A kómában fekvő személy is emberi méltósággal bír – A Hittani Kongregáció ismét nemet mondott az eutanáziára
4 perc olvasás 
A kómában levő személy is alapvető emberi méltóságának birtokában van, ezért erkölcsileg nem megengedhető, hogy éhhalálra ítéljék a mesterséges táplálás felfüggesztésével. Ez ugyanis valódi eutanáziának minősül – jelentette ki legújabb dokumentumában a Hittani Kongregáció az amerikai püspökök kérdésére válaszolva.
A kómában levő személy is alapvető emberi méltóságának birtokában van, ezért erkölcsileg nem megengedhető, hogy éhhalálra ítéljék a mesterséges táplálás felfüggesztésével. Ez ugyanis valódi eutanáziának minősül – jelentette ki legújabb dokumentumában a Hittani Kongregáció az amerikai püspökök kérdésére válaszolva.
Az Egyesült Államok katolikus püspökei azt követően fordultak a Szentszékhez, hogy 2005 tavaszán az egész országot, de a világ közvéleményét is megrázta Terry Schiavo esete. A hosszú éveken át ébrenléti kómában fekvő, és ezért mesterségesen táplált asszony felépülésére orvosai nem láttak esélyt. Férje pedig a kegyes halálhoz való jogra hivatkozva fordult a bírósághoz, ami végül kimondta, hogy beszüntethető Terry mesterséges táplálása. A nő szülei minden lehetséges fórumon igyekeztek elérni e döntés megváltoztatását, de hiába. Terry Schiavo mesterséges táplálását felfüggesztették és az asszony 2005. március végén voltaképpen éhen halt. Az eset kapcsán akkor számos tiltakozás és állásfoglalás látott napvilágot, köztük a Szentszéké, amely az Osservatore Romanón, illetve a pápai szóvivőn keresztül ítélte el az eljárást.
A Hittani Kongregáció augusztus 1-jén keltezett, és most nyilvánosságra hozott dokumentuma (responsa) két kérdésre ad választ.
Az első értelmében a mesterséges táplálás az élet fenntartását szolgáló rendes és arányos eszköznek minősül, ezért alkalmazása abban az esetben morálisan kötelező, ha az a beteg szomj-, illetve éhhalálát hivatott megelőzni. Ráadásul – amint arra a kongregáció csatolt magyarázó jegyzéke rámutat – a mesterséges táplálás akár hosszútávú fenntartása manapság rendes körülmények között elérhető minden közepes egészségügyi rendszer számára. Az nem tulajdonképpeni orvosi kezelésnek minősül, hanem az élet fenntartása természetes eszközének.
A második kérdés arra irányult, vajon abban az esetben, ha az orvosok erkölcsi bizonyossággal úgy ítélik meg, hogy az ún. „állandósult vegetatív állapotban" levő beteg már nem fog többé magához térni, beszüntethető-e mesterséges táplálása. A válasz értelmében nem, mert a vegetatív állapotban levő ember is személy, a maga alapvető emberi méltóságával, ami megköveteli a rendes és arányos orvosi ellátást, mint amilyennek a mesterséges táplálás minősül.
A hitbeli és erkölcsi kérdésekért felelős vatikáni főhivatal magyarázata a témában korábban kiadott szentszéki dokumentumok mellett leginkább II. János Pál pápa 2004. március 20-i beszédére hivatkozik. A szentéletű egyházfő akkor éppen egy ilyen kérdésekkel foglalkozó nemzetközi kongresszus résztvevői előtt fejtette ki az Egyház vonatkozó tanítását. Eszerint az emberi lény személyi méltósága nem változik meg konkrét életkörülményei függvényében sem. Az ember, mégha legmagasabb rendű életfunkcióinak gyakorlásában akadályoztatva van is, mindvégig ember marad. Ezért joga van mindazon rendes gondoskodásra, ami táplálását és szenvedései enyhülését szolgálja. Az, hogy úgy ítélik meg, kevés a felépülés esélye, még nem indokolja a minimális gondoskodás, tehát a táplálás felfüggesztését. Ha ugyanis ez vezet a beteg halálához, az valójában passzív eutanáziának minősül.
Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír
