mozdulatlanul fekve maradt, s lassan megindult feje alól a vér. Ekkor már nagyon sokan voltunk. Mindenki tétlenül nézte a földön fekvő vérző hölgyet, sehol a segítség szándéka, viszont másodpercenként villantak a fényképezőgépek távolról, két lépésről szinte pozícióharc folyt a legjobb helyekért. A nézelődök egymás között tanácskozva lincselési hajlamaikat is kinyilvánították, ha rajtuk múlt volna Ágenst nyilvánosan megégetík, fejét veszik és egyéb ötletgazdag kifejezéseket hallottam. Megérkezett a mentő – de addig senki nem ajánlotta segítségét, nem segítettek, sehol egy doktor vagy áldoktor, elsősegélynyújtó, de a vér látványa mindenkit megigézett – elvitték a művésznőt. Pillanatokon belül a rendőrség is megjelent, földre teperve megbilincselték Ágenst és elvitték.

Kész, vége. A vér/festék látványa a földön még sokáig sok tekintetet vonzott. A közönség elégedetten továbbállt a szép napsütötte időben, jó móka volt és akad még sok látnivaló.

Tanulság? Mindenki magában keresse, és talán megérti Ágenst: „provokatív minidráma a gyűlőletről."

És esetleg a közönyről.

Lantai József