Révay András: Ég és föld között
7 perc olvasás
Két napra Budapestre érkeztek annak a tájékoztató sorozatnak résztvevői, melynek keretében öt országban mutatták be az itáliai Veneto tartomány értékeit. Termálfürdők, természeti parkok, hegyek, történelmi városok, tengerpartok kínálják magukat az utazóknak.
Két napra Budapestre érkeztek annak a tájékoztató sorozatnak résztvevői, melynek keretében öt országban mutatták be az itáliai Veneto tartomány értékeit. Termálfürdők, természeti parkok, hegyek, történelmi városok, tengerpartok kínálják magukat az utazóknak.
Amint azt a tájékoztató elején Stefano Pregnolato, a CARD del PO, a Polesine-i Idegenforgalom-ösztönzési Társaság elnöke elmondta, Velence és Verona jól ismert a magyarok körében, de ez a vidék sokkal több szépséget rejt. Ráadásul a tartományon belül bármely két érdekes helyszín között sincs kétszáz kilométernél nagyobb távolság. Talán ennek is köszönhető, hogy Veneto, Olaszország legfontosabb turisztikai régiója. Kevesen tudják például, hogy itt található az a kisváros, Adria is, melyről az egész tenger a nevét kapta.
A régió gasztronómiájáról is híres. A tenger számtalan alapanyagot kínál a konyhaművészet számára, de a sajtok, a zöldség, a különféle kolbászok, a rizs és a tészták sokasága is elég ok arra, hogy felkeressük ezt a vidéket. A vicenzai hegyek lakossága megőrizte ötletekben gazdag gasztronómiai hagyományait. A hangulatos vendéglőkbe a pisztráng a sajtok, a helyben füstölt kolbász csalja be a látogatót, és a falvakban is mindenütt élő a falusi vendéglátás. A gazdák szívesen kínálják a maguk-készítette finomságokat.
Ezekről egyébként a tájékoztatóra meghívott szakemberek is meggyőződhettek. A bemutatót ugyanis hangulatos vacsora zárta, melynek kapcsán mód nyílott kötetlen beszélgetésre a vendéglátókkal. Erre szükség is volt, hiszen annak, aki legalább egy kicsit szeretne megismerkedni Veneto szépségeivel, legalább hat témakörben kell némi jártasságot szereznie. A Parkok és a Pó-delta fontos része az itt kialakított ökológiai hálózatnak. Errefelé a történelem és a művészet felbecsülhetetlen értékeit őrzik. A tengerpart évek óta a nemzetközi turizmus kedvelt célpontja. A hegyek, például a Dolomitok, az UNESCO Világörökség részét képezik. A gyógyfürdőket már a rómaiak kezdték kiépíteni. Végül pedig a Garda-tó önmagában is egy igazi ékszerdoboz. Nézzük tehát ezeket sorban!
Ám mielőtt még a beszélgetéshez fognánk az olasz szakemberekkel, kaptunk egy kis ízelítőt a vidék – máig is népszerű – eredeti, 18., 19. századi muzsikájából. A Note Veneziane zenekar a Rondờ Veneziano dallamaival örvendeztette meg a hallgatóságot. Ez mindjárt meg is teremtette a hangulatot, hogy a régió művészete iránt kezdjünk el érdeklődni. A városok egy sorát összefoglalóan úgy is nevezik: „művészeti városok". Van közöttük, amit még a kelták alapítottak – Belluno – és van, amit már mi is jól ismerünk. Például Padova, ahol Szent Antal földi maradványait őrzik és ahol Kopernikusz tanult, Galilei tanított! Velence, Verona, Treviso, Vicenza szépségeiről beszélni kár, azokat látni kell!
A Pó-delta Olaszország legnagyobb vízi élőhelye és a Nílus után a második legnagyobb a Földközi-tenger egész térségében. Természeti gazdagsága bámulatos: több, mint háromszázötven madárfaj él itt, egy részük télen – nyáron, a többiek pedig vándormadarak. A delta minden egyes tája olyan sajátosságokat mutat, melyek alapján jelentősen eltérnek egymástól. Szerveznek itt gyalogos túrákat, úgy három óra időtartamra, de a delta minden mellékága hajózható is. A gátkoronákon 15 – 60 kilométeres kerékpárút szakaszok húzódnak, ám aki vállalkozik rá, annak arra is van lehetősége, hogy lóháton kalandozza be a vidéket.
A kedvelt fürdőhelyet Caorle-t, Olaszország legtisztább strandjai egyikének nevezik. A tizenöt kilométer hosszan elterülő, aranyszínű homokos három strand változatos tájat kínál. A Porto Santa Margherita-n található Európa egyik legnagyobb kikötőmedencéje, mely nyolcszáz hajó fogadására képes. Duna Verde-n a fürdővendégek paradicsomi környezetet élvezhetnek. A lagúnákban, a mandulaligetekben és a dűnéken teljes csend és nyugalom uralkodik. A part mellett a kis városka, számtalan apró utcájával és piazzájával nagyon emlékeztet Velencére, meg is kapta a „Kis Velence" címet.
A Dolomitok hegylánca nemcsak a világ egyik legszebb és legmodernebb síparadicsoma, hanem az összes téli sport csodálatos kalandokat kínáló helyszíne. Tökéletes lesikló- és sífutópályák, hótalpas túrák, jégmászás, jégstadionok tartoznak a vidék kínálatához. Egyetlen síbérlettel itt tizenkét régió, összesen 1200 kilométernyi pályáit síelhetjük be! A Dolomitok mintegy hetven százaléka Belluno tartományra jut. Az itt kialakított Nemzeti Park gazdag növényvilága már a 18. században vonzotta ide a botanikusokat. A kirándulásokon gyakran akadhatunk zergékre, szarvasokra, pár éve újra visszatértek a hiúzok és a barnamedvék is!
A Garda-tó Olaszország legnagyobb és legkedveltebb tava. Partjainál középkori falvakat, elbűvölő városkákat találunk. A vízisportok kedvelőinek ezreit vonzza, a fenekén pedig ókori hajók maradványai fekszenek. Fölötte a Monte Baldo hegy az „Európa kertje nevet kapta. A lankák fölött a táj alpesivé változik, évszázados erdőkben barangolhatunk. A Malcesine függővasúttal a terület tíz perc alatt megközelíthető. A tengelyük körül forgó kabinokkal – melyek 360 fokos panorámát nyújtanak – a vasút egyedülálló a világon!
A Garda-tó keleti felén elhelyezkedő Bardolino-t már az ókorban is ismerték. Errefelé még ma is nagyszerű olívaolajat préselnek. A környező morénahalmok oldalán terem a kiváló szőlő, melyből a település nevét viselő vörösbor készül. Jó borokat persze máshol is találunk Veneto-ban. Az olaszok „szent folyója", a Piave környékén termettekből a budapesti díszvacsora vendégei is kaptak kóstolót. Treviso környékére két okból is érdemes felfigyelni. A „tre Strada di Vini" borútjai az egész területet behálózzák, és ennek a vidéknek helyi specialitása a nálunk is közkedvelt tiramisu.
A Veneto szépségeit öt országban bemutató körút szervezői magukkal hozták a szakácsaikat is. Vezetőjük, Valter, a vacsora végén, a vendégek előtt készített el nyolc adag tiramisut és nem titkolta a pontos receptet sem. Fogjunk tehát hozzá:
Először is főzzünk öt adag presszókávét, tegyük egy tálba. Készítsünk ki 30 dkg. babapiskótát, 30 gramm kakaóport és egy tálat, amibe majd a kész édességet tesszük. Öt tojás fehérjét kemény habbá verünk. Egy másik edényben a sárgáját 90 gramm porcukorral jól elkeverjük, majd óvatosan – hogy ne törjön – hozzáadjuk a hab felét. Belekeverünk fél kiló Mascarponét. Fontos: mindig egy irányba keverjünk, ne változtassunk! Ha már szép, egyenletes, ugyanígy adjuk hozzá a hab másik felét. A babapiskótákat egyenként belemártjuk a kávéba – de csak egy pillanatra – és egymás mellé lerakjuk a tál aljára. Rá egy réteg krém kerül, majd – keresztirányban – megint piskóta, ismét krém, piskóta – minél több réteg van, annál finomabb lesz. Szépen elrendezzük, jól kitöltjük a tálat. Ha megtelt, a tetejét szitán át bőven megszórjuk kakaóporral. A végére maradt a titok: fogyasztás előtt egy nappal el kell készíteni!
Ez így egyszerűnek látszik, de a kezdő cukrászoknak javaslunk azért egy tanulmányutat is – természetesen Venetoba!
