A Kieselbach Galéria Harmadik, értékesítéssel Egybekötött Kiállítása Megalakult A Műtárgyszakértői Iroda

A Kieselbach Galéria a téli műkereskedelmi szezon legjelentősebb festményeit mutatja be 2010. december 10-én nyíló, értékesítéssel egybekötött kiállításán, amelyhez reprezentatív katalógus is készült.

A tárlat anyagából kiemelkedik Munkácsy Mihály két alkotása. Az életmű ilyen jelentős darabjai az elmúlt évtizedekben csak elvétve kerültek a magyar műtárgypiacra. A méretével is lenyűgöző Pásztorleány az erdőben című festményt egykor a korszak egyik leghíresebb párizsi műkereskedője, Charles Sedelmeyer adta el a dúsgazdag chicagói üzletlánc tulajdonosnak, Palmer Potternek.

A másik felkínált Munkácsy-kép a Krisztus Pilátus előtt vázlata, mely a jól ismert, s éppen a napokban, a Magyar Nemzeti Galéria időszakos kiállításán bemutatott monumentális alkotásnak friss festőiséggel megoldott változata.

A 19. századi magyar anyagból Munkácsy mellett Molnár József egyik legszebb alkotását, a Pompeji nőket, valamint Paál László egy nagyméretű, kiváló provenienciájú tájképét kell megemlíteni, mely egykor a Barbizonban dolgozó magyar festő szállásadójának tulajdonában volt.

Különleges csemegét jelent Perlrott Csaba Vilmos monumentalitást sugárzó budapesti látképe a Lánchíddal és Dési Huber István bauhausos csendélete, mely kubista hangütésével, konstruktív felfogásával az egész életművet új megvilágításba helyezi. Berény Róbert három jelentős festménnyel szerepel, melyek közül az évtizedeken át lappangó Ignotus-portrét nem csupán az életműben, de a tízes évek teljes magyar festészetében is kitüntetett hely illeti meg. Jelentőségét mutatja, hogy a kép az elkövetkező hetekben a Nyolcak pécsi kiállításán vendégszerepel.

A Kieselbach Galéria eladásos kiállításának rendkívül izgalmas festménye gróf Batthyány Gyula reprezentatív portréja a harmincas évek legendás énekesnőjéről, Rosita Serranóról.

Az egzotikus szépségű chílei hölgy Berlinben lett világhírű: gyönyörű csengésű, koloratúrszoprán hangja, kivételes fütyülési adottsága miatt a "chilei csalogány" művésznevet kapta. 1940-ben vette fel hanglemezre egyik legnépszerűbb dalát, a La Paloma című számot, mely közel negyven év elteltével, Wolfgang Petersens legendás Das Boot című háborús filmjének egyik betétdalaként vált újra ismertté. A hitleri Németország mindenki által irígyelt sztárjának élete 1943-ban éles fordulatot vett. Az akkor már Európa-szerte ünnepelt énekesnő – aki a megelőző évben, a most előkerült portré megfestésekor Magyarországon is fellépet, sőt filmet is forgattak a szereplésével – svédországi turnéja során egy jótékonysági gálán szerepelt, melynek bevételét zsidó menekültek számára ajánlották fel. A náci Németország hatóságai ezért kémkedéssel vádolták meg, dalait feketelistára tették: Rosita Serrano Chilébe menekült, csak így tudta elkerülni a letartóztatást. 1945 után az Amerikai Egyesült Államokban turnézott, s bár 1950-ben még a népszerű Ed Sullivan showban is fellépett, karrierje soha többé nem ívelt a korábbi magaslatokba. Utolsó éveit szülőhazájában töltötte, mígnem 1997. április 6-án, szegényen és szinte elfeledve Santiagoban meghalt. A róla készült portré hazakerülése igazi szenzáció, és jól mutatja, hogy a magyar festészet milyen kivételes értékei lappanganak még világszerte.

A felsorolt művek mellett egy sor különlegesség kerül még a galéria falaira, többek között az egyik legszebb Koszta-festmény, a Kukoricatörés, valamint Egry József és Ország Lili főművei, melyek egykor a legjelentősebb magángyűjtemények kiemelkedő darabjai voltak.

Az új stratégia része a galéria látványos megújulása is. A több lépcsőben kivitelezett átépítés eredményeként a Kieselbach Galéria a legjobb helyen, a legreprezentatívabb körülmények között, a legszínvonalasabb műtárgyakkal fogadja majd látogatóit.

Az átépítés, megújulás több szakaszban történik, olyan ütemben, hogy a galéria folyamatos nyitva tartása mindig (ahogyan eddig) zavartalan legyen. Amikor az építkezés egy-egy újabb etapja elkészül, a magyar műkereskedelem, műgyűjtés és könyvkiadás szempontjából fontos események fogják kísérni az átadást.

Új utak: Modern magyar festészet 1892 – 2000

Első Magyar Festmény és Műtárgyszakértő Iroda

– Modern magyar festészet 1892 – 2000

Kieselbach Tamás 2003-ban és 2004-ben kiadta a Modern magyar festészet című album két kötetét, amely mára a galéria védjegyévé vált, és olyan művészettörténeti forrássá, amely alapjaiban megváltoztatta az azóta létrejött kiállítások, könyvek felépítését és válogatásait.

2004 óta – elsősorban a műkereskedelem fellendülésének következtében – rengeteg, addig nem, vagy csak reprodukciókról ismert jelentős magyar festmény került elő itthon és külföldön egyaránt. Természetesen a magyar festészetnek azok a kiemelkedő darabjai, amelyek az utóbbi fél évtizedben bukkantak fel, nem kerülhettek bele az említett könyvekbe. Ez teszi égetően szükségessé a harmadik kötet elkészítését. Az új könyv szintén az 1892-vel kezdődő korszakot vizsgálja, azonban egészen 2000-ig mutatja be a magyar festészetet: hatalmas hiányt pótol be ezzel a közelmúlt magyar festészetének alapos bemutatásával.

A negyedik kötet, amely ehhez a vállaláshoz kapcsolódik, szintén a következő év, az új korszak feladata lesz. Kieselbach Tamás határozott szándéka, hogy létrehozzon egy összefoglaló munkát a modern magyar festészet előzményeiről is: a tervezett kötet a 19. századi magyar festészetet korábban soha nem látott gazdagságban fogja a közönség elé tárni.

– Első Magyar Festmény és Műtárgyszakértő Iroda

A magyar művészet jelentősége, nemzetközi megbecsülése csak tudatos építkezéssel, az eddigieknél több és hatékonyabb munkával emelhető magasabb szintre. A Kieselbach Galéria ezen a téren a lappangó művek felkutatását tartja egyik legfontosabb feladatának. Az elmúlt egy évtized talán legfontosabb tapasztalata, hogy a magyar festészet rendkívüli értékei szóródtak szét a világban: ezek megkeresése és bemutatása elengedhetetlen ahhoz, hogy képzőművészetünk presztizse az őt megillető helyre kerüljön nemzetközi téren is.

Az elmúlt években megszűnt a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum műbírálati szolgáltatása, ahol bárki megvizsgáltathatta a birtokában lévő műtárgyakat eredetiség és művészeti érték tekintetében. Az igény azonban megmaradt, sőt fokozódott, hiszen a külföldi műkereskedők, gyűjtők is hiányolják azt a fórumot, ahol megbízható információhoz juthatnak a magyar műtárgyakkal kapcsolatban. A hiteles bírálat lehetőségének hiánya nagyban akadályozza a magyar képzőművészet presztízsének növekedését is, hiszen az egyes életműveket nem egyszer bizonytalanság veszi körül.

A magyar műgyűjtők, műtárgyakkal foglalkozó képtulajdonosok és vásárlók sem a magyar, sem a külföldi alkotók esetében nem tudnak hová fordulni.

A Kieselbach Galériában 1996 óta több tízezer fotó készült mindazokról a festményekről és műtárgyakról, amelyek a galériás és aukciós forgalomban megfordultak.

A Modern magyar festészet két kötetének létrehozása, valamint a galéria által megjelentetett 23 könyv előkészületi munkái során szintén több mint tízezer kép készült a magyar és külföldi magángyűjteményekről, múzeumok állandó és időszakos kiállításairól és a raktárakban őrzött festményekről egyaránt.

Kieselbach Tamás dolgozott a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum bírálati osztályán, ahol nagy tudású, tapasztalt kollégákkal együtt vizsgálták a bírálatra behozott tárgyak eredetiségét. Több, mint 25 éve szenvedélyesen fotózott mindent, ami a magyar és nemzetközi művészettel kapcsolatos: kiállításokat, gyűjteményeket, festményeket. Az analóg korszakban naponta legalább egy tekercs filmet elhasznált, melyek mára hatalmas képadatbázissá álltak össze. 1996 óta saját galériájában 39 aukciót rendezett, ami körülbelül 12 000 műtárgy alapos vizsgálatát jelentette. Az aukciók mellett a napi műkereskedelmi forgalomban is több ezer festmény ment át a kezén az elmúlt másfél évtizedben.

Einspach Gábor Magyarország legtöbbet foglalkoztatott igazságügyi műtárgyszakértője.

Molnos Péter művészettörténész, négy művészmonográfia és több tucat tanulmány, többek között a festményhamisításról írt cikksorozat szerzője közel másfél évtizede építi festmény-adatbázisát, amely rendkívül értékes adatokat és több mint 160 000 fotót tartalmaz.

Egyrészt a felhalmozódott tudás, a Kieselbach Galéria művészettörténeti, műkereskedelmi és könyvkiadói tapasztalata, a Galéria körül tevékenykedő szakértők tudása, másrészt a jól érzékelhető, nagyon erős igény a hiteles tájékoztatásra, megérlelte a döntést:

Kieselbach Tamás, Einspach Gábor és Molnos Péter létrehozza az Első Magyar Festmény-és Műtárgyszakértő Irodát.