Szlovák és magyar egyházi vezetők találkozója a papság évében
4 perc olvasás
A Szlovák Püspöki Konferencia új elnökének és megújult állandó tanácsának meghívására 2010. április 29-én Pozsonyba utazott Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, az állandó tanács tagjai: Pápai Lajos püspök, Bábel Balázs érsek és Bosák Nándor püspök, valamint Mohos Gábor, az MKPK titkára. Az évekkel ezelőtt megkezdett megbeszéléssorozat mostani középpontjában a papság legfőbb kérdései álltak.
A Szlovák Püspöki Konferencia új elnökének és megújult állandó tanácsának meghívására 2010. április 29-én Pozsonyba utazott Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, az állandó tanács tagjai: Pápai Lajos püspök, Bábel Balázs érsek és Bosák Nándor püspök, valamint Mohos Gábor, az MKPK titkára. Az évekkel ezelőtt megkezdett megbeszéléssorozat mostani középpontjában a papság legfőbb kérdései álltak.
A megújult szlovák állandó tanács tagjaként Stanislav Zvolenský érsek, a szlovák konferencia elnöke, Róbert Bezák nagyszombati érsek, Tomáš Galis zsolnai püspök, Marián Chovanec nyitrai segédpüspök és Anton Ziolkovský, a konferencia titkára vett részt a megbeszélésen.
A papság éve keretében zajló találkozón a felek ismertették az országaik papságára vonatkozó statisztikai és lelkipásztori helyzetet, szó esett a papképzésről, a papság díjazásáról, életkörülményeiről, valamint kor szerinti megoszlásáról. A testületek összehasonlították a papság fizetését is – köztudott, hogy Szlovákiában ma is állami fizetést kapnak a papok -, és beszéltek arról is, hogy milyen anyagi alapokból tudják ezen kívül fedezni a plébániák működését.
Erdő Péter bíboros összefoglalójában elmondta: ismertették a plébániák összevonásának folyamatát, amely hazánkban már megkezdődött. Szó esett a papok és világi kisegítők viszonyáról, a hitoktatók, hittanárok, akolitusok, világi áldoztatók és állandó diakónusok helyzetéről. Kiemelték: a papság feladata, hogy lehetőség szerint anyanyelvi pasztorációt nyújtson híveinek, és ennek kapcsán megvizsgálták az együttműködés lehetőségét is. Erdő Péter hangsúlyozta: „Akár magyar, akár szlovák származású, de magyarul tanulni akaró vagy a magyar teológiai és liturgikus nyelvet jobban megismerni vágyó papnövendékek, papok szívesen látott vendégei szemináriumainknak, egyetemünknek. Hasonlóképen fogad Szlovákia is Magyarországról érkezőket. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében már van szlovák egyházmegyés pap, aki mindazon közösségek lelkipásztori igényét ki tudja elégíteni, akik szlovák nyelvű liturgiát vagy pasztorációt kívánnak."
Olyan példákat is említettek, amelyek a mai Szlovákia területén született, de Magyarországon működő papok visszajárását vagy visszatérését teszik lehetővé szülőföldjükre – mint például a Besztercebányai Egyházmegye három papja, akik visszatértek, hogy az ottani magyarok lelkipásztori ellátását erősítsék.
A hivatások számának változásáról elhangzott: bár Szlovákiában a papság összlétszáma még növekszik, a szemináriumi létszámok már jelentősen csökkentek a rendszerváltozás utáni évek nagy emelkedéséhez képest. Ez azt mutatja, hogy bizonyos szinten Szlovákiában is jelentkezik már a hivatások számának csökkenése. Ennek kapcsán a két testület hangsúlyozta a papság évében kifejezetten papoknak rendezett lelki programok fontosságát.
„Kitértünk arra is, hogy bár az utóbbi időben bizonyos politikai incidensek, nemzetiségi feszültségek is megmutatkoztak a két ország viszonylatában, de az egyház feladatának érzi, hogy tovább munkálkodjon a kiengesztelődés és a konstruktív együttélés ügyén. Erre bennünket keresztény hitünk és a keresztény szeretet is kötelez" – mondta az MKPK elnöke.
A két fél megemlékezett a 2006-ban Esztergomban tartott közös szentmiséről is, amelynek vállalásait az új szlovák püspökkari vezetőség is fenntartás nélkül magáévá teszi. Ennek a közös munkának a pozitív jele az évente Mátraverebély-Szentkúton megrendezendő szlovák-magyar szentmise és találkozó, amelynek folytatásában a szlovák püspökök továbbra is örömmel vállalnak részt.
MKPK Sajtószolgálat
