A FOGYASZTÓK LESZNEK A NÖVEKEDÉS MOTORJAI

A Fidelity elemzési csapatának hangulatindexei alapján világosan látszik, hogy a világban továbbra is egyre komplexebbek lesznek a befektetési döntések, éppen ezért az aktív alapkezelés szerepe tovább erősödik. A befektetőknek az átfogó kép apró részleteire is oda kell figyelniük 2016-ban, ha nem akarnak lemaradni az évet várhatóan meghatározó, kulcsfontosságú trendekről – derül ki a Fidelity International 200 részvény- és kötvényelemzőjének körében elvégzett felmérésének eredményéből. Továbbra is Japán a nyerő, de Európában és Amerikában is bíznak az elemzők. 

A világ különböző részein dolgozó vállalatvezetők várakozásaiba bepillantást nyújtó felmérésben a Fidelity elemzői csapata és a vállalati döntéshozók között lezajló, évi 17 000 személyes találkozó eredményei kristályosodnak ki. A vállalati szektor hangulati hőmérőjének is tekinthető felmérésből kiderül, hogy a Fidelity elemzői a vállalati fundamentális adatok gyengülését tapasztalják, és általában kevésbé optimisták – vagy kifejezetten pesszimistábbak -, mint egy évvel ezelőtt. A hangulati pontszámok 1-től 10-ig terjedő skálán mozognak. Az 5 alatti pontszámok romló, míg az 5 fölöttiek javuló hangulatot jeleznek.

Előrejelzéseiket egyértelműen befolyásolják az energia-, a nyersanyag- és néhány ipari szektorban kínálati oldalról végbement kiigazítások, de egyéb ágazatokban azért biztató jelekre is rámutattak, melyeket három fontos trend támaszt alá:

A fejlett piacok fogyasztói a növekedés motorjává válnak

A növekedést idén egyre inkább a fogyasztók generálják majd, akik – főleg a technológiai ágazatok és az egészségügy területén – lendületet adnak a folyamatos innovációnak is. Ennek eredményeképp a Fidelity hangulatimutató-indexe a fogyasztási szektor esetében átlagosan 5,6 pontot ért el, így több mint 10%-kal haladja meg az összes szektor átlagát.

Miközben a fogyasztók vásárlóerejére kedvező hatással vannak az alacsony energiaárak, az általában alacsony infláció, a kedvező lakáspiaci fejlemények, a bérnövekedés, valamint az egyre inkább magára találó munkaerőpiac, a felmérésből az is kiderült, hogy a vezetői magabiztosság az alapvető és a nem alapvető fogyasztási cikkek kapcsán is semlegesből negatívba fordult. Az alapvető fogyasztási cikkek területén az ármeghatározó erő és a kereslet javulása nyomán várhatóan nő majd a nyereség, a nem alapvető fogyasztási cikkekkel foglalkozó elemzők szerint pedig a cégvezetők itt a keresletnövekedést tartják a nyereségnövelés fő forrásának. Emellett a stabil mérlegeknek és a csökkenő tőkeáttételnek köszönhetően a fogyasztási cikkeket előállító vállalatoknak nem lesz szükségük jelentős mértétű tőkebevonásra.

Michael Sayers, a Fidelity International elemzési igazgatója így értékelte a helyzetet: „Idén a legfontosabb új motívum a fogyasztási szektorok sok más egyéb szektorhoz viszonyítva megfigyelhető stabilitása. Tekintve, hogy a gazdaság jelentős területeire – az energiaiparra, a nyersanyag-előállításra, az ipari termelésre és a közművekre – újabb és újabb csapásokat mérnek az alacsony árupiaci árak és a tőkeberuházások globális csökkenése, akár több éven át tartó tőkehiányra is szükség lehet ahhoz, hogy helyreálljon a kínálat és a kereslet egyensúlyához elengedhetetlen tőke- és költséggazdálkodási fegyelem. Amíg ez lezajlik, addig nagy szükség lesz arra, hogy a szolgáltatószektor kitartson, ha nem akarjuk, hogy az év későbbi részében globális recesszió alakuljon ki. Felmérésünk ezzel kapcsolatban biztató eredményekre jutott."

Innováció

A Fidelity elemzői egy ideje már hangsúlyozzák, hogy az alacsony névleges növekedéssel jellemezhető időszakokban fontos szerep jut az innovációnak. Amikor a növekedés egyre nagyobb hiánycikknek számít, a valóban innovatív cégek vagy piacok felárat érhetnek el. A 2016-os Elemzői felmérés is ékesen bizonyítja ezt. Az innováció számottevő hatással van a piaci lehetőségekre és a bevételi forrásokra, és ez szinte minden ágazatban és piacon, de főleg az egészségügy és az informatika területén észlelhető.

Sayers ezt fűzte hozzá a témához: „A megszokott állapotokat felforgató, ún. diszruptív technológiák az informatikára gyakorolják a legnagyobb közvetlen hatást. Az új technológiák minden korábbinál gyorsabban alakítják át a piaci környezetet: számos ágazatban új alapokra helyezik a bevételstruktúrát, és egész sor új lehetőséget teremtenek, melyek nem csak az új technológiák kifejlesztői, hanem az azokhoz szükséges infrastruktúra szállítói előtt is nyitva állnak. Azonban bár az új technológiák serkentik az innovációt, meg is bolygatják a kialakult rendet, ezért a trendek, az élen haladó és a lemaradó vállalatok alapos elemzése létfontosságú feladat."

A pénzügyi ágazat változása

A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a megszorítások miatt és a szabályozói beavatkozások hatására a pénzügyi szektorban is változások zajlanak. Ennek következtében a mérlegek stabilabbá váltak, és csökkent a tőkeáttét mértéke. E fundamentális jellemzők javulásának némiképp ellentmond a borongós befektetői hangulat, melynek hátterében az áll, hogy 2015 második felében és 2016 elején a banki részvények globális szinten az ebben az időszakban megfigyelhető olajár-csökkenés ellenére még az energiaipari részvényeknél is gyengébb teljesítményt nyújtottak. Ugyanakkor – bár a változások pozitívak voltak – egyes kockázatok továbbra is megmaradtak.

„A pénzügyi papírokat ettől függetlenül fenyegeti még néhány komolyabb kockázat, például a romló növekedési és inflációs kilátások, az energiaszektornak való, változatos formákat öltő kitettség és a csökkenő kötvénypiaci likviditás. A pénzügyi szektorban tapasztalt gyengeség különböző, akár a piaci aggodalmak önbeteljesülését is előidéző hatásmechanizmusok révén a reálgazdaság további felpuhulását is kiválthatja. Ezek fényében nem meglepő, hogy a szabályozói környezet továbbra is fontos tényezőnek számít, és mivel a tőketartalékjuk növelésére ösztönzi a cégeket, középtávon fenntartható hozamszintek kialakulásához vezethet." – tette hozzá Martin Dropkin, a Fidelity International hitelelemzési igazgatója.

Regionális trendek

Ami a regionális trendeket illeti, 6,3-es, pozitív hangulati pontszámával Japán ismét „osztályelső" lett az idei felmérésben. Bár alacsonyabb, mint a tavalyi 7,1-es mutató, az egyébként fokozódó óvatossághoz képest ez mégis elismerésre méltó eredmény. 2015 végén, amikor a csökkenő GDP miatt újból beindult a recesszió, sokan kritizálták az Abenomics néven is ismert strukturális átalakítási program „harmadik nyilát"; az elemzők ennek ellenére bíznak abban, hogy a vállalati reform pozitív hatást fejt majd ki a gazdaságra.

A Fidelity elemzői Európával és az Egyesült Államokkal kapcsolatban kissé óvatosabban fogalmaznak, mivel arra számítanak, hogy e két régióban a vállalatok működését meghatározó fundamentális körülmények a tavalyiakhoz hasonlóak maradnak. Ez fontos elemzési eredmény, és azt mutatja, hogy bár a gazdasági ciklusmindkét régióban érettebb szakaszába lépett, de még nem közeledik a végéhez.

Ugyanakkor a feltörekvő piacok helyzete valamivel aggasztóbb, ezért a befektetőknek itt körültekintőbbnek kell lenniük. A kialakult helyzet az elsősorban a Közel-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában található, erősen nyersanyagfüggő országokat érinti kellemetlenül. A elmúlt évi eredményekből, vagyis a régió vállalatainak romló fundamentális adataiból már következtetni lehetett erre, de egyelőre nem sok jel mutat arra, hogy a trend elérte volna a mélypontját. A 2,7-es általános hangulati mutató azt jelzi, hogy A Fidelity elemzőinek túlnyomó többsége javulás helyett egyelőre a helyzet rosszabbodására számít.

Tavaly Kína hangulati mutatója is megcsúszott, de csak jóval kisebb mértékben, 4,4-ről 4,1-re esett vissza. Egyrészről elmondható, hogy a kínai belföldi vállalati légkör romlóban van: az elemzők 71%-a arról számol be, hogy a vállalatvezetők magabiztossága csökken, és idén nem szívesen hajtanak végre új beruházásokat. A felmérésből az is kiderül, hogy világszerte az elemzők 35%-a úgy véli, Kína lassulása nem, vagy inkább kedvezően fogja befolyásolni a cégek stratégiai beruházási terveit, és hogy az európai elemzőknek még ennél is nagyobb (48%-nyi) hányada véli úgy, hogy a kínai lassulás nem érinti majd az általuk megfigyelt részvények árfolyamát.