A Magyar Nemzeti Múzeumban első ízben rendeztek közös időszaki kiállítást a Szlovák Nemzeti Múzeummal. Az alkalom is különös, mert fantasztikus aranykincseket láthat a közönség 2011. március 20-ig.

 

A Magyar Nemzeti Múzeumban első ízben rendeztek közös időszaki kiállítást a Szlovák Nemzeti Múzeummal. Az alkalom is különös, mert fantasztikus aranykincseket láthat a közönség 2011. március 20-ig.

   A 20. század legszenzációsabb régészeti leletének története legalább annyira érdekes, mint maga a kiállítás a múzeum korszerű páncéltermében, ahol egyébként Szent István koronázási palástját őrzik. A Kassai Aranykincset rejtő rézedényt 1935-ben találták meg a kassai Fő utcában álló Pénzügyigazgatóság épületének rekonstrukciója során. Onnan került (jó néhány pénzdarab eltűnése után) a pozsonyi Központi Kincstárba, majd a Szlovák Nemzeti Múzeumba. 1940-ben a múzeum átadta a prágai Központi Állami Kincstárnak, majd átvitték a prágai Nemzeti Múzeum Éremtárába, ahol 1942-ig tartott az aranypénzek feldolgozása. A II. világháborúban ismét gondosan becsomagolták, és a ládát elrejtették. Először 1953-ban állították ki Prágában, azután Kassán, ahol három hét alatt mintegy 58 ezren tekintették meg. 1969-ben végül Kassán, egy különleges páncélteremben kapott állandó helyet. 2008-ban az épület felújításának idején állították ki a pozsonyi várban, majd a prágai Nemzeti Múzeumban. Így került hozzánk, első alkalommal külföldre a felújítás befejezéséig.

   Nem is megállapítható, hogy a 2920 darab, átlag 3 gr súlyú aranypénzből, három nagyobb emlékéremből és egy 214 cm hosszú, 577 gr súlyú reneszánsz aranyláncból álló kincs régészeti vagy numizmatikai értéke nagyobb-e. A gazdag lelet 84%-át magyar, erdélyi s németalföldi pénzek teszik ki, de vannak köztük cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol eredetű veretek és egy antik trákiai pénz újkori hamisítványa is. Mivel az arany értékállóságáról ismert, mindegyikük használható volt nemcsak Magyarországon, hanem Európa szerte is.

   A lánc érdekessége, hogy egy 1622-ben elsüllyedt spanyol hajón is találtak egészen hasonló láncokat, tehát nem tudni, hol készültek, habár azok is lehettek akár kassaiak, ahol 120 ötvös mester működött a városban.

   A legkorábbi érmék Luxemburgi Zsigmond magyar király 1402-1404 között vert aranyforintjai, a legfiatalabbak pedig I. Lipót császár 1679-ben Körmöcbányán vert dukátjai. A legértékesebb darab I. Ferdinándot lovon ábrázoló képével vert aranyérme – az egész világon egyedülálló darab, több példánya nem ismert. A legidősebb és a legutóbb kibocsátott pénzek között 277 év a különbség.

   Szintén érdekesség, hogy a pénzekből itt-ott levágtak egy darabot, így váltották fel, ha kisebb értéket vásároltak.

   Az értéktárgyakat valamikor a 17. század végének zavaros időszakában, a Thököly-felkelés idején rejtették el a Szepesi Kamara épületének falában. Thököly kurucai 1682-ben foglalták el a várost. A saját korában is hatalmas értékű kincs tulajdonosa valószínűleg a császári pénzügyi hatóságok egyik magas rangú tisztviselője lehetett, aki a felkelés elől menekítette az értékeit, de aztán soha nem tért vissza Kassára. A kamara alkalmazottjának valószínűleg egy évi, de egy parasztnak akár 150 évnyi keresete lehetett.

   Magyarországon Károly Róbert vezette be az aranypénzt. Az érméket nagy finomságú, 23,3 karátos aranyból készítették. Ezek még Ferenc József uralkodása alatt is ugyanannyit értek, mint saját korukban, tehát nem inflálódtak. A rajnai aranypénzeket sokkal „silányabb" minőségben verték, ezek csak 22 karátosak voltak.

   Újabb érdekesség, hogy 2002-ben Újfehértón (Nyíregyháza mellett) is előkerült a földből egy igen hasonló korú és összetételű aranylelet, csak kisebb mennyiségű, de ugyanilyen pénzekből áll. Kassán a két leletet egyszerre állították ki. Az újfehértói a Nyíregyházi Megyei Múzeumban látható.

   A kiállítás kurátorai: szlovák részről Marek Budaj és Tóth Csaba a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárából. Ezen kívül még egy szép kétnyelvű katalógus is készült az alkalomra.

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük