A csavargó zseni munkáinak tárlata

Mednyánszky László (1852-1919) nevét alighanem sokan ismerik, mint a magyar festészet kiemelkedő alakjáét. De az is megkockáztatható kijelentés lehet, hogy mint a magyar tájképfestészet kiemelkedő alakjáét. Annak ellenére, hogy számos más témában is igen sok kiemelkedő festményt alkotott. Bár kétségtelen, hogy tájképei, az alig pár ecsetvonással megalkotott erdők, vagy a színekben gazdag sziklafalak is olyanok, melyek előtt érdemes hosszabban elidőzni. Ám más jellegű képei nem kevésbé zseniálisak, vagy akár néha formabontók.

Mednyánszky László (1852-1919) nevét alighanem sokan ismerik, mint a magyar festészet kiemelkedő alakjáét. De az is megkockáztatható kijelentés lehet, hogy mint a magyar tájképfestészet kiemelkedő alakjáét. Annak ellenére, hogy számos más témában is igen sok kiemelkedő festményt alkotott. Bár kétségtelen, hogy tájképei, az alig pár ecsetvonással megalkotott erdők, vagy a színekben gazdag sziklafalak is olyanok, melyek előtt érdemes hosszabban elidőzni. Ám más jellegű képei nem kevésbé zseniálisak, vagy akár néha formabontók.

Az életműből válogatott Virág Judit és Törő István, amikor a legszebb 121 Mednyánszky-kép alapján könyvet, illetve két éves előkészítő munkával, kiállítást szerkesztett. A kiállítás és a könyv címe is „A 121 legszebb Mednyánszky festmény", mely a korábbi, a magyar festészetet bemutató tárlatot idézi (http://www.euroastra.info/node/33715 ). Nyilvánvalóan szubjektíven meghatározva a legszebbek kategóriáját, de szintén nyilvánvalóan teljes keresztmetszetét adva a nagy festő cseppet sem kicsi életművéből. A könyvet Virág Judit galériájában lehet megtekinteni, vagy megvásárolni, és rendhagyó módon a kiállítás is ott nyitotta meg kapuját. Rendhagyó módon, hiszen egyrészt bármely tematikus múzeumi kiállítóterem is büszke lehetne a tárlatra, míg másrészt annyira nem kereskedelmi vállalkozásként jött létre, hogy a kiállítás ingyenesen várja látogatóit. Beleértve azt a szakértő, és élvezetes tárlatvezetést is, mellyel naponta körbekísérik a betérő látogatókat.

Megismertetve a képekre kíváncsi nézőket nem csak magukkal a képekkel, azok technikai bravúrjaival, hanem a festő életével is. Mely cseppet sem volt mentes minden hányattatástól. Még akkor sem, ha maga választotta az életművének fontos korszakait meghatározó, csavargók életét. Bejárva az akkori világ számos városát. De azt is írhatnánk, hogy végigfestve a világ számos városát, és tájait. Miközben nem maradt ki az életét átívelő vándorútból az I. világháború frontvonala sem. Ahol, a csavargókat ábrázoló képeket mintegy kiegészítve, a front nyomora is megjelenik az alkotásokban. Így találunk a több ezer festményt felölelő életműben katonákat megörökítő, a nagy háborút megidéző, festményeket szintén. S persze az említett kiállításon is láthatunk többet ezen képek közül is.

Az emberábrázolások közül azonban talán mégsem ezek, hanem a festő kedvenc témáját jelző, a csavargókat megörökítő képek azok, melyek említésre érdemesek. Már csak azért is, mert megörökítik azt a világot, melyet a nemesi családból távozó festő magáénak érzett. Azokat az elesett karaktereket, melyek a kor ábrázolásain sokszor csak karikatúraszerűen jelennek meg. A társadalomnak azt a perifériáját, mely nem egy esetben befogadóbb volt, mint az úri osztályok bármelyike. S amely befogadta az említett felsőbb osztály számára „emészthetetlen" festőt is. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy Mednyánszky nem élvezte volna több, előkelőbb osztálybéli ember támogatását. Ami azért is különösen jelentős, mert a munkamániás festő műveinek jelenleg ismert teljes köre, vagy görög betűkkel, de magyarul írt naplófüzetei sem biztos, hogy fennmaradtak volna az említett támogatók nélkül. Azonban összességében alighanem kivette volna a sajátos művészt az említett réteg, ahogy ma sem biztos, hogy a társadalom számos tagja megértő lenne vele szemben.

Szerencsére azonban mindig voltak Mednyánszky László életében olyanok, akik felismerték a festőben a zsenit, és a csavargóvá vált zseniben az embert. Így, köszönhetően a Virág Judit Galériának is, a most közel félidejénél tartó, és 2011. november 27.-ig nyitva tartó kiállításon, mi is részesei lehetünk a válogatott festmények nyújtotta élménynek.

Simay Endre István