A bomlás virágai: A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) idei Vándorgyűlése előtt
7 perc olvasásA Társaság 2008-as vándorgyűlését Sopronban rendezik meg január 24-27. között. A pszichiátriai szakma legnagyobb hazai seregszemléjének témái a genetikától a közösségi pszichiátriáig terjednek. A gyűlés mottója, (Baudelaire-től kölcsönözve) A bomlás virágai (Les Fleurs du Mal), mellyel a pszichiátriai szakma elmúlt évekbeni hányattatásaira kívánnak utalni.
A Társaság 2008-as vándorgyűlését Sopronban rendezik meg január 24-27. között. A pszichiátriai szakma legnagyobb hazai seregszemléjének témái a genetikától a közösségi pszichiátriáig terjednek. A gyűlés mottója, (Baudelaire-től kölcsönözve) A bomlás virágai (Les Fleurs du Mal), mellyel a pszichiátriai szakma elmúlt évekbeni hányattatásaira kívánnak utalni.
A vándorgyűlés előzetes tájékoztatóján, 2008.január 22-én dr.Németh Attila, a MPT elnöke, dr.Harmatta János, a szervezőbizottság elnöke, s következő várományos elnöke, dr.Kurimay Tamás, a MPT alelnöke és dr.Lehóczky Pál,
a Társaság főtitkára vázolta a Vándorgyűlés témáit, a szervezet előtt álló kihívásokat, s a lehetséges válaszokat.
A szervezők szerint, a társadalom mentális egészségéhez feltétlenül szükség van az erkölcsi-etikai határok megvonására, annak tudatosítására, melyekhez viszonyítani lehet a kóros felé vezető eltéréseket. Megállapítható, az utóbbi években a szükséges eligazodási pontok elhomályosulnak,ami aggodalomra ad okot. Értékválság tapasztalható, egyre kevésbé körvonalazhatók az erkölcsi mércék, a szabályok, normatívák, az egyéni és nemzeti identitás meghatározó tényezői. Erősödik a bizalmatlanság, a felesleges bürokrácia, a hivatali ellenőrzések, fenyegetések. Az egymásnak ellentmondó és félrevezető információk szövevénye szorongást vált ki az emberekben, egyre többen adják fel tájékozódásra vonatkozó igényüket, ez pedig a depresszió felé vezet.
Ebben a helyzetben a pszichiáterek útbaigazító szerepe erősödik, amihez meg kell tartaniuk integritásukat, józan értékközvetítő szerepüket.
Beszámolnak a kongresszuson a felmérésről, mely egy vidéki kórház 2006-os adatai alapján vizsgálódik. Eszerint; a kvázi sürgősséggel megjelent 3.800 nem-sebészeti beteg esetében csaknem 600 esetben (16%), a panaszok, tünetek alapján feltételezett az egészségügyi személyzet és a hozzátartozók valamilyen pszichiátriai prioritást.
A fenti esetek közel fele (48%-a) pszichiátriai felvételre is került, további 30% ambuláns pszichiátriai ellátásban részesült.
A fenti mintával vázolt gondok ellenére, az elmúlt években megszüntették az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI). Az átveendő osztályokról és megtartott szakmai teamekről szóló ígéretekből semmi sem valósult meg. A hazai vezető, nemzetközileg elismert pszichiáterek egy része idő előtt nyugdíjba, vagy külföldre kényszerült.
Nagymértékben csonkult a Komprehenzív Epilepszia Részleg, megszüntették a rehabilitációt szolgáló Valentin házat. Egyedül az epilepszia sebészeti kezelésében remélhető előrelépés.
Országosan a mintegy 4 ezer felnőtt pszichiátriai ágyból 3.049 drb maradt (24%-os leépülés), a járóbeteg ellátásban a gondozói fix díjat 50%-al csökkentették. Ennek eredménye; 2007-ben a korábban megszabott teljesítmény-volumen beteg-létszámának kétszeresét kellett ellátniuk a pszichiátereknek. A 2008-ra ez az adat további romlással fenyeget. Fentiek eredménye, hosszú távon növekszik az ellátatlan betegek száma, a betegségben érintettek a szűkösebb lehetőségekre agresszióval válaszolnak, ez pedig a közelmúltban ismertté vált sajnálatos eseményekhez, erőszakos cselekményekhez vezet.2007 során több mint 5%-al csökkent a krónikus skizofréniában alkalmazott pszichiátriai szerek forgalma, ezek a betegek életük végéig rászorulnának e szerekre, de a gyógyszerhasználat csökkenése miatt a 5%-uk kezelés nélkül maradt. Több száz, vagy ezernyi beteg nem ment orvoshoz, a kezelőhelyek bezárása óta nem kap semmiféle ellátást, így gyógyszer nélkül önmagára vagy környezetére veszélyessé válhat.
Az utóbbi idők erőszakos cselekményei, öngyilkosság és gyilkosságok egyes eseteiben bizonyíthatóan pszichiátriai betegség állt, más eseteknél felmerül ennek gyanúja. Az öngyilkosságok több mint felében depresszió áll fenn.
Gyilkosságok esetét vizsgálva, tudni kell, hogy a szkizofréniában szenvedő betegeknél előforduló érzékcsalódások, téveszmék hatására a betegek agresszív cselekményeket követnek el. Az utóbbi év eseményszáma korábban
10-18 év alatt gyűlt össze! Vizsgálatok szerint, a lakosság 0,85%-át érinti a szkizofrénia, ez kb. 85 ezer beteget jelent. A betegség korszerű gyógyszerekkel egyensúlyban tartható, de véglegesen nem gyógyítható. A fenntartó gyógyszerek elhagyása néhány hónap, vagy egy-két év alatt visszaesést okozhat.
A szervezők szerint megállapítható; az egészségügyi reformok hatására a hazai pszichiátriai ellátás színvonala csökkent, a nem megfelelően, ill. a kezelés nélkül maradt betegek száma növekedett a pszichiátriai osztályok túlterhelése, a járóbetegellátás fix finanszírozásának 50%-os visszaesése miatt.
A fentiek fényében, szakmai szempontból a fő feladat a még megmaradt műhelyek és az ott folyó szakmai munka számbavétele, az újrakezdés lehetőségeinek áttekintése. A biológiai pszichiátriai kutatások mára igazolták, a környezeti hatások és a stresszt okozó tényezők bevésődnek a genetikai „memóriába", de a stressznek más biológiai hatásai is ismertté váltak. Ennek ismeretében megnyílt az út a szociálpszichiátriai szemlélet és tudás összekötésére a medikális „realitással". A pszichiátriai rehabilitációban megjelent a közösségi pszichiátria, amiben a civil szervezetk is hozzájárulnak a megújuláshoz. A közösségi pszichiátriai, a támogatott foglalkoztatás, a felépülés-alapú ellátási módszertan meghonosításával a rehabilitáció új modellje valósulhat meg. Ez egyaránt hangsúlyozza a bizonyítékokon alapuló szakmai standardokat, a felépülés és a szolgáltatások személyközpontú értékeit és a stigma-jelleg csökkentését.
dr.Kurimay Tamás frissen érkezett luxembourgi útjáról, s egy uniós megegyezésről számolhatott be, mely szerint az uniós tagországok vezetői a 2005-ös EU Zöld könyv aláírásával-hitelesítésével a mentálhigiéniát konkrét népegészségügyi kérdésnek fogják elismerni, s ezt a megállapítást a WHO is támogatja. Magyarországgal kapcsolatos fejlemény; az EU és a WHO szervezésében két kiemelt mentálhigiéniás adatgyűjtésre is sor kerül hazánkban.
A kialakítandó általános EU program fő momentumai:
-az EU-s országok saját nemzeti programot alakítanak ki a kérdéskör kezelésére,
-külön figyelmet fordítanak az ifjúság, a fiatalok lelki egészségének fejlesztésére,
-figyelemmel kísérik a munkahelyi mentálhigiéniás állapotokat,
-helyén kezelik az időskorúak mentálhigiéniáját.
Figyelemmel a szakma hazai érdekérvényesítési gondjaira, építeni kell a civil szervezetek (még nem elegendő hatékonyságú) segítségére, de nagy még nagyobb lehetőségek rejlenek az uniós összefogásban, annak hazai ráhatásában.
Dr.Lehotczky Pál hangsúlyozta, a mai állapotokhoz való kényszerű alkalmazkodásban a Társaságnak a szakmai érdekvédelmet is fel kellett vállalnia, különös tekintettel azokra az információkra, melyek szerint a minisztérium szakmai tanácsadó szerveként is működő szakmai kollégiumokat a megszűntetés veszélye fenyegeti.
A Társaságban van erő, elszántság, előrevivő gondolatok és gazdag programmal rendelkezik, így készül a Vándorgyűlésre.
Dr.Harmatta János kiemelte a társadalommal való kapcsolatok fontosságát. A soproni Vándorgyűlésre 1500-an jelentkeztek, s nem csak a szorosan vett szakmából, még háziorvosok is. Nagy várakozással tekintenek az esemény elé.
Harmat Lajos