Az uniós irányelvekhez illeszkedik a szakképzési törvény módosítása

 Nem változik jelentősen a szakképzési törvény 2010. január 1-jétől. Az Országgyűlésnek 2009. október 2-án benyújtott törvénymódosítás túlnyomó része a felnőttképzésben történő vizsgaszervezési jogosultság szabályainak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírásainak a magyar jogrendbe ültetését tartalmazza.

 Nem változik jelentősen a szakképzési törvény 2010. január 1-jétől. Az Országgyűlésnek 2009. október 2-án benyújtott törvénymódosítás túlnyomó része a felnőttképzésben történő vizsgaszervezési jogosultság szabályainak a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírásainak a magyar jogrendbe ültetését tartalmazza.

  
    Pozitív változás a jelenlegi tervezetben, hogy a vizsgaszervezést ezentúl egyablakos módszerrel egy – később kormányrendeletben kijelölt – hivatal fogja végezni: természetesen nem új szerv, hanem egy olyan hatóság, amely már most is szakképzési feladatot lát el. Az intézményeknek eddig is kellett törzslapot kiállítani, tehát ez sem jelent többletmunkát. Ugyancsak kedvező módosítás, hogy ezt ezentúl egyetlen intézmény fogja gyűjteni.

A vizsgaszervezést jelenleg sem végezheti bármely felnőttképzést végző cég, ezt pályázati eljárás alapján a szaktárcák engedélyezik, amelyért a mostani szabályozás szerint is eljárási díjat kell fizetni. A tevékenység ellenőrzése és a jogosultság visszavonása eddig is lehetséges volt.

A felnőttképzés a tervezett előírásokkal nem fog többe kerülni, sőt, a vizsgaszervezésre jogosultságot kapó intézmények engedélye a jelenlegihez képest kiterjedtebb lesz, például: az ország teljes területére és visszavonásig érvényes lesz (eddig legfeljebb 4 évre kaphatták meg). Természetesnek tartjuk, hogy egy nem szokványos szolgáltatási tevékenység végzését ellenőrizni kell, és szükség esetén bírságot vagy szankciót kell alkalmazni.

A vizsgáztatás és a díjak változtatását nem tervezzük. Tekintettel a szakképzés tagolt irányítási rendszerére, jogtechnikailag indokolt azonban ezt a szabályozást kormányrendeleti szintre emelni. A vizsgadíj és vizsgáztatási díj összegét korábban is jogszabály határozta meg.

A tanulóknak adott juttatásokról a miniszter nem egyéni döntést hozhat, hanem jogszabályban, miniszteri rendeletben rendelkezhet, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. Az egyetértés előírása eddig is így volt szabályozva, a tervezetben elnevezési, jogtechnikai pontosításról van szó.