A bérelt lakásba is bemegy a betörő, hát még a villám

A szeptemberben új szemesztert kezdő diákok mellett sokan laknak albérletekben, a leginkább megfelelő lakás megtalálása pedig nem egyszerű feladat. A környék és ár mellett, a kivett lakásnál az is fontos szempont, hogy biztosítva legyen. Azonban nem árt tudni, hiába van biztosítva a lakás, a bérlő tulajdonát ért kár esetén – például, ha betörnek és ellopják a laptopot, vagy eláztat a szomszéd – a biztosítás nem mindig nyújt fedezetet – hívja fel a figyelmet a K&H biztosítója. A nyugalomért érdemes kiegészítő biztosítást kötni ingóságokra, hiszen a K&H biztosítójánál 2013-ban több mint ezer ingóságokat érintő káresemény volt, egy-egy káresetre pedig átlagosan 42 ezer forintot fizetett a biztosító.

A szeptemberben új szemesztert kezdő diákok mellett sokan laknak albérletekben, a leginkább megfelelő lakás megtalálása pedig nem egyszerű feladat. A környék és ár mellett, a kivett lakásnál az is fontos szempont, hogy biztosítva legyen. Azonban nem árt tudni, hiába van biztosítva a lakás, a bérlő tulajdonát ért kár esetén – például, ha betörnek és ellopják a laptopot, vagy eláztat a szomszéd – a biztosítás nem mindig nyújt fedezetet – hívja fel a figyelmet a K&H biztosítója. A nyugalomért érdemes kiegészítő biztosítást kötni ingóságokra, hiszen a K&H biztosítójánál 2013-ban több mint ezer ingóságokat érintő káresemény volt, egy-egy káresetre pedig átlagosan 42 ezer forintot fizetett a biztosító.

A kiadott lakásokat általában a tulajdonosok, tehát a bérbeadók biztosítják, de nem árt figyelembe venni, hogy ez nem mindig nyújt fedezetet a bérlő tárgyaira. Vagyis a lakás mellett az ingóságok biztosításáról sem szabad megfeledkezni: így egy esetleges betörés, elázás vagy éppen tűz okozta – gyakran sok tízezer forintos – kárt nem zsebből kell kifizetni. A K&H biztosítójának adatai szerint 2013-ban összesen 18 ezer káreset volt összesen a lakásbiztosításokhoz kapcsolódóan.

Ha a bérbeadó nem rendelkezik lakásbiztosítással, akkor a K&H konstrukcióival lehetőség van arra, hogy a bérlő saját maga kössön biztosítást az általa használt bérleményre. Ebben az esetben az ingatlan falain belül a saját tulajdonában lévő vagy a saját felelősségi körébe tartozó épületberendezési és épületfelszerelési tárgyak – mint például a beépített bútorok – biztosítva lesznek egy esetleges kár esetén. Ha a bérbeadónak van is lakásbiztosítása, az még a bérlő ingóságait ért kár esetén nem, vagy nem mindig nyújt fedezetet – hívta fel a figyelmet Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

A bérlő saját maga is köthet biztosítást a bérleményben tartott ingóságaira – például nagyobb értékű műszaki cikkekre, mint laptop vagy televízió,- az általa meghatározott összegben. Így egy betöréses vagy besurranásos lopás esetén is fizet a biztosító. Persze nem csak a lopással kell számolni, hanem az időjárással is. A drága ingóságok, például a műszaki cikkek, egyik legnagyobb ellensége ugyanis a villámcsapás vagy az elektromos vezetékek érintkezése miatt bekövetkező túlfeszültség.

Kaszab Attila elmondta: „2013-ban több mint ezer ingóságot érintő kárt rendeztünk összesen 43 millió forint értékben a K&H biztosítójánál, ezek átlagos értéke 42 ezer forint volt. A káresetek közel 80 százaléka pedig a villámcsapás okozta túlfeszültséggel állt összefüggésben." A biztosítás mellett éppen ezért nem árt néhány óvintézkedést is megtenni: a drága elektromos készülékeket javasolt túlfeszültség elleni védelemmel ellátott konnektorból, elosztóból ellátni árammal, erős villámlás vagy vihar esetén pedig inkább válasszuk le a hálózatról.

A csőtörésekre és egyéb beázásokra sem árt felkészülni, előbbiekre átlagosan 15 ezer forintot fizetett ki a biztosító, míg vízkárok esetében 11 ezer forint kártérítést kaptak átlagosan az ügyfelek.

Beázás vagy lopás bárhol megtörténhet, ezért a K&H biztosítója szerint a kellemetlen meglepetések elkerülése végett mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kiszemelt ingatlan rendelkezik-e biztosítással, illetve, hogy ez a biztosítás az ingóságokra is vonatkozik-e.