A Magyar Innovációs Szövetség évi rendes közgyűlését 2010. február 24-én tartotta Budapesten
7 perc olvasás
A Szövetség 2009. évi tevékenységéről szóló értékelés szóbeli kiegészítését hallhatták a megjelentek Monszpart Zsolt általános elnökhelyettes előadásában. Eszerint; 397-ről 468-ra emelkedett a tagok száma, sikeres volt a fiatalok MISZ pályázatok általi mozgósítása.
A Szövetség 2009. évi tevékenységéről szóló értékelés szóbeli kiegészítését hallhatták a megjelentek Monszpart Zsolt általános elnökhelyettes előadásában. Eszerint; 397-ről 468-ra emelkedett a tagok száma, sikeres volt a fiatalok MISZ pályázatok általi mozgósítása.
A felnőttek körében az innovációs nagydíj volt eredménye, 21 pályázattal. Az érdekegyeztetési tevékenység volt az egyik legnehezebb feladat, különös tekintettel a kormányzattal való párbeszédre, ezév február 24-ig összesen egy ilyen végigvitt esetről lehet beszámolni.
Számos esetben a Szervezet az utolsó pillanatban kapta meg a kormányzatnál több évig munkált anyagot véleményezésre, s 1-2 nap alatt kellett volna dönteni milliárdos, vagy tíz-milliárdos ügyekben…
Az oktatás, képzés területén a helyzet nem javult, válságról lehet beszámolni az alapfokútól a felsőfokú képzésig minden szinten. Az OECD februári anyaga szerint nálunk a legrosszabb a természettudományi képzés állapota. Ízelítőül; a 25-64 év közöttiek 17%-a bír felsőfokú természettudományos végzettséggel, amikor az OECD átlaga 27%, a tanárok elismertségi szintje nálunk a legrosszabb.
A feladat; üzenni a politikának, mi az amit az innovációs terület elvár az ország működtetése érdekében.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, „Kreativitás, alkotóképesség, siker" c. előadásában
rámutatott, gyakran emlegetjük az innovációt, de ez nem szemlélhető önmagában, tudnunk is kell, hogyan épüljön be egy rendszerbe. Az innovációnak nevelési része is van, műszaki-technikai és tudományos megközelítése.
Hatékonyan kell alkalmazni az újdonságokat, mert ha a versenyben mindenki innovatív, akkor lehet megtartani egy piaci versenyelőnyt. Az innováció ma kényszer, de nem minden eleme mondható jónak. Sok felesleges dologgal vesszük magunkat körül. Az országban felfogásbeli változásra van szükség, el kell elérnünk, hogy olyan innovációkat támogassunk, amelyek termelésbe fordulnak, értéket teremtenek. Az innovációs szakemberek sorában olyanokra van szükség, akiknek van ötletük, nem olyanokra, akik ezt el akarják adni jó pénzen…
Nehéz évek előtt állunk, egyszerre kell magas szintű feladatok megoldásra képes szakembereket foglalkozatni, másrészt olyanokat is munkához juttatni, akik jelenlegi képzettségük miatt nem képesek ilyen feladatok ellátására. Őket már nem lehet átképezni, ezzel szembe kell néznünk. A fejlett országok szintjéhez való felzárkózásunk hosszú átmeneti időt igényel majd.
Bogsch Erik, a Richter Nyrt. vezérigazgatója sikeres innovációt gyakorló cég vezetőjeként szólt az eredményesség „titkairól". Emlékeztetett, a nagy múltra visszatekintő cég tulajdonosai, vezetése a kezdetektől az újdonságokban hittek, most is folyik több világújdonság kidolgozása náluk. Legfontosabb a hozzáértő ember, azután a megfelelő légkör és az infrastruktúra. Mindehhez járuljon még szerencse és nem utolsó sorban pénz.
A Richter a hazai K+F beruházásokból 1/3-al részesedik, a régióban is vezet ebben a tekintetben.
A legsikeresebb innovációs cégre nehezedik a legnagyobb adóteher, különadó is.
Lustyik György, a Soft Flow Kft. ügyvezető igazgatója egy kisebb méretű, de ugyancsak sikeres cég útjáról, innovatív megoldásairól számolt be, melyekkel a világpiacot célozzák. Munkásságuk lényege; speciális tudást igénylő kutatásokkal érik el sikereiket, melyben a munkatársak szerepe meghatározó.
Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem dékánja az egyetemnek a mérnöki területeken betöltött oktató szerepét taglalta az innováció vonatkozásában, különös tekintettel a MOL-MK együttműködésre. A hallgatók kutató központokban alapozhatják meg a MOL speciális igényeire szabott szaktudásukat, amiből profitálnak. Olajipari szakuk csak angol nyelven folytatja a képzést. A speciális „ProdSim" szoftver sikerrel működteti a MOL rendszerét.
Hunyadi Áron, a Magyar Fiatal Tudósok Társaságának tagja, BME hallgató, sikeres ifjú innovációs szakemberként ismertette ígéretes pályafutását, melynek mottója a kreativitás.
A közgyűlés ezután hozzászólásokkal, javaslatokkal folytatódott, egyik lényeges javaslat volt pl., hogy a meghirdetett pályázatok konkrét termékekre irányuljanak, s ezek megvalósulását, érvényesülését kövessék nyomon.
A közgyűlés elfogadta a MISZ állásfoglalását, az alábbiak szerint:
Innováció – Növekedés
a Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalása
A gazdasági növekedés forrásai között a legjelentősebb tényező az innováció. Társadalmi funkciója szerint az életminőség javulásának, a vállalkozók számára pedig a meghatározó versenyelőnynek a lehetősége és biztosítéka.
2014 végéig az adottságainkra épülő, hatékony tudomány- technológia- és innováció (TTI) politika végrehajtása, az új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a magas hozzáadott értéket tartalmazó szellemi export önmagában mintegy 1,5-2%-os nemzetgazdasági növekedést generálhat. Kiszolgáló és bedolgozó országból csak így válhatunk ismét válságtűrő és növekedő, tudásalapú gazdasággá.
Magyarország mai állapotából, adottságaiból és lehetőségeiből, valamint intézményeiből kiindulva, az ország gazdaságpolitikájának részeként ambiciózus, de reális célok elérését kell kitűzni. A legfontosabb célkitűzés, hogy öt éven belül a gazdasági növekedés, az innovációt a központba állító gazdaságpolitika révén, érje el, vagy haladja meg Magyarországon az EU-országok átlagát. Ezen cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy az ország K+F ráfordítása 2015 végére – folyamatos évi 0,1-0,2 százalékpontos növekedéssel – a GDP 1,5%-ára nőjön. Ugyanezen időszak alatt az összesített innovációs mutató alapján mért innovációs teljesítmény érje el az EU-átlagot, a következő öt évben pedig az EU országok felső harmadába kerüljön.
A fenti célok eléréséhez olyan TTI politikára van szükség, mely
-figyelembe véve a fenntartható fejlődés szempontjait, kijelöli azokat a kutatás-fejlesztési prioritásokat, gazdasági ágazatokat, amelyek K+F+I tevékenységének kiemelt ösztönzésével az egész gazdaság húzóterületeivé válhatnak,–folyamatos szakmai ellenőrzéssel mind a K+F ráfordítások, mind a TTI politikai intézkedések eredményét, ill. hatását értékeli, és visszacsatolást biztosít a megfelelő vezetési szintekre,
-a K+F pályázati kiírások, a pályázatok döntési, szerződéskötési, monitoring, finanszírozási és pénzügyi elszámolási rendszere jelentős egyszerűsítésével ütemezhetővé és a bizalmi elvre épülve, maximálisan bürokrácia mentessé és eredményorientálttá teszi az egész folyamatot,
-a döntések előkészítésénél, ill. a döntések meghozatalánál a teljes nyilvánosság és a személyes felelősségvállalás érvényesülését biztosítja,
-kiemelten, komplex módon támogatja a jelentős, eredeti magyar, piacközeli stádiumban lévő fejlesztési eredmények hasznosulását és piacra jutását,
-az új TTI stratégia kialakítása és megvalósítása érdekében stabil, a vertikális irányítást és a horizontális koordinációt is biztosító intézményrendszert épít ki.
Az innovációs folyamatok lényege a folyamatosság, ezért a TTI politikával kapcsolatos intézkedéseket csak úgy szabad bevezetni, hogy azok a már beindult és ésszerűen tovább viendő folyamatokat, projekteket ne késleltessék vagy szakítsák meg.
Az Európai Unió 2011-ben esedékes magyar elnöksége elszalaszthatatlan lehetőség az innováció iránti elkötelezettségünk hiteles felmutatására. Ezért egy új tudományos-technológiai és innovációs stratégia és fejlesztéspolitikai program intézkedéseinek, keretfeltételeinek azonnali érvényesítése, döntő jelentőségű lépés az új esélyek megragadásában.
Budapest, 2010. február 24.
Harmat Lajos
