Az Év Ismeretterjesztő Tudósa 2009

A Tudományos Újságírók Klubja (TUK),  tagjainak szavazattal megerősített választása nyomán, minden évben átadja  „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díjat"  egy-egy olyan kiemelkedő tudósnak, aki saját szakterületének ismereteit közérthetően, magas színvonalon, sikerrel képes átadni, továbbítani.

A Tudományos Újságírók Klubja (TUK),  tagjainak szavazattal megerősített választása nyomán, minden évben átadja  „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díjat"  egy-egy olyan kiemelkedő tudósnak, aki saját szakterületének ismereteit közérthetően, magas színvonalon, sikerrel képes átadni, továbbítani.

  A díj  oklevéllel jár, valamint a nemzetközi csillag-nyilvántartó, az International Star Registry (London) emléklapjával és csillagtérképével, miután a díjazott nevét, a díjátadás napjától kezdve egy csillag is viseli az égbolton. Erről külön dokumentum tanúskodik.

A kitüntetés 1998 éves kezdetétől olyan kiválóságok fogadták el a díjat, mint az élők sorából már távozott

Simonyi Károly (1998), 

Marx György (2002) és

Vekerdi László (2003), valamint a ma is alkotók közül

R.Várkonyi Ágnes (1999),

Csányi Vilmos (2000),

Falus András (2001),

Csermely Péter (2004),

Vámos Tibor (2005),

Freund tamás (2007) és

Lukács Béla (2008).

Az idei év kitüntetettje  Kordos László geológus,  a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója.

2010. február 10-én került átadásra a díj a Magyar Tudományos Akadémián.   A díj- és az elismerést megelőző kiemelkedő tevékenység jelentőségéről Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szólt bevezetőjében. Kiemelte, nagy fontosságú a tudományos eredményeknek a nagyközönséghez közérthető formában való eljuttatása.  Az eddigi elismertek és a jelenlegi díjazott is szakmáját kiválóan művelő szakember, aki ismeret-átadó tevékenységével fel tudja kelteni azt a felfokozott érdeklődést a befogadókban, ami csak a közvetlen, emberi kommunikáció sajátja.  Az elnök véleménye szerint, utóbbi sok esetben többet jelenthet egy publikációnál is.

A díjat Palugyai István, a TUK elnöke nyújtotta át Kordos Lászlónak, akinek nevét ettől kezdve az égbolton és a csatolt csillagtérképen, a Cassiope csillagkép egy csillaga is viseli.

Kordos László  1974-ben szerzett földrajz-biológia szakos diplomát, egy év múlva elvégezte a geológia szakot is.

Az egyetemi doktori címet 1975-ben, a földtudományok doktora címet 1993-ban szerezte meg. 

1997 óta a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) magántanára, 

1974 óta dolgozik a Magyar Állami Földtani Intézetben, melynek jelenleg igazgatója. 1987-től vezeti az Intézet múzeumát is.

Rendszeresen tanít a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Szent István Egyetemen.  Kutatási szakterülete a gerinces őslénytan, a harmad- és negyedidőszaki környezetváltozások, az emberré válás korai szakasza. Nemzetközi kutatói hírnevét a Rudabányán végzett kutatásai alapozták meg.

Ebben a témakörben számos külföldi és hazai publikációja jelent meg. A legutóbbi időkben az emberré válás szempontjából újabb nagyjelentőségű leletanyag, 25 emberszabású majom maradványa került elő a Kordos László által vezetett rudabányai ásatásokon. A MÁFI és a Torontói Egyetem közös, részben Kordos László által irányított feltárások nemzetközi összehasonlításban nagy jelentőséggel bírnak. Azt bizonyítják, hogy az ember evolúciója nem kizárólag Afrikában játszódott.  Az idei év során egy ismeretlen főemlős állkapcsa került felszínre, ezen lelet segítségével megalkothatóvá válik az állat hiteles mása is.

Kordos László publikációinak száma megközelíti a 600-at, benne 12 könyvvel. Egyik legismertebb, sikeres könyve a 

Magyarország barlangjai.  A szerző rendszeresen publikál a hazai ismeretterjesztő sajtóban, szerkesztőbizottsági tagja a  National Geographic Magyarország-nak  és a Természet Világának.  Gyakori résztvevője rádiós és televíziós ismeretterjesztő műsoroknak, nagy sikerű előadást tartott a Mindentudás Egyetemén.  Mindig szívesen áll a sajtó rendelkezésére, írásban vagy interjúban nyilatkozva a legfrissebb kutatási eredményekről. 

Komoly szerepet vállalt a Föld Bolygó Nemzetközi Éve  alkalmából tartott rendezvényeken. Kiadványokban járult hozzá, hogy a közvélemény jobban megismerje a földtudományok legújabb eredményeit, bolygónk állapotát, múltját és jelenét.

A kitüntetett a díj átvétele után saját előadást tartott „Egy szkeptikus a tudomány hitével" címmel. 

Megemlékezett családi indíttatásáról, utalva édesapja miskolci, közérdekért végzett úttörő tevékenységére.

Visszautalt szaklapoknál és sikeres televíziós tudományos műsoroknál töltött idejére, a cikkek írásával és a kb. 20 ezer oldalnyi szakfordítással eltöltött időre.  Nagy sikernek tartja maga is a rudabányai feltárás eredményeit, melyeket ma már nemzetközi kutatócsoport támogat és nemzetközi érdeklődés övezi. Az apai örökséget és saját tevékenységét tovább folytatva,  a tudományos újságírással foglalkozó fiában látja a családi hagyományok továbbvivőjét.

Harmat Lajos