A kereszt nem kirekesztő, hanem a szabadság és a szolidaritás jelképe
5 perc olvasás
A közeljövőben várható az Európai Bíróság határozata a kereszt állami oktatási intézményekben való kihelyezése ügyében. Az Olasz Püspöki Konferencia nyilatkozatot adott ki az üggyel kapcsolatban, akárcsak a bolgár és az albán. Mindegyik testület felhívja a figyelmet Európa keresztény gyökereire és a vallásszabadság hagyományára.
A közeljövőben várható az Európai Bíróság határozata a kereszt állami oktatási intézményekben való kihelyezése ügyében. Az Olasz Püspöki Konferencia nyilatkozatot adott ki az üggyel kapcsolatban, akárcsak a bolgár és az albán. Mindegyik testület felhívja a figyelmet Európa keresztény gyökereire és a vallásszabadság hagyományára.
A nyilatkozatban leszögezik, hogy Európa éppen kereszténysége révén erősítette meg a lelki és evilági dolgok autonómiáját, és vált nyitottá a vallási pluralizmusra, tiszteletben tartva a hívők és nem hívők jogait egyaránt. Ez napjainkban segíti más vallások terjedését, és előnyt jelent számukra e sokkultúrájú világban. A keresztény hagyományú társadalmaknak ezért nem lenne szabad visszautasítaniuk vallási szimbólumaik nyilvános helyeken való megjelenítését, különösen azokon a helyeken, ahol gyermekeket oktatnak. Máskülönben ezek a társadalmak nem tudják továbbadni saját identitásukat és értékeiket a jövő nemzedékeinek. A vallások és különböző véleményű emberek közötti párbeszéd egy olyan Európában tud fejlődni, ahol mindenki számára létezik vallásszabadság, és minden ember és nemzet hagyományait tiszteletben tartják.
A nyilatkozatot Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a CCEE (Európai Püspöki Konferenciák Bizottsága) elnöke is aláírta.
Az albániai püspökök június 17-én Angelo Massafra érsek, az albániai püspöki konferencia helyettes elnöke aláírásával nyilatkozatban fejtették ki álláspontjukat a kereszt nyilvános kifüggesztését illető vitára vonatkozóan. A téma megbeszélésére rendkívüli ülést hívtak össze, és a konferencia elnökének távolléte ellenére nyilatkozatukat továbbították az Emberi Jogok Európai Bíróságának. A főpásztorok megállapítják: a történelem bizonyítja Európa keresztény gyökereit. Ez a szilárd alap természetesen nem jelent akadályt egyéb spirituális tapasztalat számára. A vallási pluralizmusnak köszönhetően nem korlátozza a nyitást más vallásúak, vagy nem hívők felé. A keresztény vallási jelképek jelenléte, különös tekintettel a keresztre, nem akar senkit sem kizárni saját vallási tapasztalatából, sőt, a párbeszéd és a véleménycsere előmozdítására törekszik annak a tudatában, hogy az egymással megosztott tapasztalatok segítenek a szenvedés és nélkülözés leküzdésében, függetlenül a hittől, az etnikai vagy nemzeti hovatartozástól.
A keresztény kultúrában a feszület mindenki üdvössége, az emberiség felszabadítása, nem kényszerítő tapasztalat, az önzetlenség legmagasabb foka, amelyhez a mindenki iránti szolidaritás társul, továbbá megbocsátás kivétel nélkül, mindenki számára. Ezekre az okokra hivatkozva az albániai püspökök kérik, hogy a bíróság ne utasítsa el a kereszt nyilvános kifüggesztésére vonatkozó kérelmet, különös tekintettel az értelmeket és szíveket formáló helyekre. Az albániai püspökök emlékeztetnek rá, hogy minden európai országban vallásszabadság van. Az egyház és a keresztény közösségek azok, amelyek keresik a párbeszédet más egyházakkal és vallásokkal. Az etnikai és vallási pluralizmus korszakában is minden nemzet joga és kötelessége, hogy megóvja azokat a vallási jeleket és jelképeket, amelyek kultúráját jellemzik – írják nyilatkozatukban Albánia főpásztorai.
Június 18-án, pénteken a bolgár főpásztorok is nyilatkozatban fejtették ki véleményüket a vallási jelképek nyilvános kifüggesztését illetően. Megállapítják, hogy éppen a kereszténység tette lehetővé a vallási pluralizmust, valamint az evilági és a spirituális szféra különválasztását, amely a demokrácia egyik alappillére. A keresztények azt kívánják, hogy minden személy lelkiismeretének megfelelően, teljesen szabadon, diszkrimináció nélkül megvallhassa és gyakorolhassa vallását. A keresztény hagyományban a feszület mindig is Krisztus szenvedésének jelképe volt. Azé a szenvedésé, amelyet Krisztus szabadon magára vállalt az egész emberiség üdvösségéért és szabadságáért. A feszület nem jelent kényszert, hanem a minden ember iránti legmélyebb szeretet kifejezése, hitre, fajra, nemzetiségre való tekintet nélkül. A bolgár püspökök minden keresztény eredetű és hagyományú államot arra szólítanak fel, hogy ne tagadják meg az olyan hagyományos keresztény jelképek nyilvános kifüggesztését, mint a kereszt vagy az ikonok. Ez vonatkozik főleg az iskolákra, ahol az európai gyerekeket oktatják, nevelik. A kifüggesztést tiltó határozat megszakítaná azt a hagyományt, amely az európai identitást és értékeket kialakította. Az Európai Unióban a vallásszabadság kész tény, a nem keresztény vallási jelképek számos nyilvános helyen jelen vannak. Az unióban mindenki számára biztosítják a vallásszabadságot, de ez nem jelenti azt, hogy az európai népek ősi hagyományait és értékeit ki kell törölni a közéletből. Éppen ellenkezőleg, meg kell teremteni megőrzésük és fennmaradásuk megfelelő körülményeit, szögezik le a bolgár püspökök.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
