A Magyar Európai Üzlet Tanács (HEBC) éves jelentése
2011. július 21-én tette közzé tizenharmadik alkalommal éves jelentését sajtótájékoztató keretében a HEBC. A HEBC 2011. évi jelentésének címe "Kiszámíthatóság és versenyképesség", kifejezve a szervezet meggyőződését; a hosszú távon kiszámítható politikai, gazdasági és társadalmi környezet alapfeltétele az ország fejlődésének és versenyképességének. A kiszámíthatóság elengedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy Magyarország versenyben tudjon maradni a környező országokkal szemben a befektetőkért folytatott harcban, és megőrizze azok bizalmát.
2011. július 21-én tette közzé tizenharmadik alkalommal éves jelentését sajtótájékoztató keretében a HEBC. A HEBC 2011. évi jelentésének címe "Kiszámíthatóság és versenyképesség", kifejezve a szervezet meggyőződését; a hosszú távon kiszámítható politikai, gazdasági és társadalmi környezet alapfeltétele az ország fejlődésének és versenyképességének. A kiszámíthatóság elengedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy Magyarország versenyben tudjon maradni a környező országokkal szemben a befektetőkért folytatott harcban, és megőrizze azok bizalmát.
Az éves jelentés ismertetésén a HEBC tagjain kívül megjelent;Dr. Martonyi János külügyminiszter, Hergár Szabó Eszter miniszteri megbízott, Nemzetgazdasági Minisztérium, és Roman Kowalski Lengyelország budapesti nagykövete.
Az HEBC tagjai 2011-ben:
Elnök: Kerekes László, AkzoNobel Coatings, Vezérigazgató Közép-Európa Dél
Tagok :
Rikard Jonsson, ABB Ltd. , Ügyvezető Igazgató
Octavian Dascalescu, BAT Hungary & Austria, Vezérigazgató
Paweł Karłowski, BT Global Services C&EE, Regionális Vezérigazgató
Ferenczi Tamás, BT Regional Operations Centre, Ügyvezető Igazgató
Takács János, Electrolux Kelet-Közép-Európa, Vezérigazgató
Jakab Roland, Ericsson Magyarország, Vezérigazgató- helyettes
Csiba Péter, GDF SUEZ Energia Holding Magyarország, Magyarországi Főmegbízott
Andrea Zambelli, Nestlé Hungária, Ügyvezető Igazgató
Yrjö Eskola, Nokia Komárom Kft., Ügyvezető Igazgató
Müller A. Zsolt, OMV Hungária, Ügyvezető Igazgató
Benedikt Laux, Philips Közép- és Délkelet-Európa, Vezérigazgató
Mészáros Zoltán, Philips Hungary, Ügyvezető Igazgató
Ablonczy Balázs, SAP Hungary, Ügyvezető Igazgató
Erényi Balázs, Shell Hungary, az Igazgatóság Elnöke
Szabó Tamás, SKF Magyarország, Vezérigazgató
Csorba Zoltán, SUEZ Environnement Hungária, Igazgató
Tiszteletbeli tagok:
Peter A. Hegedus, ABB Ltd. , korábbi Elnök-Vezérigazgató
Pécsi-Szabó Miklós, OMV Hungária , korábbi Ügyvezető Igazgató
Titkár :
Merkler-Szántó Judit, Lobby Partners, Ügyvezető igazgató
Kerekes László, az HEBC elnöke, az Akzo Nobel Közép-Európa vezérigazgatója ismertette a jelentés összeállításakor követett szempontokat, melyekre a kiszámíthatóság és versenyképesség értékkörén belül az összeállítók figyelme irányult, ezek ;Társadalmi tőke, Humán tőke, Pénzügyi tőke, Kulturális tőke.
dr. Martonyi János külügyminiszter megköszönte az EU elnökség sikereinek szóló gratulációkat, és a HEBC jelentésben megjelenő bírálatokat is, mondván, azokat komolyan kell venni.
A jelentést értékelő beszédében elismeréssel szólt a dokumentum egészéről, az egyik legjobban sikerült beszámolónak nevezve, s kiemelte a témakör választást; a kiszámíthatóság és a versenyképesség egybeesik a kormány célkitűzéseivel mind a külpolitikában, mind a gazdaságpolitikában.
A világgazdaság fejlődésében új szakasz kezdődött, mondta, új prioritásokkal, melyek között első vonalban szerepel a fenti két téma. A világ egyre kiszámíthatatlanabbá válik, a zajló folyamatok olyan mértékben felgyorsultak, hogy nagyon nehéz előre látni a nagy politikai, gazdasági változásokat. A magyar politika ezért az EU elnökségre való készülés során azt mondta, készüljünk fel az előre nem láthatóra, hiszen nem lehetett készülni pl. olyan eseményekre, mint amilyenek Észak-Afrikában zajlottak-zajlanak. Egyet lehet érteni a HEBC jelentésben megfogalmazottakkal; jósolni nehéz, de kiszámíthatóvá tenni a dolgokat nem lehetetlen.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Sokkal gyorsabb reagálásra van szükség, mint amilyenhez az eddigi generációk hozzászoktak. Meg kell próbálni a folyamatokat magukat alakítani. A bizonytalanul alakuló folyamatok közepette legyen saját stratégiánk, legalább magunkban legyünk biztosak a hosszú távú folyamatok tekintetében. A 2020-ig vonatkozó stratégia a foglalkoztatottság, a kutatás-fejlesztés, az oktatás vonatkozásában számunkra kiemelt jelentőségű. A kritikai észrevételek sorában merül fel, hogy el kell döntenünk, nyitott, vagy belterjes ország vagyunk-e. Nagyon fontos kérdés. Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdaságú országa, minden kritérium szerint, külkereskedelem, külföldi befektetések, stb. szempontjából. Elmondható ez Európán belül is országunkra, az egyik legnyitottabb, ha nem a legnyitottabb. A magyar gazdaság a legnagyobb mértékben integrálódottak közé tartozik az európai gazdaság vonatkozásában. Kereskedelmünk az uniós átlagnál nagyobb mértékben zajlik a tagállamokkal, ezen területen ért el éppen a magyar gazdaság az utóbbi időkben látványos eredményeket, s erről kevesebb szó esik a kelleténél. Az ország külső pénzügyi helyzete folyamatosan, jelentősen javult, a külkereskedelmi mérleg többlete idén a hat-nyolc milliárd eurót is elérheti. A jelentős javulás nagy mértékben köthető az HEBC-ben szereplő cégek tevékenységéhez, ezt a tényt a továbbiakban is szem előtt kell tartanunk, ezt a fajta kereskedelmi tevékenységet kell támogatnunk.
Az elkövetkező időkben tovább kell szorgalmaznunk az államháztartás helyzetének javulását.
A nyitottság érdekében Magyarország az uniós csatlakozásra való törekvéseiben, majd EU tagállamként, ill. soros EU elnökként is jelentős erőfeszítéseket tett, különösen közép-európai vonatkozásban, a horvát csatlakozásra, a Nyugat-Balkán irányában tett lépésekre és a schengeni bővítésre. Közép-Európa politikánk gazdasági alapja a régió 100-120 milliós gazdasági piacán való együttműködés és kiteljesedés. A magyar külpolitika egyik legfontosabb célkitűzése ezért a széles közép-európai együttműködés megteremtése, erre a visegrádi együttműködés erősítése mellett déli irányba, nyugat-, ill. kelet-balkáni irányba teszünk lépéseket, Magyarország természetes gazdasági környezetét célozva.
Az országimázs értékelésekről szólva a külügyminiszter a valós eredményeken és a tényeken alapuló elemzést ajánlotta mindenki figyelmébe. „A tények makacs dolgok…."
Jelentős tényező a magyar és az európai problémák körében a népesség demográfiai helyzete, Martonyi János felhívta a figyelmet; csökkenő népességgel sem a hazai, sem az európai problémák nem orvosolhatók. A vonatkozó gondok belátható időn belüli megoldása nem várható a népesség-szaporulati tendenciák megváltozásától, ennek azonnali bekövetkezte sem lenne elegendő, európai bevándorlási stratégia kidolgozására van szükség.
A megoldandó kérdéskörbe tartozik a leszakadó társadalmi csoportok, mint a romák ügyének kezelése is, ami nem lehet egy-egy tagállam ügye csak, ezért nagy jelentőséggel bír az európai roma keretstratégia, .
A külügyminiszter hangsúlyozta, a magyar és a most indult lengyel EU elnökség programja biztosítja a folyamatosságot. A program más szavakkal, de hasonló prioritásokat fogalmaz meg, mint korábban a magyar program, ilyen pl. a biztonság (energia-biztonság) és a szomszédokkal, a régióval való együttműködés témaköre.
Roman Kowalski lengyel nagykövet a jelentésről és az EU soros Lengyel Elnökség prioritásairól szólva utalt az HEBC mottójára; kiszámítható, versenyképes és szolidáris Európára van szükség. Az EU soros elnöki pozícióját betöltve, programjukban a növekedésre és az integráció erősítésére helyezik a hangsúlyt, különös tekintettel a közös agrárpolitikára, az egységes piac reformjára és a KKV-k versenyképességére.
Az HEBC tagok egyenként szóltak a legújabb jelentésről:
-Csorba Zoltán; az országstratégiát érintő vonatkozásokról,
-Pawel Karlowski; a társadalmi tőke témakörben az országimázsról,
-Erényi Balázs; a multinacionális vállalatok szerepéről,
-Mészáros Zoltán; a korrupcióról,
-Ferenczi Tamás; a humán tőke oktatással kapcsolatos kérdéseiről,
-Pécsi-Szabó Miklós; a foglalkoztatáspolitika és KKV-k témakörről,
-Rikard Jonsson; a pénzügyi tőke és az eurozónához való kapcsolódás lehetőségeiről
-Csiba Péter; a természeti tőkéről,
-Müller A.Zsolt; az energia és fenntarthatóság kérdéseiről,
-Andrea Zambelli; a kulturális tőke szerepéről,
-Jakab Roland; a kultúra és az innováció témaköréről,
-Takács János; epilógus.
Az HEBC idei jelentése azon erőforrások mentén kívánja megfogalmazni ajánlásait, (társadalmi-, humán-, pénzügyi-, természeti- és kulturális tőke), amelyek jelentős hatással vannak a versenyképességre és közvetlen, vagy közvetett módon fenntartható gazdasági növekedéssé alakíthatók.
Az HEBC tagjainak évek óta hangsúlyozott egyértelmű véleménye, hogy Magyarországnak szüksége van egy hosszú távú, átfogó, politikai ciklusokon átívelő ország-stratégiára. Elkötelezett üzletemberekként az a benyomásuk, hogy a politikusok hajlamosak konkrét programokat is stratégiának tekinteni, megvalósításukkal olykor valódi ország-stratégiát helyettesíteni.
A multinacionális vállalatok olyan világméretű cégek, amelyeknek az árbevétele sok esetben meghaladja Magyarország GDP-jét, ezért sem a helyi jelenlétük, sem a további befektetésekre vonatkozó döntéseik nem lehetnek közömbösek az ország számára. A mai globális világban nincs fejlődés nyitottság nélkül.
Amikor egy multinacionális vállalat vezetése arról dönt, hogy mely országba helyezi befektetését, akkor ezek a döntések nemzetközileg, az anyavállalatok szintjén születnek, és nagymértékben befolyásolja őket az országról kialakított kép. A kiszámíthatóság, a versenyképesség és az országimázs rendkívül szorosan összefüggő tényezők. Az HEBC cégek anyavállalatainak tapasztalatai azt mutatják, hogy Magyarország külföldi megítélése tovább romlott.
A Magyarországon működő multinacionális vállalatok számára kiemelten fontos a versenyképes helyi beszállítói háttér, a gazdaság gerincét adó kis- és közepes-vállalatok megléte (kkv-k). Ahhoz azonban, hogy a kkv-k regionális vagy globális szereplőkké váljanak, meg kell tanulniuk jól felhasználni az EU és magyar kormány nyújtotta támogatásokat, lehetőségeket.
Az HEBC véleménye szerint Magyarország egyik legnagyobb erőssége továbbra is az emberi erőforrásban, a kiválóságokban és a széles rétegek képességeiben rejlik. Ezért üdvözli azt a kormányzati szándékot, amely programokat és forrásokat rendel az oktatás átalakításához és fejlesztéséhez.
A magyar társadalom idegennyelv-tudásának szintje aggasztóan alacsony. A nyelvismeret hiánya akadálya a munkaerőpiaci mobilitásnak és a versenyképességnek egyaránt.
Az HEBC támogat minden olyan adórendszert, amely egyszerű, egységes, jól kommunikált, profitalapú, nem tartalmaz kivételeket és nem torzítja a versenyfeltételeket. Fontosnak tartja az EU-konformitást, az EU-irányelveknek való megfelelést. Egyetért azokkal az intézkedésekkel is, amelyek a stabilitást szolgálják. Az HEBC üdvözölné, ha a jövőben a fontos döntéseket érdemi konzultáció előzné meg az érintett felekkel, legyen szó új adók bevezetéséről, vagy a magánnyugdíj-pénztárakat érintő kérdésekről.
Az HEBC fontosnak tartja megjegyezni, hogy az Európai Unió nemcsak irányokat, hanem olyan értékrendet is ad, amelyet feltétlen érdemes követni. Az HEBC üzenete, a külföldi befektetők véleménye ma is egyértelmű: az ország felzárkózása az Unió fejlett tagállamainak szintjére akkor valósítható meg hatékonyan, ha egyetértés és együttműködés alakul ki a politikai erők, a gazdaság, a tudomány és a társadalom széles rétegei között az ország fejlődését érintő hosszú távú kérdésekben.
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. Az ERT 46 európai iparvállalat legfelső vezetőjének fóruma. Európai értékesítésük meghaladja az ezer milliárd eurót, ezzel 6,6 millió munkahelyet teremtve a régióban. Az HEBC tagjai 15 ERT vállalat magyarországi leányvállalatának legfelső vezetői közül kerülnek ki: ABB, AkzoNobel, British American Tobacco, British Telecom, Electrolux, Ericsson, 6DF SUEZ, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és SUEZ Environnement.
Az HEBC-tagvállalatok a magyar gazdaság jelentős befektetői, munkahelyteremtői:összesített nettó árbevételük 2010-ben közel 3.500 milliárd forint, alkalmazotti létszámuk 17.596 fő volt.
Az HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentések kiadása. A jelentést az HEBC tagjai írják és a dokumentum minden mondatát konszenzussal hagyják jóvá. Az HEBC alapszabálya kimondja, hogy nem folytat lobbi-tevékenységet a tagvállalatok egyéni, üzleti érdekeiért, kizárólag Magyarország egészének fejlődését és versenyképességét kívánja elősegíteni. A kiadott jelentés célja, hogy az HEBC tagok saját befektetői tapasztalataik alapján, politikamentes véleményükkel hozzájáruljanak a stabilabb, hosszú távon kiszámítható gazdasági környezet megteremtéséhez. Az HEBC javaslatait elsősorban a mindenkori magyar kormánynak ajánlja, amelynek módjában áll a fejlődést eredményező változásokat megtenni az ország érdekében.
Az HEBC összes eddigi jelentése elérhető az ERT weboldalán: www.ert.eu
Harmat Lajos