Élelmezési Világnap – fókuszban a mezőgazdasági szövetkezések

A FAO 32. Élelmezési Világnapjának rendezvénye korántsem ünnep, sokkal inkább felhívás arra az elfogadhatatlanul magas adatra, amely 870 millióra teszi az éhezők számát világszerte. Ez az elképesztően magas szám azt jelenti, hogy a csökkenő tendencia ellenére is minden nyolcadik földlakó alultáplált napjainkban.

A FAO 32. Élelmezési Világnapjának rendezvénye korántsem ünnep, sokkal inkább felhívás arra az elfogadhatatlanul magas adatra, amely 870 millióra teszi az éhezők számát világszerte. Ez az elképesztően magas szám azt jelenti, hogy a csökkenő tendencia ellenére is minden nyolcadik földlakó alultáplált napjainkban.

2012. október 16-án tartott sajtótájékoztatót a témában Fernanda Guerrieri asszony, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális képviselője, Feldmann Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium Államtitkára és Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke a városligeti Vajdahunyadvárban, ahol a központi témát a mezőgazdasági szövetkezetek szerepe jelentette – mint a kulcs a világ élelmezéséhez.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az alultápláltak óriási száma miatt a globális élelmiszerbiztonság megteremtése az elért eredmények mellett is a legéletbevágóbb kihívás, amellyel az emberiség napjainkban szembesül. S bár Ázsia és Latin-Amerika országaiban az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent az éhezők száma, Afrikában a Szaharától délre eső területeken továbbra is folyamatosan emelkedő adatot mutat az éhezés, de a fejlett országokban is három millióval növekedett az elmúlt esztendőkben az éhező populáció.

A Millenniumi Fejlesztési Célok között első helyen szerepel az éhezők és a mélyszegénységben élők számának felére csökkentése 2015-ig. Ez a célkitűzés az élelmezésügyi szervezet legfrissebb adatai szerint megvalósítható, ugyanakkor komoly kockázatot jelent a világ élelmezésbiztonságára a kistermelők magas fokú kiszolgáltatottsága. A szervezet prognózisa szerint a jövőben növekszik a kistermelők szerepe az élelmiszertermelésben, ezért az agrárpolitika fontos feladata a kistermelők szövetkezeteken keresztül történő megerősítése. A FAO kutatásai és a tapasztalatok szerint a mezőgazdasági szövetkezetek kiszámíthatóbbá teszik a termelést, és jobb helyzetet biztosítanak tagjaik számára.

Fernanda Guerrieri asszony ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy megvannak az eszközök az éhezés megszüntetésére. Ehhez azonban olyan támogató környezet megteremtésére van szükség, amely a kistermelők számára is lehetőséget biztosít. Az erős szövetkezetek és termelői közösségek alapvető elemei ennek a környezetnek. Számos példa igazolja, hogy a szövetkezetek elősegítik a mezőgazdasági termelésből, halászatból, erdészetből vagy állattartásból élő emberek együttes fellépését, érdekképviseletét.

A FAO támogatja tagországainak kormányzatait abban, hogy segítsék a szövetkezetek és a termelői közösségek növekedését megfelelő szakpolitikai fejlesztés, törvényi keretek és gazdasági ösztönzés valamint szakpolitikai párbeszédet biztosító fórumok révén.

Az éhezés ugyanis azt jelenti, hogy millióknak nincs lehetősége hozzáférni a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékhoz, miközben naponta 300 ezerrel nő a világ népessége. Ennek alapján 2050-ig meg kell duplázni az élelmiszer előállítást, mégpedig a termelékenység fokozásával, mert a terület nem növelhető. Több és jobb minőségű táplálékot kell előállítani – a környezet megóvása mellett.

Sokkoló adat, hogy ma a megtermelt élelmiszer 40%-a válik hulladékká a termelés során vagy feldolgozást követően! Másféle szemléletre van tehát szükség. Tudomásul kell venni, hogy az olcsó élelmiszerek időszaka leáldozott, mert maga az előállítás költséges! A szövetkezetek szerepe éppen ezért fontos. A kisgazdaságok ugyanis csak szövetkezve tudnak hatékonyan működni, s itt természetesen nem az erőszakkal létrehozott Tsz-ekről van szó!

Feldmann Zsolt beszélt arról, hogy Magyarországon a rendszerváltást, illetve az uniós csatlakozást követően a termelői szervezetek fejlődésnek indultak. Ennek eredményeképpen ma már 248 termelői csoport működik az országban. A történelmi hagyományokból adódó gyenge szövetkezési hajlam miatt azonban még nem elégséges mértékű a termelői összefogás – ugyanakkor jelentős a szövetkezetek munkájából kimaradó kisgazdaságok kiszolgáltatottsága. Az agrárpolitika kulcsterülete egy új, korszerű szövetkezési mozgalom indítása, amely a nemzetközi szövetkezeti értékekre épül, és a gazdák minél szélesebb körét képes összefogni. Így tudja megfelelően megszervezni a beszerzést, a termelést, a feldolgozást és a piacra jutást.

Magyarország egyébként adottságainak köszönhetően ma is képes a jelenlegi élelmiszer előállítás duplájának produkálására. A szunnyadó termékpotenciált kell kihasználni! A szövetkezés a tagok érdekeltségének közös kihasználása – ez jelentheti egyébiránt az élelmiszerbiztonságot globális és hazai szinten egyaránt. A hatékony gazdálkodásra kell törekedni, akik képesek a maguk számára élelmiszert előállítani, azokat erre kell ösztönözni. Fontos a közvetlen értékesítés szorgalmazása és támogatása. A kormányzat a „gátakat" már lebontotta, s a szövetkezetek szabályozásának megnyitását célozzák. A már megtermelt élelmiszerekkel pedig a lehető legokosabban kell gazdálkodni, például adománykonvoj vagy élelmiszer segélyprogram keretében hasznosítani.

Az Élelmezési Világnap alkalmából egyébként a FAO és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közösen indította útjára a VII. Magyar Adománykonvojt, amely mintegy 40 tonnányi élelmiszert szállított magyarországi rászorulóknak.

Cseh Balázs ismertette a szomorú tényt, miszerint hazánk szegénységi mutatói sajnos romlanak, az éhezők száma növekszik. A magyar lakosság 29%-a nem jut naponta megfelelő vagy elegendő táplálékhoz – miközben már tonnában mérhető a keletkező élelmiszer hulladék. A szövetkezés ezért is fontos: egyfajta együttműködést tesz lehetővé minden az élelmiszerrel kapcsolatos szereplő számára. Be kell ugyanis avatkozni a hulladékkérdésbe is, mert a megfelelő minőségi élelmiszermaradékokról szóló információnak is célba kell érnie. E gondolat alapján a hulladék helyett sokkal megfelelőbb lehetne a „felesleg" kifejezés. A nem csak anyagi, de globális probléma kezeléséhez a szövetkezésekbe be kell vonni a lakosságot is. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület egyébként 2005-ös megalakulása óta több mint 20 ezer tonna élelmiszert osztott szét karitatív és civil szervezeteken illetve önkormányzatokon keresztül mintegy félmillió rászoruló számára összesen 4,5 milliárd forint értékben.

 Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) 1979-ben Rómában nyilvánította október 16-át Élelmezési Világnappá magyar határozati javaslat alapján! Az 1945-ben éppen ezen a napon megalakult FAO e világnap segítségével kívánja felhívni a kormányok és az állampolgárok figyelmét az éhezés elleni küzdelem jelentőségére.

Keresztes Júlia