A Kikapcsolódást Célzó Utazások/vakációk Esetén A Pihenés és Az érdekes Látnivalók Bírnak A Legnagyobb Vonzerővel (35%)

A természetjáró- (19%), a gyermek- és családi programok (19%), valamint a más kultúrák megismerése (17%) népszerű úti célok, míg a városlátogatás (5%) és a kalandvágy (5%) szerepelnek sereghajtókként.

A Reuters által 2011 február 28-án közzétett friss Ipsos kutatás – amelyben 24 ország 19 000 felnőtt polgára vett részt – szerint a világ lakosságának első számú szempontja a turisztikai célú utazásaik kiválasztásakor a pihenés és az érdekes látnivalók megtekintése (35%), amit a szabadtéri- (19%) és a családi (19%) programok, valamint a más kultúrák megismerése (17%) követ, míg a bevásárlós városlátogatás (5%) és a kalandvágy (5%) kevesebbeket vonz.

A legnagyobb csábítást világviszonylatban a pihenés jelent (35%), a nevezetességek kényelmes, busszal vagy vízről történő megtekintése, helyi éttermek kipróbálásával, valamint a népszerű show műsorok biztosította kellemes kikapcsolódással. Az országok, amelyek lakói első helyen említették ezt a fajta úti célt: Németország (45%), Nagy-Britannia (43%), Svédország (41%) és Franciaország (40%). Szaúd-Arábia (21%), Lengyelország (26%), Brazília (27%) és Indonézia (29%) lakói tartják legkevésbé vonzónak mindezt. A régiókat tekintve Európa (38%), a G8 országai (38%) és Észak-Amerika polgárai helyezik előtérbe az ilyen típusú feltöltődést, míg a Közel-Kelet/Afrika (27%) népessége szerepel ennek a rangsornak a legalján. A nők (36%) lelkesebben, míg a férfiak kevésbé szívesen (33%) vállalkoznak egy ilyen céllal szervezett utazásra. Az életkor tekintetében az 50 év felettieknek inkább (46%), míg a 35 és 49 év közöttiek kevésbé (33%), a 35 alattiaknak pedig legkevésbé (31%) jelent motivációt a nyugodt, kényeztető kikapcsolódás. A szociodemográfiai változók közül a bevétel, a családi állapot, a végzettség és a foglalkoztatottság nem bír befolyásoló erővel erre.

A második legkedveltebb desztináció a természet (19%) – a családi programokkal megosztott helyen -, olyan aktív kikapcsolódást jelentő kalandokkal, mint a túrázás, a kajakozás és kenuzás, a kempingezés, a vadon felfedezése, halászat és vadászat, a csónakázás és a vitorlázás. Dél-Afrika (32%), Oroszország (31%), Lengyelország (30%), Kína (27%) és Törökország (32%) lakói választották a legtöbben ezt a programtípust, míg Dél-Korea (9%), Svédország (10%), Nagy-Britannia (10%) és Japán (12%) polgárainak jelent mindez a legkevésbé motivációt. A régiók szerinti bontásban a Közel-Kelet (25%),a BRIC országok – Brazília, Oroszország, India és Kína – (23%) lakói indulnak ilyen céllal a leginkább útnak. A férfiak (22%) jobban, a nők (16%) kevésbé vonzódnak az effajta kikapcsolódáshoz, a végzettség tekintetében az alacsonyabban iskolázottak kedvelik az ilyen típusú időtöltést. A többi szociodemográfiai változónak nincs különösebb jelentősége a választásban.

Harmadik helyen az olyan családi programok (19%) – megosztottan a szabadtéri lehetőségekkel – szerepelnek, mint a különböző szórakoztató parkok meglátogatása, az egynapos vidéki kirándulások, a strandolás, az olyan szállodák, amelyekben animátoro k foglalkoznak a gyerekekkel, hogy közben a szüleik is kikapcsolódhassanak. Indonézia (39%), Brazília (29%), Szaúd-Arábia (25%), Lengyelország (24%), valamint Belgium és Dél-Korea (mindkettő 23%) lakói számára jelenti ez a legnagyobb motivációt, míg Kína (5%), Japán (12%), Franciaország (13%), valamint Oroszország, Olaszország és Kanada (mindhárom 14%) egyénileg utazói szeretik legkevésbé ezt a műfajt. Érthető okokból a 35 és 49 év közöttiek (25%), házasok és a kisebb jövedelműek számára vonzók ezek a programok. A többi szociodemográfiai változónak nincs különösebb jelentősége ennek választásában.

Az úti célok megválasztásakor prioritásban a negyedik más kultúrák megismerése (17%), olyan kiegészítő programokkal, mint a helyi finomságok és kulturális sajátosságok kipróbálása, a történelmi helyek, nemzeti múzeumok, galériák meglátogatása, fesztiválokon, vásárokon való részvétel. Japán (24%), Kína, Olaszország, Dél-Korea és Törökország (mindegyik 23%), valamint Spanyolország (21%) polgárai kerekednek fel legszívesebben efféle úti céllal, míg Indonézia (9%), Brazília (10%), Dél-Afrika (11%) és Oroszország (12%) lakói állnak ennek a rangsornak a legalján. Régiós bontásban Észak-Amerika és a G8 országok (mindkettő 19%) választják leginkább ezt a fajta kikacsolódást. Demográfiai szempontból inkább a nők (19%), mint a férfiak (16%) voksolnak erre az opcióra, s velük az 50 év felettiek (21%), nem házas, más kategóriában szereplők (19%) és a magasan képzettek (22%). A többi szociodemográfiai változónak nincs különösebb jelentősége a választásban.

A világ polgárainak döntésében az úti célok megválasztásakor ötödik helyen áll a kalandvágy (5%) – megosztott helyen a városnézéssel –, olyan adrenalinfokozó aktivitásokkal, mint a magaslati gyalogtúrák, a havas lejtőkön síelés, a helikopterezés, vagy a vízi kalandok. Oroszország (9%), Brazília és Szaúd-Arábia (mindkettő 8%), India, Svédország, és Törökország (mindegyik 7%) lakóiban ég leginkább a kalandvágy, míg Magyarország (2%), Japán, Indonézia és Kanada (mindegyik 3%) polgárai inkább a biztonságra voksolnak. Demográfiai bontásban inkább a férfiak (7%), mint a nők (4%), a 35 év alattiak (9%), a magasabb jövedelműek (6%) ás a nem házasok, más kategóriába tartozók (8%) „kergetik" a kalandokat. A többi szociodemográfiai változónak nincs különösebb jelentősége a választásban.

Hatodik helyen áll a városnézés (5%), – megosztottan a kalandvággyal – olyan fénypontokkal, mint a vásárlás, trendi éttermek konyhájának kipróbálása, s a celebekre vadászás. Szaúd-Arábia (12%), Japán (11%), India (9%), valamint Dél-Afrika és Dél-Korea (mindkettő 7%) lakói számára jelenti ez a legnagyobb vonzerőt, míg Törökország, Oroszország, Lengyelország és Magyarország (mindegyik 1%) polgárainak nem motiváció mindez. Ami a régiókat illeti, Közel-Kelet/Afrika (7%) népessége indul leginkább útnak ilyen céllal. Demográfiai megközelítésben a 35 év alattiak (7%), az alacsonyabb jövedelműek (6%), a nem házasok és a más kategóriába tartozók (6%), valamint a magasabb végzettségűek (6%) sorolhatók ide. A többi szociodemográfiai változónak nincs különösebb jelentősége a választásban