Mégsem változik a helyi iparűzési adó és a cafetéria-szabályozás?

Üdvözlendő, hogy a hírek szerint mégsem emelkedik meg a cafetéria adóterhelése és nem válik szigorúbbá az iparűzési adó elszámolása sem.

Üdvözlendő, hogy a hírek szerint mégsem emelkedik meg a cafetéria adóterhelése és nem válik szigorúbbá az iparűzési adó elszámolása sem.

Az elmúlt hetekben bejelentett két Matolcsy-csomag összességében 764 milliárd forint költségvetési kiigazítást tartalmazott. A második csomag 367 milliárdos főösszegéből a helyi iparűzési adót érintő módosítás 35 milliárd forintnyi, a cafetéria-elemek adóemelése pedig további 40 milliárd forintnyi költségvetési többletbevételt eredményezett volna. Ha minden igaz, akkor a vállalkozásokat negatívan érintő két  javaslatot visszavonnák, ennek következtében azonban 75 milliárd forint összegű további kiigazítás válik szükségessé. A Költségvetési Tanács korábbi kétharmados megvalósulási becslését  figyelembe véve akár további 335 milliárd forint kiigazítás is szükséges lehet.

Iparűzési adó

Az iparűzési adót érintő javaslat szerint az eladott áruk beszerzési értékét, valamint a közvetített szolgáltatások értékét csak az árbevétel 80 százalékáig vonhatták volna le a vállalkozások. Ezt a javaslatot a kormány várhatóan visszavonja, ami adózási szempontból mindenképpen üdvözlendő. A javaslat kapcsán a korábbiakban már utaltunk arra, hogy a módosítás az alacsony árréssel üzemelő teljes kereskedelmi szektort rendkívül hátrányosan érinti, hiszen az a korábbi kiskereskedelmi ágazati különadón túl lényegesen szélesebb kört érint, ebből következően egy új ágazati különadóként is aposztrofálható.

A szabályzás nemcsak az élelmiszerkereskedelmet vagy példaként az élelmiszerágazathoz közvetlenül kapcsolódó gabonakereskedelmi társaságokat érintette volna, a kis árréssel működő teljes nagykereskedelmi szektor megszenvedte volna a szabályozásból fakadó adóteher-emelkedést. Az adóterhek ilyen irányú emelése több negatív hatással is járhat: egyrészt a végfelhasználói árak növekedésére lehet számítani, másrészt az érintett adózók – különösen a nagykereskedelmi társaságok – iparűzési és társasági adóalapjukat jogszerű, nemzetközi szinten bevett és jól ismert adótervezési eszközökkel külföldre helyezhetik. Ennek eredménye az adóbevételek csökkenése, valamint közvetetten a beruházási döntések elhalasztása lenne.

Összességében tehát nem javasolt rövid távú bevételnövelő intézkedések oltárán olyan áldozatokat hozni, amelyek közép- és hosszú távon az adóbevételek csökkenéséhez vezethetnek. Ezen kívül még érdemes megemlíteni, hogy az iparűzési adó beszedésének ellenőrzése jelenleg önkormányzati hatáskör, az ellenőrzés hatékonysága a Nemzeti Adó- és Vámhatóság ellenőrzési hatékonyságától elmarad, így a várt 35 milliárd adóbevétel beszedése további bizonytalanságokat hordoz magával.

Remélhetően a javaslat újragondolása nem fog oda vezetni, hogy az iparűzési adó alapjából semmi sem lesz levonható, hiszen ilyen szabályozás a 90-es évek elején már volt, igaz akkoriban az adókulcs a mostani adókulcsnak a töredéke volt és az adórendszer fejlettsége is messze elmaradt a mostanitól.

Iparűzési adó: az adófizetők száma és a teljes adóbevétel

Cafetéria

A korábban ismertetett, a cafetériát érintő adóemelés – az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékos adójának 27 százalékra történő emelésének – hatása több reakcióval járhat a vállalkozói szférában: lesznek olyan vállalkozások, amelyek vállalják az adóteher növekedését – minden bizonnyal ez a kisebbség -,  a többség pedig vagy teljesen megszűnteti a cafetériát, vagy a növekedő adóterhekkel csökkenti a nettó juttatás mértékét.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tervezett adóemelés után a cafetéria-juttatás adóterhe még mindig lényegesen kedvezőbb lenne, mint a bérekre rakódó adóteher. Ettől függetlenül a tervezett adóváltozás komoly hullámokat gerjesztett a vállalkozások adóterhelésének tengerén. A javaslat szerint egyébként minden cafetéria elem juttatása esetén a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetése vált volna esedékessé. Ez az adóteher a juttatót, tehát a vállalkozásokat terhelné. Úgy tűnik, hogy ezen a területen is visszavonulót fúj a kormány, így bizakodhatunk abban, hogy maradnak az eddigi adóterhek, tehát a béren kívüli juttatások továbbra is 10 százalékos egészségügyi hozzájárulási adót viselnek és csak egyes meghatározott juttatások esetében merül fel a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. A részletes szabályozást korábbi blogbejegyzésünkben ismertettük.

A cafetéria adóterhelésének alakulása*

*RSM DTM Hungary Zrt. számítás

Kalocsai Zsolt elnök-vezérigazgató

http://blog.rsmdtm.hu/2012/10/visszavonulo-megsem-valtozik-a-helyi-iparuzesi-ado-es-a-cafeteria-szabalyozas/