Révay András: Nőni Fog Az Adóteher!

A Vendég & Hotel Business Club rendezvényén a vendéglátóiparban dolgozó szakembereknek tartott előadást Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter. Megállapításai nem voltak bizakodóak.

Nagyon bizonytalan a helyzet -foglalta össze tömören gazdaságunk pillanatnyi állapotát az egykori pénzügyminiszter, majd így folytatta: Nem tehetjük mindenért Európát felelőssé. Igaz, hogy 75 százalékban az Uniótól függünk, de 25 százaléknyi felelősségünk nekünk is van a dolgok rosszra fordulásában. A szabályozásainkat ugyanis mi csináljuk. A görög vita bebizonyította, nemcsak minálunk, de Európában máshol sem bíznak egymásban a bankok, kormányok. Elhúzódó válságra lehet számítani. A másik külső veszély, ami itt van a nyakunkon, hogy egymás után két hitelminősítő is negatívan értékelt bennünket. Egy másodpercre vagyunk attól, hogy „bóvli" kategóriába kerüljenek a magyar állampapírok és ennek beláthatatlan következményei vannak. A helyzet tehát igen veszélyes. Mi mondhatunk a minősítőkről bármit, hogy ostobák, nem értenek hozzá, de a befektetők mégis őket veszik figyelembe.

Idehaza három bizonytalansági tényezőről beszélhetünk. Az egyik az adórendszer. Ebben sok kellemetlen elem van: a 27 százalékos ÁFA, az egészségügyi járulékok emelése a munkáltatónál és a munkavállalónál, a baleseti adó, mind a lakosság terheit növeli. A másik bizonytalanság a költségvetés belső szerkezete. Egy sor olyan törvény, aminek már meg kellene lenni és azok alapján kiszámolható lenne, hogy az önkormányzatok, kórházak iskolák hogyan működnek – még nincs meg. A harmadik pedig a forint árfolyama. Úgy néz ki, hogy tartósan rossz árfolyam lesz. A Nemzeti Bank – nem hivatalos információk szerint – 320 forint/euró árfolyamig nem avatkozik be, tehát nem emel kamatot.

Jövőre a legoptimistább becslés szerint fél százalékkal fog nőni Magyarország gazdasága. Ez valójában stagnálást jelent. A lakosság belföldi fogyasztása csökkeni fog, mert az adóváltozások összesen 7,5 százalékkal növelik az adóterhelést. Mintegy nyolcszázmilliárd forintot vonnak el a lakosságtól és a vállalkozóktól! A reáljövedelem – tehát a vásárlóerő – úgy 2,5 százalékkal lesz kisebb! A bankadó és a végtörlesztés befagyasztotta a hitelezési rendszert, egyre nehezebb hitelhez jutni. A Széchenyi kártya már működőképes lenne, ha a bankok nem nagyon nehezen adnák meg a finanszírozást hozzá.

A beruházások terén az autóipar a jövő év második felében hozhat némi javulást és az uniós források jobb kihasználása is adhat szerény beruházási növekedést. A járműgyártás, számítógép- és informatikaipar erősödhet. A szállítási tevékenységet komolyan sújtja a baleseti adó és a rettentően magas üzemanyagár. Valamennyire nőhet még a beutazó idegenforgalom is. A nekünk nagyon rossz árolyam az eurót használó országok lakóinak jó. Többet kapnak nálunk a pénzükért.

Az már mindenki előtt világos, hogy a meghirdetett adócsökkentés helyett adóemelés következett be. Az adórendszer – a legújabb adatok szerint – talán 2014-re lehet egykulcsos, mert állandóan kompenzálni kell a változásokat. A 202000 forint alatt keresőket jövőre „megölik", ott tehát kénytelenek kompenzálni. A kisvállalkozókat a legkellemetlenebbül a minimálbér 18 százalékos emelése érinti. A Statisztikai Hivatal szerint a vendéglátásban százezer forint körül van a bruttó átlagkereset, ha a szállodákat is idevesszük, akkor ez az összeg 125 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy itt nagyon sokan dolgoznak minimálbérért. Az emelést – kompenzáció nélkül – saját erőből a cégek nem tudják megoldani, hiszen a magyar kis és közepes vállalkozások közel negyven százaléka vagy nulla nyereséget termel vagy veszteséges! Ha a béremelés mehet béren kívüli juttatásból, kafeteriából, még akkor is, az 5 százalékos béremeléshez is forrásokra van szükség, és ehhez a cégek zömének nincs pénze. Ezért a lakosság reáljövedelme csökkenni fog.

Tetézi ezt az ÁFA hatása. Egy „kulturállamban" az alapvető élelmiszerek alacsony ÁFA kulcsban vannak. A legtöbb európai ország a vendéglátást és turizmust is lényegesen alacsonyabb ÁFA kulccsal működteti, mint ahogyan azt mi tesszük. Ez utóbbi terület nálunk a GDP hat százalékát állítja elő. Ha kereskedelmet – ami 11 százalékot jelent – hozzáadjuk, akkor a gazdaság majdnem egyötöde innen származik. Ez több, mint az egész ipari tevékenység mert az csak 14 %. Ha a döntéshozók nem hajlandók tudomásul venni, hogy ezt a „húzóágazatot" támogatni kell, az nagyfokú rövidlátásra vall. Nem lehet olyan adórendszert csinálni, amiben nem veszik észre, hogy az autósok, a szállítmányozók egységes csoportot képeznek. Nem lehet egyszerre jövedéki adót és ÁFÁ-t emelni, hozzá baleseti adót kivetni. Ez így nem egy normális rendszer!

Kinek használ, ha gyenge a forint árfolyama? A külföldi vevőnek, aki többet kap a pénzéért. Az áremelést a belföldi kereslet nem engedi meg. Az exportnak is jó lenne, ha a legnagyobb exportőröknek nem lenne hetven százalékos importigénye. Jó a külföldi befektetőnek, ha hozza a pénzt, mint például a kínaiak, akik – a hírek szerint – gyorsvasutat szándékoznak építeni Ferihegyig. Nagyon rossz viszont az árfolyam a mi lakosságunknak. Nő az infláció, ami jövőre kb. öt százalék körüli lesz! Az adósságunk 80 milliárd euró. Évi 5 milliárdot kell felvennünk, hogy meg tudjuk újítani, finanszírozni tudjuk. Ha nő az infláció és ilyen vacak az árfolyam, akkor a jegybank kénytelen lesz kamatot emelni. Ekkor az adósságért fizetet feláraink növekedni fognak és ha romlik a forint árfolyama – a magyar adósság negyven százaléka devizában van – akkor nő az adósság. Nem igaz tehát, hogy a gyenge forint az érdekünk.

Az sem igaz viszont, hogy a helyzet reménytelen. Több nemzetközi felmérés is készült, amelyek azt vizsgálták, hogy a nagyon erősen exportáló országok – ilyen Magyarország is – mennyire versenyképesek, ha a nyersanyagot és az energiahordozókat kivesszük az exportból? Mennyire kreatívak, jól felkészültek, potenciálisan mennyire növekedhetnek? Magyarország itt az elő húszban van, megelőzve például Csehországot, Lengyelországot. Ez azt mutatja, hogy ha nem követnénk el szabályozási hibákat, akkor a magyar gazdaságban potenciálisan ott van egy reális, jó növekedési készség! Az ENSZ is csinált egy 263 országra vonatkozó felmérést. Azt nézték, mennyire versenyképes, felkészült az oktatásban, tudományban, egészségügyben, gazdaságban egy ország és itt bennünket a legfejlettebb országok közé soroltak! Tehát a lehetőség erről az oldalról is megvan. Csak ki kellene bontakoztatni, jobban kellene csinálni a dolgainkat. Amíg a fejlesztési pénzek zömét elvonják a távközléstől, kereskedelemtől – a lakosságnak nincs vagy nagyon alacsony a megtakarítása – a vállalkozóktól pedig növelik az elvonást, lendület nem következhet. Változtatni kell!