Egy fénykép a múltból: Bibó István

4 perc olvasás

2012.május.15. kedd. EuroAstra - Petrásovits Zoltán

<p> <span class="inline inline-left"><a href="/node/60892"><img class="image image-preview" src="/files/images/bib%C3%B3.preview.jpg" border="0" width="478" height="217" /></a></span></p><div id="id_4fb1ec6dbc00f4c17256113" class="text_exposed_root text_exposed"><span>A 29 éves Bibó István 1940-ben rövid ismeretség után kötött házasságot a 31 éves Ravasz Boriska latin-magyar szakos középiskolai tanárnővel. Közös történetükben nem voltak szerelmi kalandok, különleges fordulatok, egymás mellett leélt életüket a történelem tette tragikusan széppé.</span></div><div id="id_4fb1ec6dbc00f4c17256113" class="text_exposed_root text_exposed">

A 29 éves Bibó István 1940-ben rövid ismeretség után kötött házasságot a 31 éves Ravasz Boriska latin-magyar szakos középiskolai tanárnővel. Közös történetükben nem voltak szerelmi kalandok, különleges fordulatok, egymás mellett leélt életüket a történelem tette tragikusan széppé.

Bibó bécsi és genfi ösztöndíjas tanulmányok után 1935-tõl az igazságügy-minisztériumban dolgozott jogászként. Abban az időben már politikai gondolkodóként is nevet szerzett magának, hiszen ő fogalmazta meg a Horthy-rezsimmel szemben álló Márciusi Front demokratikus átalakulást sürgető, a zsidóság megbélyegzését elítélő, a német terjeszkedését veszélyeire rámutató programnyilatkozatát. Ezért is csodálkoztak demokrata barátai, amikor a Horthy Miklós belső köréhez tartozó Ravasz László református püspök lányát vette feleségül.

A magas, aszkétikusan sovány Bibó, és a kis termetű, törékeny asszony szellemileg is összetartozott. Boriska maga is rendkívül művelt tudós volt, Szekfű Gyulánál doktorált történelemből, majd a híresen erős Baár-Madas Református Leánygimnázium tanára lett. A 40-es évek első felében egymás után három gyermekük született, de mégsem adatott nekik nyugalmas családi élet.

Bibó minisztériumi pozícióját kihasználva 1944-ben olyan házaspároknak adott ki mentesítő igazolásokat, ahol az egyik fél zsidó volt. Tevékenységére felfigyelt a Gestapo, letartóztatták. Bár néhány nap múlva kiengedték, innentől kezdve bujkálnia kellett.

A háború után az új kormány az első szabad választások törvényi előkészítésére kérte fel. Mivel szót emelt a svábok erőszakos kitelepítése ellen, lassanként ismét gyanús elemmé vált. Kilépett a minisztériumi szolgálatból, és a szegedi egyetem jogi karán lett tanár. Ezekben években írta politikai és történelmi tárgyú főműveit.

A házaspár életét egy családi tragédia árnyékolta be: 1945-ben kislányuk aortaszűkülettel jött a világra, nem lehetett megoperálni. Tudták, hogy a szíve néhány éven belül felmondja majd a szolgálatot. A kislány hátralévő éveit megpróbálták széppé tenni, amikor csak tudtak, mellette voltak.

A kommunista hatalomátvételt követően Bibótól – mivel nem marxista szellemben tanított – elvették egyetemi katedráját, Boriska gimnáziumát pedig bezárták. A férj könyvtárosként dolgozott tovább, a feleség egy szentendrei általános iskolában tanított. Nemcsak jövedelmük zuhant ezzel, hanem Boriskának is minden hajnalban magára kellett hagynia beteg gyerekét. A kislány nyolcévesen, édesapja kezét fogva halt meg.

Bibót 1956-ban a Petőfi Párt néven újjáalakuló Parasztpárt delegálta a Nagy Imre kormányba. Az első kormányülésre már nem került sor, a szovjet csapatok bevonultak a városba. Bibó úgy döntött, hogy az épület elfoglalásáig bent marad a Parlamentben, és képviseli a törvényes kormányt. Kiáltványban kért segítséget a külföldi kormányoktól, – hiába.

A forradalom leverése után, bár tudta, hogy hamarosan letartóztatják, tanulmányban vonta meg a forradalom mérlegét. Írását azzal a kéréssel juttatta külföldre, hogy az ő személyes helyzetére való tekintet nélkül jelenjen meg. Néhány héttel később letartóztatták.

Boriska hónapokig nem kaphatott róla hírt, biztos volt benne, hogy férjét kivégzik. Barátjuk, Sárközi Márta tartotta benne a lelket, a két asszony végig úgy gondolta, hamarosan őket is elviszik. Bibó végül Nehru, indiai miniszterelnök közbenjárásra csak életfogytiglani börtönbüntetést kapott, a 60-as években amnesztiával szabadult. A házaspár ezt követően csak néhány baráttal tartott kapcsolatot, a szoros megfigyelés alatt tartott Bibó senkit sem akart kompromittálni.

Munkáit az asztalfióknak írta, a megjelenés reménye nélkül. Született tanár volt, kiváló előadó, de soha többé nem engedték katedrára állni: a statisztikai hivatal könyvtárosaként a selejtezés volt a feladata. Boriskáról 1978 végén kiderült, hogy halálosan beteg – tüdőrákos. Amikor bekerült a budakeszi tüdőszanatóriumba, Bibó arra kérte az orvosokat, hogy ő is befeküdhessen mellé. Így halálukig nem szakadtak el egymástól. Boriska halála után három héttel, 68 éves korában Bibó István utána halt feleségének. Kislányukkal közös sírban nyugszanak az óbudai temetőben.

Készítette: Nyáry Krisztián