Dr.Lévai Katalin új könyve: Hírnév — Új élet kezdődik
5 perc olvasásAz Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg a szerző negyedik kötete Hírnév címmel, melyet olyan sikerek előztek meg, mint a Párnakönyv és más mesék, a Vörös szőnyeg és a Varázskert.
Az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg a szerző negyedik kötete Hírnév címmel, melyet olyan sikerek előztek meg, mint a Párnakönyv és más mesék, a Vörös szőnyeg és a Varázskert.
A mű bemutatóján a szociológusként, majd politikusként (európai parlamenti képviselőként) megismert szerzővel Szikora János rendező beszélgetett. Lévai Katalin jelenleg egyetemi docensként oktat, az utóbbi években a négy regényen kívül szépprózával, irodalmi és politikai publicisztikával jelentkezett.
Bevezetőként a moderátor megjegyezte, nem tudta letenni a könyvet, 4-5 óra alatt elolvasta, annyira sodró erejű, lebilincselő, hangulatos, izgalmas az anyag, de vajon mi motiválta a szerzőt megírására?
Lévai Katalin válaszában elárulta, általában szenvedéllyel ír, sokat korrigál az íráson, az elvetett változatok, kihagyott részletek akár négyszeresen is meghaladják a kész mű terjedelmét, de van olyan anyag, ami évekig érlelődik benne. Most egy olyan életcikluson jutott túl, amelyet ötévnyi brüsszeli tartózkodás után értékelt.
A hazatérés után újra ki kellett találnia magát, ami nem volt egyszerű, zűrzavart és magányt érzett.
A most megjelent mű az előző három regény szintézisét jelenti. Megírásához szükség volt a szenvedélyre és ihletre.
Milyen nőként politikusnak lenni? Hitelesnek kell lenni, de nőként hitelesnek lenni, ez a kérdés egy részére adja csak meg a választ. A jelen regény hátterét kultúrával, politikával átszőtt területként lehet jellemezni, olyan terület ez, ahol nőnek lenni nehéz. Az előző regény, a „Nő a hatalomban" tematikát járta körül, a Hírnév pedig pontos képet rajzol róla, hogyan is működik a hatalom. A hangsúlyos férfi főszereplő, Janesz, aki a keresztapa archetípusa; a hatalmával élni és visszaélni tudó férfi. Együttműködés, majd szembefeszülés a vele való kapcsolatban, melyben a regénybeli főhősnő kiszolgáltatott a férfi-hatalomnak. Hogyan jut előre egy nő, együttműködve, majd leszámolva ezzel a hatalommal? Nem akar ezzel a hatalommal azonosulni, betagozódni rendjébe, hanem (saját értékei tudatában) fölötte akar maradni.
A szerző érzékeltette, a bemutatott mű megírásakor végig magán érezte példaképe, szellemi vezetője, Simone de Bovoire tekintetét, aki elsőként fogalmazta meg, hogyan élje saját életét a nő, aki egyenrangú szellemiekben a férfival.
Lévai Katalin regényében a gyorsan sikeressé vált tv-műsorvezető, a tapasztalt, „ arccá vált" kedves egyéniségből olyasvalaki válik váratlanul, aki szembesül magával, s azt mondja, én nem ezt akartam. Elveszti munkahelyét, s ez irányítja új felismerésekre.
A szerző visszaemlékezett, húsz éve olvasta először de Bovoire „A második nem" c. művét, ami meghatározó hatással van azóta is gondolkodására. A mű alapgondolata; „az ember nem nőnek születik, hanem azzá válik", az adott társadalom feleletei (is) meghatározzák. De Bovoire leszámol a biológiai szemlélettel, az „örök nő" mítoszával. Ellentmondásos kapcsolata Sartre-al sok tanulsággal szolgál, a szellemiekben egyenrangú nőt partnere sok megalázásban részesítette…
A francia pár viaskodásával, annak háttér tanulságaival összevetve, Lévai Katalin úgy fogalmaz; mostani könyve a férfi-nő viszony alakulásán át a hatalmon való embereket kívánta reflektorfénybe helyezni. De Bovoire ötven éven át tűrte Sartre bántásait, mondhatjuk, a humanista szellem ellenszegülése gyöngének és hatástalannak bizonyult… Lévai Katalin hősnője a fenti párhuzamokon felülemelkedve veszi kézbe sorsát.
A Hírnév szerzője arra a kérdésre, hogy ha már eddigi sikerei lassan az epika határaihoz közelegnek, nem kíván-e drámába fogni, igenlőleg válaszolt, bár ez a gondolat még érlelődik benne…
További fontos megjegyzése; nem lehet álarcban, vagy fátyol mögül írni, aki ír annak őszintének kell lenni.
Kulisszatitkairól szólva az írónő elmondta, nagyon nehezen ír, sokszor elakad, szüksége van az un. „kegyelmi állapotra", hogy előrehaladjon a munkában. Sokszor jelent gondot a mű egészének átlátása, emiatt is kell korrigálnia gyakran. A siker nagyon jó érzés, érdemes érte tenni… Nagy örömet jelenthet az írás, de ne is írjon az, aki szenvedésnek tekinti. Az írás tempója szerzőtől függő, Thomas Mann pl. rigorózusan írt minden nap 10-12 között, Lévai Katalin a maga részéről ezt nem tudná követni, vagy van késztetése az írásra vagy nincs…, megrendelésre pedig egyáltalán nem lenne képes írni.
Harmat Lajos
Foto:Lantai József
Info.alexandra.hu