A lakosság több mint fele segített – Felmérés a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos véleményekről
A vörösiszap-katasztrófa kapcsán példaértékű szolidaritást tanúsított a magyar lakosság, ezt maguk az emberek is így látják: a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös villámfelmérése alapján a 18-64 évesek nagy többsége szerint az emberek maximálisan összefogtak a károsultak megsegítésére. Az adakozók elsősorban emelt díjas telefonhívással és tárgyi adományokkal támogatták a bajbajutottakat.
A vörösiszap-katasztrófa kapcsán példaértékű szolidaritást tanúsított a magyar lakosság, ezt maguk az emberek is így látják: a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös villámfelmérése alapján a 18-64 évesek nagy többsége szerint az emberek maximálisan összefogtak a károsultak megsegítésére. Az adakozók elsősorban emelt díjas telefonhívással és tárgyi adományokkal támogatták a bajbajutottakat.
A vörösiszap-katasztrófa eddig szinte soha nem látott mértékben összekovácsolta a magyar lakosságot: a károsultak megsegítésére már több mint másfél milliárd forint gyűlt össze, emellett rengeteg tárgyi adomány és egyéb felajánlás is érkezett. A KutatóCentrum és a Marketing&Media közös villámfelmérése szerint – mely az Országos Kármentő Alap gyűjtése előtt készült, így a kampány előtti viszonyokat mérte fel – a 18-64 évesek 54 százaléka támogatta valamilyen formában a tragédia érintettjeit. Elsősorban a nők, az idősebbek, valamint a kistelepüléseken élők segítettek, mikor a legnagyobb szükség volt rá. A legtöbben emelt díjas telefonhívással vagy SMS küldésével adakoztak (36%), míg a megkérdezettek közel egytizede tárgyi adományokkal, illetve segélyszervezeteken keresztül pénzbeli juttatással sietett a károsultak megsegítésére. „A közvetlen anyagi támogatást, illetve az emelt díjas telefonhívást inkább az idősebb korosztály választotta, ruhákat, élelmiszert és egyéb tárgyi adományokat pedig jellemzően a fiatalok és a nők gyűjtöttek a bajbajutottak számára" – ismertette a felmérés eredményeit Sütő Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. Helyi önkéntes munkát csupán a válaszadók 1 százaléka vállalt.
Maximális összefogás – csak a lakosság részéről?
Az adakozási kedvvel összhangban a megkérdezettek nagy többsége (71%) úgy gondolja, hogy az emberek a katasztrófa kapcsán maximálisan összefogtak. Elsősorban azok látják így (78%), akik valamilyen formában maguk is segítettek a károsultakon. Bár a lakosság magatartását példaértékűnek tartották a felmérés résztvevői, azzal már csak 40 százalékuk értett egyet, hogy a kormány és az illetékes szervek minden tőlük telhetőt megtettek a katasztrófaelhárítás során. Leginkább a nők, a 18-24 évesek és a kistelepülések lakói vártak volna el többet a hivatalos szervektől.
A tájékoztatással mérsékelten voltak elégedettek a válaszadók: a megkérdezettek 54 százaléka szerint az illetékesek megfelelően és világosan informálták a lakosságot. A médiával kapcsolatban pozitívabbak a visszajelzések: a megkérdezettek több mint kétharmada szerint a hírek nem voltak ellentmondásosak, 89 százalékuk szerint pedig a tragédiát nem fújták fel, nem csináltak belőle médiaszenzációt. A legkevésbé az 55-64 éves korosztály, a fővárosiak és a felsőfokú végzettségűek voltak elégedettek a kommunikációval.
A felmérésről:
Az 1468 fő online megkérdezésével zajló villámkutatás október 15. és 20. között zajlott. A minta kor és nem tekintetében reprezentálja a 18-64 éves magyar lakosságot.
Az adatfelvétel után kezdődött meg az Országos Kármentő Alap gyűjtése, melynek keretén belül SMS-ben, levélben és a közmédiában is arra kérték a lakosságot, hogy adakozzanak a károsultak megsegítésére. A jelenlegi kutatás még a kampány előtti viszonyokat mérte fel.
A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos véleményeket és a károsultak támogatásával, illetve a támogatás formájával kapcsolatos attitűdöket vizsgáló villámkutatás teljes elemzését a Marketing&Media előfizetői ingyenesen kapják meg.