A Bizottság Politikai Nyilatkozata A Halászati Gazdálkodási Rendszereket érintő Számottevő Változtatásokat Javasol 2009-re

Kékúszójú tonhal -külön szabályozás alattAz Európai Bizottság a ma2008. május 30-án közzétette a 2009. évi halászati lehetőségekkel kapcsolatos éves politikai nyilatkozatát, amelyben felvázolja, hogy a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és a halászati erőkifejtési korlátozások jövő évre vonatkozó megállapításakor milyen megközelítést fog alkalmazni.

A közlemény kiemeli, hogy a közös halászati politika (KHP) 2002-es reformja óta nem volt tapasztalható kézzel fogható előrelépés. A teljes kifogható mennyiségek megállapításakor rendszeresen túllépik a tudományos szakvéleményekben javasolt szinteket, ami gátolja a túlhalászott állományok helyreállását, a tengeren tölthető napok számának az erőkifejtés-korlátozás céljából történő meghatározása pedig nem bizonyult hatékony rendszernek. Ennek következtében az EU-ban az állományok 88%-át túlhalásszák, míg világszinten átlagosan az állományok 25%-a esetében mondható el ugyanez. 2003 óta a jelentős erőfeszítések ellenére sem sikerült az állományok állapotát számottevő mértékben javítani.

A Bizottság ezért javasolja, hogy a teljes kifogható mennyiségek évről évre történő módosítását nagyobb rugalmassággal lehessen kezelni, ami a túlhalászott állományok esetében hatékonyabb helyreállító intézkedések végrehajtását tenné lehetővé, a halászok számára pedig – az állományok helyreállása esetén – nagyobb hasznot jelentene. A javaslat részét képezi továbbá, hogy a halászati erőkifejtés kezelése ezentúl kW-nap alapú rendszerben valósuljon meg, hiszen ennek ellenőrzése könnyebb, végrehajtása pedig nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. A tagállamok és az érintett felek június 30-ig tehetik meg a felvázolt megközelítéssel kapcsolatos észrevételeiket.

Joe Borg, az Európai Bizottság tengerügyi és halászati biztosa elmondta: – Az európai halállományok helyzete továbbra is riasztó képet mutat. Az olyan kedvező intézkedések mint a hosszú távú tervezés, a halászati erőforrások elővigyázatos kezelése és az érintett felekkel folytatandó szélesebb körű konzultáció öt évvel a közös halászati politika legutóbbi reformját követően is komoly akadályokba ütköznek, és nem hoznak kézzel fogható eredményeket. Bátrabb intézkedéseket kell hoznunk, ha rendbe akarjuk hozni Európa tengereinek állapotát. A halászati ágazat csak ebben az esetben lehet igazán nyereséges és fenntartható. Kérem a tagállamokat és az érintett feleket, hogy támogassák a Bizottság által 2009-re meghatározott megközelítést, valamint építő kritikájukkal és tanácsaikkal járuljanak hozzá annak optimális végrehajtásához.

A közlemény első része bemutatja az EU halászati erőforrásainak jelenlegi állapotát: a világ legtöbb régiójához viszonyítva a túlhalászás drasztikus mértékű. Ennek következtében pedig az EU halászati ágazata a korábbiaknál sokkal kisebb mértékben járul hozzá az európai gazdasághoz és az élelmiszer-ellátáshoz. És még ennél is sokkal aggasztóbb az a tény, hogy túlnyomó részt a pontatlan fogási jelentések miatt a halállományok megközelítőleg 57%-ának állapotára nézve a tudósok semmilyen adattal nem rendelkeznek. A jobb adatszolgáltatás és különösen a különböző adatforrások automatikus keresztellenőrzése döntő fontosságú a közös halászati politika hatékony működéséhez.

A jelenlegi helyzet megoldásához több sürgős változtatás bevezetése szükséges. Először is a halászati lehetőségeket a halászat okozta állománypusztulás olyan szintjén kell megállapítani, amely mellett hosszú távon a legmagasabb hozam biztosítható az állományból. Az ágazat stabilitásának minimális szintjét biztosítandó a teljes kifogható mennyiség éves ingadozását korábban mindkét irányban 15%-ra korlátozták. Mára világossá vált, hogy a drámai mértékben túlhalászott állományok esetében ez a korlátozás az ágazat hosszabb távú érdekeivel ellentétes eredményekkel jár. A Bizottság ezért a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) javaslata alapján és a tőkehalra vonatkozó helyreállítási terv felülvizsgálata részeként a közelmúltban benyújtott javaslattal összhangban rugalmasabb megközelítést javasol a teljes kifogható mennyiség évről évre történő módosítása tekintetében. Ennek köszönhetően a legsúlyosabb esetekben valódi védelmi intézkedések megvalósítására nyílna lehetőség, az állományok helyreállásának stabilizálódását követően pedig az ágazat is élvezhetné az ebből fakadó előnyöket. Az alacsony biomassza-szintre fogyatkozó állományok esetében a javaslat a teljes kifogható mennyiségek évente legfeljebb 20%-os csökkentését irányozza elő, míg a legnagyobb hozamot lehetővé tevő szintnél nagyobb mértékben helyreállított állományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek évi 25%-os növelése válik lehetővé. Amennyiben pedig a HTMGB halászati tilalmat javasol, a teljes kifogható mennyiséget legalább 25%-kal kell csökkenteni.

A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a halászati erőkifejtés korlátozását célzó intézkedések nem értek el jelentős eredményt a halászati terhelés csökkentése terén. A tengeren tölthető napok számának csökkentésétől várt pozitív hatás az engedélyezhető eltérések nagy száma miatt nem tudott érvényre jutni, így pedig lehetetlen megvalósítani a valójában szükséges csökkentési célkitűzéseket. A Tanáccsal 2007 decemberében kötött megállapodásnak megfelelően a Bizottság meggyőződése, hogy a kW-nap alapú rendszer hatékonyabb lenne (további részletekért lásd: MEMO/08/353). Az említett rendszer keretében a tagállamok meghatározhatnák a halászati lehetőségek és a flottakapacitás közötti megfelelő egyensúlyt és az alacsony mértékű visszadobást biztosító halászat ösztönzését célzó intézkedéseket dolgozhatnának ki. A 2009-es erőkifejtés-korlátozásra vonatkozó javaslatokat tehát ennek figyelembevételével fogják megtenni.

Az éves politikai nyilatkozat célja annak elősegítése, hogy az érdekelt felek a megfelelő információk birtokában érdemi vitát tudjanak folytatni a következő év halászati lehetőségeiről szóló bizottsági javaslatban szereplő elvekről. A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az EU halászati ágazatának irányítása a közös halászati politikában meghatározott célkitűzésekkel, azaz a források fenntartható kiaknázásával összhangban valósuljon meg. A teljes kifogható mennyiségek és a kvóták meghatározásakor az EU nemzetközi kötelezettségvállalásait és a hosszú távú gazdálkodási tervek rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A Balti-tenger, a Fekete-tenger és az Atlanti-óceán északkeleti része – beleértve az Északi-tengert is – tekintetében a teljes kifogható mennyiségeket évente állapítják meg. A mélytengeri fajokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket kétévente állapítják meg. A Földközi-tengeren folytatott halászat szabályozása keretében – a kékúszójú tonhal kivételével – nem határoznak meg kifogható mennyiségeket.