A kelet-közép-európai bankszektor is profitálhat abból, hogy a befektetők a növekedési lehetőségeket kezdik keresni

• Csehország: stabil eszközminőség, átlagos NPL-ráta (6 százalék), az egyik legalacsonyabb hitel/betét arány Európában
• Lengyelország: 2013 harmadik negyedévében bővülésnek indul a nettó kamatbevétel, majd a negyedik negyedévben a beruházási hitelek boomja várható és a lakossági hitelezés is megélénkül
• Magyarország: a forráskivonás 2013 második negyedévében elérte a mélypontot, a KKE-hitelezés terén megélénkült a kereslet, a nem fizető hitelek még mindig nehézséget jelentenek
• Románia: a lakáshitelezés az egyetlen növekvő szegmens, a nem fizető hitelek aránya még mindig magas, a GDP-növekedés nyomán javulnak a szektor kilátásai
• A tíz kedvenc bankrészvény Kelet-Közép-Európában és Törökországban: a BZ WBK, a Bank Pekao, a PKO BP, a Raiffeisen International, a Komercni, a Banca Transilvania (Románia), az AIK Banka (Szerbia) és a Komercijalna Banka (Szerbia), valamint a Yapi Kredi Bank és a Halkbank (Törökország).

Az eurózónában megkezdődött a kilábalás, ennek eredményeként a befektetők figyelme fokozatosan a növekedési sztorik felé fordul, amiből várhatóan a kelet-közép-európai bankszektor is profitálni fog az Erste Group ma megjelent, a kelet-közép-európai bankokról szóló elemzése szerint. „Mindent összevetve úgy látjuk, hogy például a Lengyelországban és Csehországban meglévő strukturális előnyök a növekedés gyorsulását idézhetik elő 2014-ben és az azt követő években. A kockázati költségek csökkenése, valamint a bevételek – volumenbővülésből és a nettó kamatmarzsok javulásából származó – növekedése – amelyhez hozzájárul a szigorú költségellenőrzés is – együttesen a banki eredmények erősödését idézhetik elő a jövő évtől kezdődően. Az említett országokban a bankok nyereségességére leselkedő veszély inkább a fiskális, semmint a működési irányból érkezhet (ugyanis szó van a bankadó bevezetéséről és a vállalati nyereségadó emeléséről). Magyarországon, Romániában és Szerbiában a fenntartható nyereség elérése terén a nagy kihívást a kockázati költségek visszavágása, valamint a növekedés, a marzsok, és a kockázati költségek közti egyensúly megtalálása jelenti. A kapitalizáció továbbra is egészséges szinten marad, ezért az imént vázolt fejlemények erős bástyáját képezi" – jelentette ki Günter Hohberger, az Erste Group kelet-közép-európai banki elemzője.

Csehország: stabil eszközminőség 6 százalékos NPL-arány mellett

Mivel a második negyedévben a cseh GDP 0,6 százalékos bővülést mutatott negyedéves összevetésben és a tízéves államkötvények hozama is 2,44 százalékra emelkedett a közelmúltban, a csehországi bankok jóval kedvezőbb környezetre számíthatnak 2013 második felében. A lakossági hitelállomány növekedését az éves szinten 3,2 százalékkal bővülő jelzáloghitelek adják, míg a fogyasztási hitelek volumene 1 százalékkal esett vissza éves összevetésben. A vállalati üzletágban a hitelezés területén a működőtőke-finanszírozáson volt a hangsúly, ugyanakkor a vállalati hitelek esetében az új kihelyezések üteme stagnálást mutat. A betétállomány az eddigiekhez hasonlóan stabil 4,8 százalékos növekedést ért el éves összehasonlításban, így a hitel/betét arány 75 százalék lett, ez pedig az egyik legalacsonyabb érték Európában. A recesszió ellenére a cseh bankok eszközminősége stabil maradt, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya stabilan 6 százalékon áll.

Lengyelország: 2013 harmadik negyedévében a nettó kamatbevételek várhatóan növekedésnek indulnak

Lengyelországban a (közintézményekkel együtt számolt) hitelállomány 2013 júliusában 3,7 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, a lakossági állomány 3,3 százalékkal, a vállalati pedig 0,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. A vállalati finanszírozás területén a beruházási hitelek állománya sorozatban második hónapja nőtt, azután, hogy hat hónapon keresztül csökkenést mutatott éves szinten, ez a folyamat pedig a gazdaság talpra állására utal. Mivel a fogyasztási hitelekkel kapcsolatos szabályozói magtartás tovább lazul amellett, hogy a pénzpiaci kamatok történelmi mélységbe süllyedtek, a lakossági hitelezés a várakozások szerint az év vége felé fellendül. A vállalati hitelek terén várható növekedést a fogyasztás emelkedése, s az EU-s forrásokból finanszírozott projekteknek is köszönhető beruházásbővülés segíti majd.

Egyes lengyel bankok esetében a nettó kamatmarzsok javultak a süllyedő pénzpiaci kamatok ellenére, ugyanis agresszív átárazással ellensúlyozni tudták az alacsony kamatkörnyezetből adódó negatív hatásokat. A júliusi adatok alapján az Erste elemzői úgy vélik, hogy a nettó kamatbevétel elérte a mélypontot és a jövőben javulásnak indul az idei esztendő második negyedévéhez képest, a nettó kamatmarzs emelkedésének és a hitelvolumenek enyhe bővülésének eredményeként.

„A várható monetáris szigorítás és az emelkedő kamatok nyomán arra számítunk, hogy a kamatokban esetlegesen bekövetkező 100 bázispontos változás 30-40 bázisponttal módosítaná a nettó kamatmarzsot a PKO BP esetében, 20-30 bázisponttal a Pekao és a BRE esetében, valamint megközelítőleg 10 bázisponttal a BZ WBK esetében'' – jósolja Magdalena Komaracka, az Erste Securities Polska elemzési osztályának vezetője.

A hatékonyságnövelés érdekében akár költségcsökkenés is bekövetkezhet a fiókhálózatokban, de összeolvadások és felvásárlások sem zárhatók ki. Azonban az Erste elemzői nem számítnak a fiókszám drasztikus csökkenésére, az viszont elképzelhetőnek tarjták, hogy a bankok áthelyezik a fókuszt és a személyi állományt is megritkíthatják.

„Továbbra is pozitívan értékeljük a lengyel bankrészvényeket, hiszen előrejelzésünk szerint a lengyel gazdaság 2014-ben 2,4 százalékkal bővül az idei 1,1 százalék után, ebből pedig véleményünk szerint a bankok pofitálnak majd a legtöbbet.''

Magyarország: a forráskivonás elérte a mélypontot 2013 második negyedévében, a KKE-hitelezés terén megélénkült a kereslet, a nem fizető hitelek még mindig nehezéket jelentenek

Magyarországon az üzleti környezet továbbra is visszahúzza a bankok nyereségességét, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya (az úgynevezett NPL-ráta) a 2009 első negyedévében mért 4 százalékról 18 százalékra ugrott 2013 második negyedévére. Jóllehet az utóbbi négy negyedévben lelassult az NPL-ráta emelkedése, a tendenciát nem segíti elő az újabb devizahiteles mentőcsomag, hiszen a részletek még nem ismertek, s ez máris a piaci bizonytalanság erősödése irányába hatott. A hitelezési veszteségekre képzett céltartalék aránya a magyar bankszektor egészére nézve 58 százalékon állt az idei esztendő második negyedévében.

Ennél is fontosabb azonban, hogy a forráskivonás 2013 második negyedévében vélhetően elérte a mélypontot az MNB Növekedési Hitelprogramja nyomán, mivel emiatt megélénkült a hitelkereslet a kis- és középvállalkozások körében. Ezen a téren volumennövekedés várható az elkövetkezendő negyedévek során. A nagy sikerre való tekintettel a programot ebben a hónapban meghosszabbították kétezer milliárd forintos kerettel. Az Erste elemzői szerint a hitelállomány 2013 egészében 2,5 százalékkal zsugorodik, az első félévi mintegy 6 százalékos csökkenés után. Jövőre 1 százalékos növekedés valószínűsíthető, amelyet újabb 3 százalékos bővülés követ 2015-ben.

A külső finanszírozást tekintve a magyar bankok az elmúlt öt év során megfelezték az anyabankoktól származó forrásbevonás mértékét. Július végéig a külső finanszírozási igény 26,8 milliárd svájci frankra, azaz 21,5 milliárd euróra esett vissza a pénzügyi válság kirobbanásakor tapasztalt 66 milliárd frankos, azaz 43 milliárd eurós csúcsról. Svájci frankban számolva a jelenlegi mérték megegyezik a 2004. évi mennyiséggel, forintban mérve pedig a 2006. évi szinttel (a forint azóta bekövetkezett gyengülése miatt). A külső finanszírozás zöme az EMU-ban működő, Magyarországon leányvállalatokat működtető bankoktól érkezik. A Magyarországon kiváltképp nagy kitettséggel rendelkező osztrák bankok időközben jelentősen lecsökkentették ennek arányát, így a helyi leányvállalataik már a helyi devizában kínált hitelekre összpontosítanak.

Románia: a lakáshitelezés az egyetlen növekvő szegmens, a nem fizető hitelek aránya még mindig magas, a GDP-növekedés nyomán javulnak a szektor kilátásai

A hitelezési piacot az elmúlt időszakban a jelzáloghitelek bővítették, ezen a téren éves szinten 65 százalékos bővülés következett be. Összességében a fogyasztási hitelek a negatív tartományban maradtak: a kereslet lanyhulása miatt az állomány 8,9 százalékkal zsugorodott éves szinten. Emellett a vállalati hitelek állománya is 2,7 százalékkal csökkent. Ez arra utal, hogy a gazdasági környezet nem állt helyre. A betétállomány növekedése pozitív tendenciát mutat, ugyanis a lakossági és vállalati betétek 1,6 százalékkal bővültek az év eddig eltelt időszakában, éves összehasonlításban pedig 2,9 százalékkal emelkedtek. Az eszközminőségről elmondható, hogy a nem teljesítő hitelek aránya a 2012 végén megjelent beszámolókban szereplő 18 százalékról 20,9 százalékra nőtt a gyenge hitelezési tevékenységből adódóan.

2013 első félévében a Romániában működő bankok 1,15 milliárd lej (285 millió euró) összesített nettó nyereséget értek el, szemben a 2012 hasonló időszakában jelentkező 200 millió lejes (44,8 millió euró) veszteséggel. Tekintve, hogy Románia gazdasága 2,5 százalékkal nő 2013-ban – ami Törökország után a második legmagasabb érték a régióban – a fiskális fejleményekkel kapcsolatos kismértékű kockázat, a stabil fizetési mérleg, és a kedvező foglalkoztatási adatok eredményeként az Erste elemzői fenntartják pozitív véleményüket a román bankszektor kilátásaival kapcsolatban.

Szerbia: a nettó kamatmarzs várhatóan a 2013 első negyedévi szinten stabilizálódik

Szerbiában a lakossági hitelállomány növekedése 2 százalékos volt éves összehasonlításban, főként a lakossági jelzáloghiteleknek köszönhetően. Összességében a hitelállomány 0,4 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A lakossági betétek állománya 2013 második negyedévének végén 945 milliárd (82,4 millió eurót) dinárt tett ki, ami 4,4 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A vállalati betétállomány ugyanilyen ütemben 429 milliárd dinárra (37,4 millió euróra) esett vissza. A szektor tőkeellátottsága 3,4 százalékkal 588 milliárd dinárra (51,3 millió euróra) javult az egy ével korábbihoz képest.

A bankszektor nyereségessége szerény ötszázalékos szinten maradt 2013 második negyedévében. Az átlagos nettó kamatmarzs a várakozások szerint a 2013 első negyedévi szinten stabilizálódik a büntetőkamatokra és a kamatos kamat kiszámítására vonatkozó új törvény által kifejtett egyszeri hatás eredményeként.

„A szerb gazdaság számára jól indult az idei esztendő, hiszen az első negyedévben a GDP 2,1 százalékkal bővült éves szinten, a második negyedében pedig 0,7 százalékkal, szintén az előző év hasonló időszakával összevetve. A belső fogyasztás negatív hatást fejtett ki a növekedésre, a nettó export viszont a várakozásoknak megfelelően komoly pozitív hatást jelentett. Az elkövetkezendő időszakra nézve a gazdaság 2013 második félévi teljesítményét várhatóan a tavalyihoz kedvezőbb mezőgazdasági termés segíti, s ez alátámasztani látszik a 2013. évre vonatkozó 1,8 százalékos GDP-növekedési előrejelzésünket. A gyenge belső kereslet miatt a bankok továbbra is óvatosak maradnak a hitelezés terén, így itt stagnálásra számíthatunk 2013-ben'' – jósolta Günter Hohberger.

Törökország: a hitelállomány növekedése éves szinten 16 százalékra lassul 2014-ben

Az Erste Group elemzői alapvetően kedvezőnek látják Törökország hosszú távú gazdasági kilátásait és úgy vélik, a török bankok több tényező miatt is kedvező időszak elé néznek többek között a működési területüket jelentő erős makrogazdasági környezet, a vállalati és a lakossági oldalon egyaránt meglévő komoly növekedési potenciál, a magas tőkerátával és jó likviditási helyzettel jellemezhető, stabil mérlegfőösszegük, valamint a jósolt növekedést finanszírozó viszonylag nagymértékű nyereségesség és belső tőketermelés miatt. Emellett szintén a pozitív kilátásokat erősíti a Fed döntése, miszerint az Egyesült Államokban fennmarad az eszközvásárlási program. Másrészről viszont rövid távon bukkanók nehezíthetik az utat a globális kamatokkal és a nemzetközi befektetők kockázati étvágyával kapcsolatos bizonytalanság miatt, ugyanis Törökország megtakarítási ollója miatt az ország kénytelen a külföldi megtakarításokra támaszkodni. Ennél fogva úgy véljük, hogy rövid távon a török bankok továbbra is érzékenyebbek maradnak a globális kamatok alakulására és a bankok nettó kamatmarzsára kifejtett hatásokra, mint a saját könyv szerinti értékük alakulására.

Az alapvető teljesítménymutatókkal kapcsolatban elmondható, hogy a hitelállomány a becslések szerint 24 százalékkal bővül 2013-ban az előző évhez viszonyítva, majd a növekedés üteme 2014-ben 16 százalékra esik vissza. A finanszírozási oldalon a betétállomány a várakozások szerint 12 százalékkal nő éves összehasonlításban. A török bankok várhatóan továbbra is a finanszírozási bázis diverzifikálására koncentrálnak, amit vélhetően a kötvénypiacokon való megjelenéssel és a pénzpiaci eszközök nagyobb arányú igénybevételével érnek el.  

Kelet-közép-európai és török kedvencek

Úgy véljük, a lengyel gazdaság vélhetően talpra áll 2014-ben, amelynek a bankok lesznek a legnagyobb haszonélvezői, ezért pozitív véleménnyel vagyunk a lengyel banki részvényekről. Bár felülteljesítőnek számít, továbbra is vételre ajánljuk a BZ WBK részvényeit, ugyanis arra számítunk, hogy kiugróan lendületes bevételnövekedését tovább fokozza a Kredyt Bank közlemúltban történő felvásárlása. Az akvizíció nyomán létrejövő szinergiák 2014-ben és 2015-ben még tovább javítják a BZ WBK pénzügyi helyzetét, ami magasabb értékeltséget jelent majd. A Bank Pekao részvényeit felhalmozásra ajánljuk, mert úgy látjuk, a kategóriájában a legjobb tőkerátával rendelkező bank kényelmes helyzetben van a jövőbeli növekedéssel kapcsolatban, akár a szerves növekedést, akár az akvizíciók révén elért bővülést nézzük. Véleményünk szerint a Pekao viszonylag magas (körülbelül 6 százalékos) osztalékhozammal rendelkezik majd, de emellett elképzelhető az extra osztalékfizetés is, feltéve, hogy a szabályozói környezet kedvező irányba változik. A PKO BP részvényeire adott felhalmozási ajánlásunk azon a feltételezésen alapul, hogy a Nordea akvizíciójából pozitív szinergiák származnak. Emellett úgy véljük – feltételezve a kamatok ellentétes irányba történő mozgását – hogy a bank fundamentális szempontból várhatóan javulást ér el.

A lengyel bankokon kívül a jelentősebb banki részvények közül a Raiffeisen Bank International és a Komercni banka papírjait javasoljuk felhalmozásra. Az előbbi bank esetében ez visszalépést jelent a korábbi vételi ajánlásról. Az RBI közelmúltban kiadott profit warningja nyomán megerősítjük véleményünket, hogy a kapitalizációs problémát rövid távon vélhetően nem oldja meg a jelentős részvényhígulással járó tőkeemelés. Véleményünk szerint az 1,75 milliárd eurós állami tőkejuttatás 2017 végéig történő visszafizetésére irányuló középtávú stratégián alapuló intézkedéscsomag valószínűbb megoldás lehet, mint a részvényjegyzési jog jelenlegi részvényárfolyamon történő kibocsátása. A cseh Komercni banka részvényeiben az osztalék mértékét (jelenleg 5,5 százalék), valamint a lengyel szektortársakhoz képest alacsonyabb értékeltséget találjuk vonzónak (2013-ra 1,6-szoros P/B a becslés, szemben a négy nagy lengyel bank 1,9-es szorzójával).

A kisebb részvények közül felhalmozásra ajánljuk a román Banca Transilvania, a szerb AIK Banka és a szintén szerb Komercijalna Banka (RS) részvényeit főként a stabil nyereségesség melletti alacsony értékeltségük okán. A török bankrészvények közül a Yapi Kredi Bank és a Halkbank szerepel az Erste tíz kedvenc részvénye között (mindkettő vétel ajánlás mellett) köszönhetően növekedési profiljuknak, stabil profitkilátásaiknak és vonzó értékeltségi szintjüknek.