Hogyan kozmetikázta mérlegét a Lehman Brothers?
2 perc olvasás 
A Lehman Brothers vezérigazgatója, Dick Fuld 2010 április 20-i kongresszusi meghallgatáson mondott védőbeszédet a Repo 105-ként aposztrofált könyvelési technika mellett, amellyel a bank 50 milliárd dollár adósságot tüntetett el könyveiből a 2008. szeptemberi bedőlése előtt.
A Lehman Brothers vezérigazgatója, Dick Fuld 2010 április 20-i kongresszusi meghallgatáson mondott védőbeszédet a Repo 105-ként aposztrofált könyvelési technika mellett, amellyel a bank 50 milliárd dollár adósságot tüntetett el könyveiből a 2008. szeptemberi bedőlése előtt.
A Financial Times értesülése szerint a Lehman-vezér „az ügyészségi vizsgálat torzításainak" áldozataként mutatja majd be volt bankját, amely túlélhette volna a válságot, ha a versenytársaihoz hasonló mentőövet kap az amerikai kormánytól.
Préda István, a vállalatkivásárlásokat szervező MB Partners vezetője szerint az alkalmazott számviteli trükkel a Lehman a bankközi lombardkölcsöneit ingatlaneladásként álcázva fogyasztotta le a cég mérlegét. Ezzel megvezette a befektetőket és a hitelminősítőket, elrejtve a tényt, mely szerint 2008-ra a bank eladósodottsága már aggasztó méreteket öltött, elkerülve részvényeinek és kötvényeinek leminősítését. Ez a csalásgyanús kozmetikázás sok magyar befektetőnek is kárt okozott, akik Lehman-adósságpapírokat vásároltak legalább egy külföldi bank privátbanki részlegétől.
A Lehmannál kifejlesztett kozmetikázási technika tulajdonképpen a bankok által rendszeresen használt bankközi kölcsön, a repo (sale and repurchase agreement, azaz eladás-visszavételi megállapodás) megbütykölését jelenti. A hagyományos repo nem más, mint egy állampapír, vagy más likvid eszköz fedezete mellett adott kölcsön. Az egyik bank elad 100 egységnyi állampapírt, amelyre kamattal növelt értéken határidős visszavásárlási kötelezettséget vállal. Számvitelileg a tranzakció állampapír-eladásként könyvelődik, de a visszavásárlási kötelezettség miatt jogilag kölcsönnek minősül. A hagyományos repo nem kozmetikázza a mérleget, mert a kölcsön fejében adott állampapírok a kapott készpénzzel azonos likviditást képviselnek. A Lehman azonban 100 egység likvid állampapír helyett 105 egység ingatlant adott fedezetként, s mivel a visszavásárlási kötelezettség nem jelent meg a mérlegben, a kapott kölcsönnel a bank csak látszólag törlesztette adósságait – magyarázta Préda István.
