„Tudatos Törődés”
2010. március 2-án ismertette a „Tudatos Törődés" programot a Magyar Hypertonia Társaság, a Novartis Hungária Kft. A kezdeményezést a szervezők a Magyar Stroke Társasággal. . együttműködve indították; idén a magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésén keresztül a szélütés (stroke) megelőzésének gyakorlati megvalósítására helyezik a hangsúlyt, a fellépést a tavaly végzett felmérés adatai indokolják.
2010. március 2-án ismertette a „Tudatos Törődés" programot a Magyar Hypertonia Társaság, a Novartis Hungária Kft. A kezdeményezést a szervezők a Magyar Stroke Társasággal. . együttműködve indították; idén a magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésén keresztül a szélütés (stroke) megelőzésének gyakorlati megvalósítására helyezik a hangsúlyt, a fellépést a tavaly végzett felmérés adatai indokolják.
A program az „Éljen 140/90 alatt!" mozgalom folytatásaként indul.
A rendezvény résztvevőit
dr.Kiss István professzor, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke,
dr.Csiba László professzor, a Magyar Stroke Társaság elnöke,
dr.Kékes Ede professzor, az Éljen 140/90 alatt! Program koordinátora és
dr.Barna István, a Magyar Hypertonia Társaság budapesti titkára tájékoztatta a programról.
A szélütés a harmadik vezető halálok. Az elleni való küzdelemben fontos szerep jut a megelőzésnek, korai állapotában, gyanús jelek esetén kimutatható. Kilakulásában a „néma gyilkos", a magas vérnyomás nagy szerepet játszik. Az odafigyelés már a '40-es években hasznos lehet. Extrém adatok szólnak a 14-18 évesek körében végzett felmérésről; eszerint 10 ezer fiatalból több száz már magas vérnyomású! Ultrahangos vizsgálatokkal, CT-vel, stb. komoly előzetes eredményeket lehet elérni.
Fenyegető jelek, melyekre oda kell figyelni
Hazánkban évente közel 18 ezren halnak meg szélütésben, az új megbetegedések száma pedig 50 ezer.
A kezeletlen magasvérnyomás-betegség csaknem négyszeresére emeli az agyi katasztrófa vagy szélütés (stroke) kialakulásának veszélyét, másfelől viszont az összes agyvérzés közel 70 %-a megelőzhető lenne a vérnyomás normalizálásával.
2009-ben, az „Éljen 140/90 alatt!" mozgalom keretében szervezett „Törődés Napja" során a Magyar Hypertonia Társaság azt vizsgálta, hogy a magas vérnyomás-betegség (hipertónia) mellett más, társbetegséggel is rendelkező betegek kezelésekor a kezelőorvos milyen kockázati csoportba sorolja a páciensét, ill. hogyan befolyásolja ez a követett gyógymód (a terápia) megválasztását.
A felmérésben 28 ezer 353 hipertóniás beteg adatait vizsgálták meg, melyekből kitűnt, a magasvérnyomás-betegség mellett a betegek 75 %-ánál egyéb kór, társbetegség is szerepel. Leggyakrabban valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés (37,92%), cukorbetegség (30,48%) vagy az un. metabolikus szindróma (19,93%), ami az elhízás, emelkedett koleszterinszint, magasvérnyomás, emelkedett vércukorszint együttes megjelenése. Ugyanakkor a legjellemzőbb társbetegségek mellett, a betegek 18,01 %-ánál fordulnak elő az agy ereit érintő (cerebro-vaszkuláris) betegségek.
A felmérés adataiból az is kitűnik, hogy a doktorok a társbetegséggel is rendelkező hipertóniások 80 %-ánál a szigorúbb, 130/80 Hgmm alatti vérnyomásértéket tartják elfogadhatónak, ill. ezeket a pácienseket az esetek
60,9 %-ában a nagy kockázatú csoportba sorolják. A szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség mellett az agy ereinek betegsége jelenti a kezelőorvosok szerint a legnagyobb kockázatot.
A felmérés adataira tekintettel, a Magyar Hypertonia Társaság úgy döntött, hogy 2009 őszén a szélütés (stroke) megelőzését helyezi Tudatos Törődés elnevezésű szakmai-orvosi figyelemfelkeltő programjának középpontjába.
A betegek oldaláról tekintve, abban az időben egy 2007-es lakossági felmérés azt mutatta, hogy az agyvérzés a magasvérnyomás-betegség „legrettegettebb szövődménye" (összehasonlításként: a szívinfarktus kb. 20 %-os súllyal szerepelt a felmérés eredményében.)
Az érintettek félelme nem alaptalan; a szélütést (stroke-ot) túlélő betegeknek csupán csak 10 %-a,
míg a nem halálos kimenetelű szívkoszorúér problémákon túlesettek 70-80 %-a képes a normális életvitelre.
Összességében sem megnyugtató a helyzet, hiszen a szélütött betegek 13-25 %-a egy hónapon belül meghal,
a túlélők 12 %-a pedig a betegség után egy évvel is intézeti ápolásra szorul. Az agyér-betegségek 60 %-ban maradandó károsodással járnak, 20 százalékban elbutulást okoznak, mindeközben a szélütött (stroke) betegek
72 %-a magasvérnyomás-betegségben (hipertóniában) szenved.
Adott a megoldás; ha az átlag vérnyomást 2 Hgmm-rel csökkentjük, a szélütés okozta halálozás kockázata
10 %-al csökken, a vérnyomás megfelelő cél-értékének elérésével pedig akár a felére is csökkenthetjük a szövődmények és a halálozás esélyét. Fontos tehát a vérnyomás cél-értékének helyes megválasztása, ügyelve a szervek lehetséges károsodására, ill. a társbetegségekre.
A program során kitűzött következő cél; az immár igazoltan meglévő elméleti tudás a mindennapi életben is jelenjen meg. A rendszerbe fogott betegtájékoztató anyagok segítségével tudatosítani kell az orvos és a beteg, ill. az asszisztens és a beteg közötti együttműködés fontosságát és szükségességét, azaz, valósuljon meg a „tudatos törődés" a magasvérnyomás-betegségben érintettekkel.
A program mostani szakaszában tudatosan egymásra épülő betegtájékoztató eszközök alkalmazhatók, ezek:
1. Rendelői plakát: célja a téma iránti figyelem felkeltése, ill. a helyes és helytelen beteg-utak bemutatása.
2. Szélütés (stroke) kockázatbecslő és tájékoztató: vagy a plakát alatt lévő szórólap-tárolóban helyezik el, vagy az asszisztensek segítségével jut el a beteghez, aki ennek segítségével felmérheti, mennyire érintett. Az adatlap a
National Stroke Association (http://www.stroke.org/ ) szervezet anyagán alapul, az adatok alapján való becslés nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, ill. kezelést.
3. „Betegedukációs" orvosi mappa: ez segíti az orvost, hogy a kockázat-felbecsülő lap alapján tájékozódott beteget felvilágosítsa a szélütés (stroke) megelőzésének jelentőségéről.
4. Betegtájékoztatók és vérnyomásnapló: a felvilágosítás (edukáció) után ezt adja az orvos át a betegnek emlékeztetőként, otthoni tovább olvasásra, ezen tudják nyomon követni a vérnyomásértékek alakulását is.
Fentiek kivitelezéséhez a szervezők egy új kommunikációs formát is választottak. A betegtájékoztatókban könnyed, helyenként humoros formában, rajzokkal illusztrálva, rövid történetekben állítják szembe a helyes, egészséges életmódot a helytelennel.
A tájékoztatók tartalmából:
A szélütés (stroke) fogalma
A stroke köznyelvi elnevezése, a szélütés, gutaütés az agyban lezajlott eseményre utal. Gyakran nevezik agyvérzésnek is, bár az érintett betegek egy-ötödénél jön létre az agyállományt roncsoló vérzés. A szélütés lényege mindig azonos; az agy vérellátása zavart szenved, ezért az érintett terület idegsejtjei nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz, emiatt károsodnak, vagy elhalnak, s maradandó károsodás jelentjezik a központi idegrendszer működésében. A szélütés nem csak az idősek betegsége, az életkor előrehaladtával ugyan a kialakulás valószínűsége nő, de bármely életkorban kialakulhat. Kockázatát növeli az érfalak károsodása, az érelmeszesedés és az emiatt kialakuló egyéb szív- és érrendszeri szövődmények. A szélütést elszenvedett betegeknél 15-ször nagyobb a kockázata egy újabb stroke-nak azokhoz képest, akiknél még nem fordult elő. Ez a veszély évek múltával is alig csökken.
A szélütés veszélyét növelő tényezők
-Első helyen áll a nem megfelelően beállított, rosszul kezelt magas vérnyomás, ez 3-4-szeresre emeli a szélütés kockázatát. A megállapítás fordítottja is igaz; a vérnyomás egyénre szabott, jól meghatározott cél-értékének elérésekor jelentősen csökkenthető a szélütés kialakulásának veszélye. Ma már nem elegendő a vérnyomást „csak" csökkenteni, hanem törekedni kell az orvos által meghatározott cél-érték elérésére.
Mit jelent ez? Cukorbetegek, szívbetegek, végtagi érszűkületben szenvedők, szélütésen átesettek körében az átlagoshoz képest is alacsonyabb, 130/80 Hgmm vérnyomás-érték elérését javasolják, hogy megelőzhetők legyenek a magas vérnyomás szövődményei, közte a szélütés is.
–További kockázati tényező: cukorbetegség, elhízás, kóros vérzsír-érték, dohányzás, mértéktelen alkohol-fogyasztás, hormonális fogamzásgálás, kábítószer-élvezet.
Hogyan érhető el a vérnyomás cél-értéke?
Csökkentsük a kockázati tényezőket:
-a vérnyomás kellő mértékű lecsökkentésével,
-a megfelelő testtömeg elérésével, rendszeres testmozgással,
-a vérzsírszint csökkentésével, helyes táplálkozással,
-a dohányzás mellőzésével,
-stressz-csökkentő módszerek elsajátításával.
Alkalmazzunk fix gyógyszerkombinációkat a magas vérnyomás kezelésében.
Ennek értelmezése: 2 gyógyszer 1 tablettában. A magas vérnyomás kezeléséhez rendszerint többféle gyógyszer adása szükséges, bevételük ideális esetben naponta azonos időpontban történik. A gyógyszerszedés megkönnyítésére és az állandó, egyenletes gyógyhatás elérésére kifejlesztették a fix gyógyszerkombinációkat, két hatóanyaggal egy tablettában.
A kezelőorvos munkáját segíti, ha vérnyomásnaplót vezetünk. Ebbe bejegyezzük a naponta háromszor mért vérnyomás és pulzus-értékeket, valamint a gyógyszer bevételét, időpont szerint.
A szélütés jelei:
A szélütés legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, fenyegető tünetekkel
-féloldali végtaggyengeség,
-bénulás,
-átmeneti látásvesztés az egyik szemen,
-kettőslátás, látótérkiesés,
-beszédmegértési zavarok,
-szóformálási nehézség,
-zavartság, szédülés, fejfájás,
-hirtelen fellépő eszmélet-vesztés.
A tünetek lehetnek múló jellegűek, vagy maradandóak, s együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.
Teendők:
Mivel a szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodás elkerülése szempontjából a legkritikusabbak, ezért már a szélütés gyanúja esetén is mentőt kell hívni (104). Minél előbb kórházba kerül a beteg, annál nagyobb az esélye a túlélésre, s hogy a lehető legkevesebb maradványtünettel gyógyuljon fel a betegségből.
Magyarországi helyzetkép: átlagosan 2 óra 40 perc a kórházba jutás ideje… A szélütés nálunk leggyakrabban hétfőn, ill. szombat-vasárnap következik be.
A szakmai munka folyamán, a már bemutatott Tudatos Törődés Orvospályázaton összesen 72 pályázó orvos nyert támogatást, a fődíjas és a 3 kiemelt nyertes pedig a Társaság tavaly decemberi kongresszusán vehette át a díjakat.
A Magyar Hypertonia Társaság most „Tudatos Törődés Asszisztens" címmel hirdet pályázatot, keretében a doktorok szakmai segítségével az érintettek dolgozatot nyújthatnak be, melyben a hipertóniás betegekre összpontosító, „Tudatos Törődés" gondozási tervet indíthatnak.
http://www.novartis.hu/homepage.shtml
Harmat Lajos
