Az oktatás és tiltakozás
A köznevelési törvény a közélet számos pontján látszik olyan rövidzárlatkeltőnek, mely a biztosíték kiverésének vált okozójává. Megjelenése (http://www.euroastra.hu/node/54543 ) óta bírálták már a tervezett nyelvezetét és bírálták az alapkoncepcióját egyaránt. A stilisztikai elemekről itt is szóltunk korábban (http://www.euroastra.hu/node/54637 ), és az időközben elkészült elemzések sem igazán adtak okot elfogadóbb személetre. Eközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy még az oktatáspolitika irányítóinak sem sikerült teljesen közös nevezőre helyezkedniük abban a tekintetben, hogy miként is kellene a közt nevelni.
A köznevelési törvény a közélet számos pontján látszik olyan rövidzárlatkeltőnek, mely a biztosíték kiverésének vált okozójává. Megjelenése (http://www.euroastra.hu/node/54543 ) óta bírálták már a tervezett nyelvezetét és bírálták az alapkoncepcióját egyaránt. A stilisztikai elemekről itt is szóltunk korábban (http://www.euroastra.hu/node/54637 ), és az időközben elkészült elemzések sem igazán adtak okot elfogadóbb személetre. Eközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy még az oktatáspolitika irányítóinak sem sikerült teljesen közös nevezőre helyezkedniük abban a tekintetben, hogy miként is kellene a közt nevelni.
A köznevelés tekintetében ugyanakkor valószínűleg azok sem alkotnak egységes véleményplatformot, akiknek majdan alkalmazni kell azt. Alighanem azok a tanárok, akik a saját nevelési, pedagógiai deficitjük pótszerét látják egy erősen kötött rendelkezéscsomagban kevesebb ellenérzéssel fognak viseltetni a törvénnyel. Míg mások, akik az alternatív oktatási modellekben hisznek, alighanem kifejezetten megszorítónak fogják érezni azt. Ez utóbbi hívta életre azt a civil kezdeményezést is, mely a tanszabadság megtartásának érdekében jött létre. Ez a Hálózat a Tanszabadságért (HAT), mely alapító okiratának mindjárt első pontjában „a közoktatási-köznevelési rendszer állapotának és az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamatnak a figyelemmel kísérését" rögzítette célkitűzései közé. A következő pontok azért már konkrétabban leszögezik azt, hogy kifejezett célként kezelik a köznevelési törvénytervezett visszavonását. A teljes alapító dokumentum elolvasható a http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=983 címen is.
A szervezet pedig, ma már aligha párját ritkító módon a közösségi hálók világában, a FaceBook-on is megjelent. Itt is olvashatunk arról a tulajdonképpen rendezvénysorozatként megvalósult tiltakozásról, melyet a Kossuth téren, 2011. november 15.-én kezdődve, és a http://www.tanszabadsag.hu/fogadoora.html -en a programokat máig, november 21.-ig, felsorolva szerveztek. Előadásokra és beszélgetésekre is várva azokat, akik szolidaritásból, érdeklődésből, vagy csak arra járva felkeresték a tiltakozókat. Megkapva a látogatási igazolást is a köznevelési törvényt bíráló fogadóóráról. A köznevelési törvény parlamenti vitájának idejére időzített tiltakozás is a „Fogadóóra" címet viselte, és alighanem csak a jövő fogja megmondani, hogy legalább figyelemfelkeltésként mennyit ér majd. Különösen, mivel nem mondható el, hogy tízezreket megmozgatott a tiltakozás.
Annak ellenére, hogy akár teljes generációkat érinthet, és számos tanár további munkájára lehet hatással az oktatáspolitika. Mert az elvárt oktatási munka óhatatlanul befolyásolja azok munkáját, akiknek azt el kell végezni. A diákok számára pedig alighanem a heterogén oktatási modellek kedveznének. Ahogy a szülőknek is. Mert lehet szemérmesen hallgatni róla, de azért a szülőknek mégis jelentős szerepük van a gyermek jövőjének, iskoláztatásának folyamatában. Ennek, a szülő szerepének paragrafusokkal való korlátozása könnyen lehet kontraproduktív. Ahogy pár évtizeddel ezelőtt sem volt másként. De a nemzetközi, és akár évszázadokat átívelő pedagógiatörténelem is azt jelzi, hogy iskolamodellek tekintetében a változatos megoldások hatékonyabbak.
Így e tekintetben a teljes oktatást kaptafára igazító megoldások kétségtelenül nem a legjobbak. Az, hogy tiltakozásként hálózatokat, ülősztrájkokat, lokális megmozdulásokat érdemes-e tartani, az persze lehet kétséges. Addig, amíg nincs olyan átfogó alternatív koncepció, mely legalább a széles tanári réteget és a szülőket egyaránt meg tudja szólítani mindenesetre kétséges. S kétséges maradhat még ebben az esetben is, ha az oktatáspolitika nem egyfajta nagykoalíció mentén alakul, hanem megmarad a mindenkori kormányzat janicsárbirtokának.
Simay Endre István