Folytatja az Állami Számvevőszék az önkormányzati többségi tulajdonú közszolgáltató társaságok ellenőrzéséről szóló jelentéseinek ütemezett nyilvánosságra hozatalát. Ennek keretében ismét három hulladékgazdálkodó cég ellenőrzése zárult le. Az ÁSZ a kerepesi, a demecseri és a bátonyterenyei gazdasági társaságok esetében is a vállalatok 2008 és 2012 közötti közfeladat ellátását érintő gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét értékelte.

Folytatja az Állami Számvevőszék az önkormányzati többségi tulajdonú közszolgáltató társaságok ellenőrzéséről szóló jelentéseinek ütemezett nyilvánosságra hozatalát. Ennek keretében ismét három hulladékgazdálkodó cég ellenőrzése zárult le. Az ÁSZ a kerepesi, a demecseri és a bátonyterenyei gazdasági társaságok esetében is a vállalatok 2008 és 2012 közötti közfeladat ellátását érintő gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét értékelte.

Az Állami Számvevőszék 2014-ben 36 helyszínen kezdte meg az önkormányzati, illetve önkormányzati többségi tulajdonú hulladékgazdálkodó és távhőszolgáltató gazdasági társaságok működésének értékelését. 2015. január 7-én, sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra a záhonyi, a tiszaújvárosi és a gyöngyösi, majd január 14-én elektronikus sajtótájékoztató keretében a budaörsi, csornai és oroszlányi távhőszolgáltató társaságokról szóló jelentéseket. Egy héttel később az ÁSZ megkezdte a hulladékkezelő társaságokról szóló jelentések nyilvánosságra hozatalát is, elsőként a dombóvári, a pécsi és a szegedi hulladékgazdálkodó cég ellenőrzési tapasztalatairól készült jelentés került fel az ÁSZ honlapjára, majd ismét három távhőszolgáltató vállalat, a szegedi, a cellldömölki és a nyíregyházi ellenőrzése zárult le.

 

Az ÁSZ célja, hogy a közfeladat-ellátásában résztvevő, államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezetek működési és pénzügyi kockázatainak feltárásával, valamint az önköltségszámítás szabályszerűségének ellenőrzésével támogassa a közműdíjakkal kapcsolatos döntések megalapozottságát.

 

A hulladékgazdálkodás a jogszabály szerint kötelező feladata az önkormányzatoknak. Az előírások szerint 6 évre szóló hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük, a közszolgáltatási szerződés megkötése pedig kötelező az önkormányzat és a társaság között. A díjképzés alapelveit kormányrendelet szabályozza, magát a díjat pedig az önkormányzat a rendeletében hirdeti ki. A megállapított díjnak fedeznie kell a szolgáltató költség- és nyereségigényét.

 

A közszolgáltató köteles díjkalkulációt készíteni. Ha más tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell. Alacsonyabb összegű díj esetén az önkormányzat köteles a különbséget megtéríteni.

 

A hulladékgazdálkodási területre vonatkozó speciális szabály, hogy a díjhátralékok adók módjára behajthatók. Ezt az ellenőrzött időszakban a jegyzőnél kellett kezdeményezni.

 

A hulladékgazdálkodók jellemzően nonprofit társaságok, 2014-től pedig már csak ilyenek végezhetik a szolgáltatást.

 

 

A Demecseri Városgazda Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. ellenőrzése

A DVSZK Nkft.-t a demecseri Önkormányzat 2008. december 18-ával hozta létre. A társaság az Önkormányzat 100%-os tulajdonában volt, szennyeződésmentesítési és egyéb hulladékkezelési feladatokat végzett a 4304 fős város területén. Összes bevétele 2008-ban 41,6 millió Ft, 2012-ben 43,2 millió Ft volt, amelyből az értékesítés nettó árbevétele 2008-ban 18,1 millió Ft, míg 2012-ben 22,9 millió Ft volt.

 

A társaság az ellenőrzött időszakban a 2008. évet kivéve veszteséges volt. 2012. évben -3,2 millió Ft összegű eredményt realizált, amelyet 20,1 millió Ft önkormányzati működési célú támogatás igénybevételével ért el. A saját tőke a 2008. évi záró 16 millió Ft-ról a 2012. év végére 2,7 millió Ft-ra változott.

 

 

A társaságnál kialakított számviteli rendszerrel kapcsolatban súlyos szabályozási hiányosságokat, valamint a jogszabályi előírásokat és saját szabályzatait sértő gyakorlatot állapított meg az ÁSZ. Demecser Város Önkormányzata a Felügyelő Bizottságon keresztül biztosította a társaság gazdálkodása feletti kontrollt, belső ellenőrzése nem támogatta a DVSZK Nkft. szabályszerű működését.

 

A DVSZK Nkft. az ellenőrzött időszakban számos esetben megsértette a Számviteli törvény előírásait. A saját tulajdonú eszközei esetében nem végzett mennyiségi leltározást, a követeléseket nem minősítette és nem számolt el értékvesztést a határidőn túli követelések esetében. Nem gondoskodott eszközei üzembe helyezésének hitelt érdemlő módon történő dokumentálásáról, egyes költségeit pedig nem a megfelelő költségnemre számolta el. A társaság saját szabályozását figyelmen kívül hagyva az előírt havi rendszerességgel szemben a tárgyi eszközök értékcsökkenését évente egyszer számolta el. A jogszabály előírása ellenére a társaság nem tett eleget a közhasznúsági jelentés-, illetőleg 2012-től a közhasznúsági melléklet-készítési kötelezettségének.

 

A társaság a Számviteli törvényben előírtak ellenére az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát nem készítette el, számviteli politikájában nem rögzítette a közvetett költségek bevételarányos megosztását. A társaságnál nem szabályozták az Önkormányzattól ingyenes használatra átvett eszközök nyilvántartásának rendjét.

 

A Bátonyterenyei BÁVÜ Városüzemeltetési Nonprofit Kft. ellenőrzése

 

A BÁVÜ Nkft. az ellenőrzött időszakban a közel 14 ezer lakóval rendelkező Bátonyterenye közigazgatási területén végezte a közterületek tisztántartását, a nem veszélyes hulladék gyűjtését, újrahasznosítását. Az Önkormányzat a társaság minősített többségi befolyású tulajdonosa volt, az ellenőrzött időszakban 674,3 millió Ft működési célú és 21,4 millió Ft fejlesztési célú támogatást adott a BÁVÜ Nkft. részére. A társaság az ellenőrzött időszakban – 2011-et kivéve – nyereséges volt, összes bevétele 2008-ban 310,9 millió Ft, 2012-ben 221,3 millió Ft volt. Az Önkormányzat és a társaság között létrejött Közszolgáltatási szerződés megfelelt az előírt tartalmi követelményeknek.

 

Bátonyterenye Város Önkormányzata nem rendelkezett hulladékgazdálkodási tervvel, belső ellenőrzése az ellenőrzéseivel a hulladékgazdálkodás szabályszerű teljesítéséhez, valamint az önkormányzati vagyon megóvásához nem járult hozzá.

 

A társaság számviteli rendszerének szabályozottságában súlyos hiányosságokat tárt fel az ÁSZ. A társaságnál az önköltségszámítás hiánya miatt a közszolgálati díjak megállapítására készített díjkalkuláció nem volt megalapozott. A bizonylati rend , valamint 2011-től az önköltség számítási szabályzat készítési kötelezettségének nem tett eleget, valamint elmulasztotta az eszközök és források értékelési szabályzatának összeállítását is. A számlarend nem tartalmazta a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata a legalább háromévenkénti mennyiségi leltárfelvétel helyett öt éves leltározási periódust határozott meg az ingatlanok esetében.

 

A társaság a 2011-es vesztesége miatt kialakult tőkehelyzet rendezésére 68,1 millió Ft-ot tőketartalékba helyezett, amelyet hibásan a 2012. évi beszámoló mérlegében lekötött tartalékként szerepeltetett, a könyvvizsgáló sem jelezte a hibás elszámolást. A társaság közhasznú szervezetként elmulasztotta a közhasznúsági jelentés készítését, továbbá a Számviteli törvény szerinti üzleti jelentés elkészítését is. 2008-2009-ben és 2011-ben nem az előírt határidőben teljesítette az éves számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségét. 2008-2012. között elmulasztotta a díjhátralékok adók módjára történő beszedésének kezdeményezését is.

 

A Kerepesi Községszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. ellenőrzése

 

A Községszolgáltató Nkft. a hulladékkezelési közfeladat ellátása során közel 3200 háztartásból, gazdálkodó szervezetektől gyűjtötte be és szállította el a települési szilárd hulladékot. A társaságnál az értékesítés nettó árbevétele 2008-ban 114,6 millió Ft, míg 2012-ben 64,7 millió Ft volt. A Községszolgáltató Nkft. bevételei 2008 és 2010 között fedezetet nyújtottak a tárgyévi ráfordításokra, a mérleg szerinti nyereség 2008-ban 484 ezer Ft, 2009-ben 230 ezer Ft, 2010-ben 4618 ezer Ft volt. A 2011-2012. években a ráfordítások meghaladták a bevételeket, a társaság veszteséges volt az Önkormányzattól kapott 321 921 ezer Ft működési támogatás ellenére.

 

Az ellenőrzés megállapította, hogy a gazdálkodás során a számviteli szétválasztásra vonatkozó szabályokat nem tartották be. Kerepes Város Önkormányzatánál a tulajdonosi joggyakorlás kontrolljai nem működtek hiánytalanul.
Az Önkormányzat a 2009-2014. évekre vonatkozóan nem rendelkezett hulladékgazdálkodási tervvel, valamint az előírásokat megsértve 2008. január 1. és 2011. március 10. között nem alkotott rendeletet a szilárdhulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás igénybevételéről.

 

Az ellenőrzött időszakban az előírt számviteli szabályzatokkal a társaság rendelkezett, ugyanakkor a bevételek és ráfordítások elkülönített számbavételi nyilvántartását nem alakították ki. Saját tőkéje két egymást követő üzleti évben a törvényben meghatározott szint alá csökkent, ugyanakkor a Képviselő-testület nem tett eleget az intézkedési kötelezettségének. Vagyongazdálkodási tevékenysége nem volt megfelelő. Az év végi követelésállomány négy évben is 20 millió Ft felett alakult, amelynek döntő részét a lakossági hulladékszállítási díj tette ki. A társaság a követelések behajtására a jogszabályi előírással ellentétes gyakorlatot folytatott.

 

A Községszolgáltató Nkft. mint egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó a számviteli törvény 14. § (6) bekezdése alapján az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat készítésének kötelezettsége alól mentesült. Megfelelő nyilvántartás hiányában nem volt biztosított a pontos árkalkuláció, a különféle tevékenységek eredményességének, a közhasznú és a vállalkozási tevékenységek elkülönítésének nyomon követése, továbbá hiányoztak az árképzés stabil előkalkulációs alapjai, emellett nem volt biztosított a pontos utókalkuláció és elszámoltathatóság.

 

Javaslatok a szabályszerű gazdálkodás helyreállítása, javítása, illetve az önkormányzati tulajdonosi kontrollok erősítése érdekében

 

Az ellenőrzések megállapításai alapján a gazdálkodás és a szabályszerű működés helyreállítása érdekében a DVSZK Nkft. ügyvezetőjének 10, a BÁVÜ Nkft. ügyvezetőjének öt, a kerepesi Községszolgáltató Nkft. ügyvezetőjének négy, a tulajdonosi jogok kontrolljainak erősítése érdekében Bátonyterenye polgármesterének és jegyzőjének egy-egy javaslatot, Kerepes polgármesterének pedig két javaslatot tett az ÁSZ.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük