A kormány nyilvánosságra hozta az IMF hitelszerződés feltételrendszerét, pontosabban az erről szólo magyar levé nyersofrdítását. A szöveget az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük, de az eredeti változat a cikk végéről PDF-ben letölthető.

A kormány nyilvánosságra hozta az IMF hitelszerződés feltételrendszerét, pontosabban az erről szólo magyar levé nyersofrdítását. A szöveget az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük, de az eredeti változat a cikk végéről PDF-ben letölthető.

Nyersfordítás!

Budapest, 2008. november 4.

Dominique Strauss-Kahn úr Vezérigazgató Nemzetközi Valutaalap Washington, DC 20431

Tisztelt Strauss-Kahn Úr!

1.                                   A globális pénzügyi piacokon bekövetkezett események a magyarországi pénzügyi
piaci feszültségek felerősödését eredményezték az elmúlt hetekben. Ennek hatására a kormány és a Magyar Nemzeti Bank átfogó stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a makrogazdasági politika megerősítése és a pénzpiaci nyomás csökkentése.
Kérésünk, hogy az Alap támogassa programunkat egy 17 hónapos időtartamú, 10,5 milliárd SDR (12,5 milliárd euró) összegű készenléti megállapodás formájában. A megállapodás az Európai Unió fizetésimérleg-finanszírozási keretével (6,5 milliárd euro), illetve egyéb két- és többoldalú kötelezettség-vállalásokkal kiegészítve fogja kifejezni a nemzetközi közösség által gazdaságpolitikánknak nyújtott támogatást.

2.                                   Az IMF szakértőivel megvitattuk gazdasági programunkat, melyet az alábbiakban vázolunk.

Fő célkitűzéseink a következők:

(1) az állam finanszírozási igényének csökkentése és a költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatóságának javítása;

(2) a hazai bankok megfelelő tőkeellátottságának és a belföldi pénzügyi piacok likviditásának fenntartása valamint (3) a bizalom megerősítése és a megfelelő külső finanszírozás biztosítása. A gazdaság versenyképességi pozíciójának javítása érdekében a kormány olyan további intézkedéseket mérlegel, amelyek teljes összhangban állnak e programmal.

3.                                   A programot egyrészt mennyiségi teljesítménymutatókkal és indikatív célokkal, illetve  strukturális  teljesítménymutatókkal  és  referenciapontokkal  összevetve, továbbá rendszeres felülvizsgálatok útján fogjuk ellenőrizni. Az 1. sz. táblázat tartalmazza azokat a konkrét negyedéves célszámokat, amelyeket a készenléti hitel
megállapodás alapján a központi költségvetés elsődleges pénzforgalmi egyenlege, a fogyasztóiár-infláció, illetve az államadósság meghatározott küszöbértékének tartása   érdekében   tartani   kell.   Mielőtt   programunkat   az   IMF   vezetősége megvizsgálta    volna,     benyújtottunk     a    Parlamentnek     egy     költségvetési felelősségvállalásról szóló módosított törvénytervezetet. 2008. november 10-éig
egy, a hazai bankokat segítő támogatócsomagot is a Parlament elé terjesztünk.

Ugyancsak törvényjavaslattal fordulunk a Parlamenthez a PSZÁF vészhelyzeti hatáskörének megerősítése céljából és 2008 végéig elfogadtatjuk a költségvetési felelősségről szóló törvényt. A program első felülvizsgálatára 2009. február 15-ig, a másodikra 2009. május 15-én kerül sor. Úgy véljük, hogy az ebben a levélben ismertetett intézkedések alkalmasak a gazdasági programunkban kitűzött célok
eléréséhez.  Ugyanakkor a kormány szükség esetén készen áll a célkitűzések megvalósítását biztosító további intézkedések megtételére is.

A közelmúlt gazdasági teljesítménye és a 2008-2009. évi makrogazdasági keretek

4.                                   A makrogazdasági politika jelentős eredményeket ért el az elmúlt években. A két évvel ezelőtt megkezdődött költségvetési konszolidáció  redményeképpen az államháztartás hiánya a GDP 9,25%-áról (2006) várhatóan 3,4%-ra csökken 2008-ban   (az   ESA95   rendszerben   számítva).   2008-ra   vonatkozóan   a   várható teljesítményben markáns javulást mutat a költségvetésben előirányzotthoz képest. A költségvetési konszolidáció hatására a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan a GDP 6,25%-ára csökken 2008-ban. A monetáris politika a 3%-os inflációs cél elérésére koncentrál a két éves távlatban. Az árfolyamsávok eltörlése idén feloldott egy lehetséges ellentmondást a monetáris politikai célkitűzések között. A jelentős nyersanyagár-emelkedések ellenére az infláció a 2007. elején tapasztalt 9%-ról (ekkor a költségvetési konszolidációval összefüggésben megemelt közvetett adók átmenetileg növelték az infláció értékét)  5,75%-ra esett vissza 2008 szeptemberére, és 2009-ben várhatóan tovább csökken, noha a forint árfolyamának utóbbi időben bekövetkezett gyengülése lassíthatja az árak csökkenését. 2008-ban, a kiigazítási program 2006. évi bevezetése által okozott átmeneti lassulást követően, a GDP
éves növekedési növekedése várhatóan eléri 2%-ot.

5.                                   Főként külső tényezők hatására, a pénzügyi feszültség határozottan megnövekedett az utóbbi néhány hétben. A globális pénzügyi piacok nehézségei a befektetők szélsőségesen  kockázatkerülő  magatartásában  csapódott  le,   ami  hátrányosan érintette  a magyarországi deviza-  és  állampapír,  illetve részvénypiacokat A Magyarországra   gyakorolt   hatás   erősebb   volt   a   régió   más   országaival összehasonlítva,   mert  az   alapvető   sebezhetőségünk   (államadósság   és  külső
adósság) továbbra is magas, pénzügyi piacunk fejlett és jelentős mértékben integrálódott az európai piacokkal.

6.                                   A 2009. évi kilátások rendkívül bizonytalanok, mivel a globális fejleményektől, illetve döntően attól függnek, milyen mértékben leszünk képesek megőrizni a Magyarország iránti befektetői bizalmat. Alapelőrejelzésünk szerint a globális pénzügyi piaci nyomás fokozatosan enyhülni fog, ami idővel csökkenti a magyar
pénzpiacokra nehezedő nyomást is. Ugyanakkor a tőkeáttételek már folyamatban lévő globális szintű csökkentése visszafogja a nettó tőkebeáramlást, ami ezáltal a hitelbővülés   erőteljes   lassulásához   vezet    Magyarországon.   A   költségvetési konszolidáció stratégiájának felgyorsítása szintén gyengíteni fogja a belföldi keresletet. Az exportnövekedést a fő kereskedelmi partnereinknél tapasztalható gazdasági lassulás korlátozni fogja. Ennek következtében a gazdasági teljesítmény
1%-kal csökken, a fogyasztóiár-infláció körülbelül 4%-ra lassul az év végére, a folyó   fizetési   mérleg   hiánya  pedig   a  GDP   mintegy   2%-ára  csökken.   Az
alapelőrejelzés kockázatai főleg lefelé mutatóak, tükrözve a pénzügyi piacok stabilizációjának gyorsaságával, illetve a globális gazdasági lassulás ütemével kapcsolatos bizonytalanságot.

7.                                   A kisebb költségvetési és folyó fizetési mérleg hiány következtében a bruttó külső
finanszírozási igény csökkeni fog 2009. folyamán, amit részben az EU strukturális alapjai (stabil tőkeforrás), továbbá a már lekötött közvetlen külföldi befektetések
fognak fedezni. Óvatos becslésünk szerint a nem pénzügyi versenyszférából nettó tőkekiáramlás várható, és a kormány nettó külföldi adósságkibocsátása is kisebb lesz. A külföldi bankok viszont várhatóan nagyrészt fenntartják magyarországi jelenlétüket (lásd lejjebb). Ugyanakkor egy váratlan kiáramlás elleni megelőző óvintézkedésként az MNB devizatartalékainak fokozatos növelésére törekszünk. Az ebből következő 20 milliárd eurós külső finanszírozási igény fedezhető az IMF forrásainak felhasználásával, az EU fizetésimérleg-támogatásának igénybevételével és más hitelezők forrásaiból. Bármely, más nemzetközi pénzügyi intézménytől származó további támogatást devizatartalékaink növelésére fogjuk fordítani.

Fiskális politika

8.                                  Az utóbbi években a költségvetési konszolidáció alappillére volt a makrogazdasági sebezhetőség  csökkentésére tett kormányzati  erőfeszítéseknek.  Az elsődleges államháztartási kiadásoknak a GDP arányában számított szintjét a költségvetésben előirányzott szint alá fogjuk csökkenteni 2008-ban. Ezt főleg úgy érjük el, hogy közben nem használjuk fel a rendkívüli tartalékokat. Ennek következtében az államháztartás deficitje a GDP 3,4%-ára fog csökkeni (2,9%-ra, ha módosítjuk az EU túlzott deficit eljárása során alakalmazott elszámolásra).

9.                                  Tekintettel a gazdasági kilátások romlására és az állam finanszírozási igényeinek
további csökkentésére, a 2009. évi költségvetést módosítani fogjuk. A módosított költségvetés a GDP-arányos államháztartási hiány 2 Yi%-os mértékét irányozza
elő, ami egy körülbelül 2 Yi%-os GDP-arányos strukturális költségvetési kiigazítást jelent. A jelenlegi környezetben pontosan nehezen becsülhető bevételek várhatóan
valamelyest csökkeni fognak a GDP arányában, az adóalap lassabb növekedése és az   alábbiakban   vázolt  kiadási   intézkedések  hatására.   A   2009-re  korábban
előirányzott   adócsökkentéseket   visszavonjuk,   és   nem   hajtunk   végre   olyan változtatásokat    az    adótörvényekben,    amelyek    kisebb    nettó    bevételeket
eredményeznének.

10.                            A szükséges kiigazítás a kiadási oldalra fog koncentrálódni, ami összhangban áll Magyarország     GDP-arányosan     viszonylag     nagyméretű     állami     szektora szűkítésének  igényével.   Konkrétabban  az  elsődleges   (kamatköltségek  nélkül számított) kormányzati kiadásokat a GDP 2 százalékpontjával fogjuk csökkenteni
2008-hoz képest. Ezt úgy érjük el, hogy

(1) a közszféra nominálbéreit végig azonos szinten tartjuk 2009-ben, (2) kiiktatjuk az összes közalkalmazott 13. havi fizetését,

(3)  a  13.  havi nyugdíjak folyósítását  80 ezer forintban maximáljuk, illetve megszüntetjük mindazok esetében, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba,

(4) elhalasztjuk bizonyos szociális juttatások indexálását

 és (5) minden minisztérium kiadási keretét egyenlő arányban csökkentjük. Az állami kiadások keretein belül
elsőbbséget  biztosítunk  az  EU  társfinanszírozásával  megvalósuló  beruházási projekteknek és a kis- és középvállalkozások támogatását célzó programoknak.
Szükség esetén a kormány korrekciós intézkedéseket hajt végre, hogy meggátolja a kiadási   hátralékok   felhalmozódását.   A   programot   elsősorban   a   központi
kormányzat    elsődleges    pénzforgalmi    egyenlegének    alakulásán    keresztül ellenőrizzük,  beleértve  a társadalombiztosítási  és  más   alapok  teljesítményét
(negyedéves kritériumok alapján). Konzultálni fogunk az IMF-el az elsődleges egyenleg célértékének kiigazításáról és a lehetséges korrekciós intézkedésekről egy,  a várhatónál  nagyobb  állami  finanszírozás  kiesés  esetén,  vagy ha az
államadósság  szintje több  mint  300  milliárd forinttal meghaladja a kijelölt mértéket,  illetve ha a makrogazdasági kilátások jelentős  mértékben  tovább romlanának. A helyi önkormányzatok finanszírozásának alakulását is szorosan figyelemmel fogjuk kísérni, és az IMF-el konzultálni fogunk a lehetséges korrekciós intézkedésekről, amennyiben az önkormányzatok aggregát deficitje a vártnál nagyobb lesz.

11.       A kormány elkötelezett a költségvetési fegyelem hosszú távú fenntartása iránt, elismerve azt, hogy ez kulcseleme a befektetői bizalom megőrzésének. Ennél
fogva   arra  törekszünk,   hogy   a  költségvetés   konszolidációját   a  2010.   évi költségvetésben  és  az  után  is  folytassuk –  ez  az IMF küldöttséggel  való
tárgyalásaink részét képezi. Új középtávú fiskális célkitűzéseket fogunk kidolgozni a soron következő konvergencia program keretében és saját középtávú fiskális
terveinkben. Annak érdekében, hogy az államháztartás fenntartható egyensúlyát állandósítsuk,      benyújtottunk      a      Parlamentnek      egy      a     költségvetési felelősségvállalásról szóló törvény tervezetet, amely fiskális szabályokat állapít meg az államadósság és az elsődleges hiány tekintetében, megerősíti a középtávú kiadási keretek rögzítését (hároméves görgetett kiadási plafon) és létrehoz egy független és szakértői vizsgálatot biztosító költségvetési tanácsot. Ezt a törvényt 2008. december végéig tervezzük elfogadtatni (strukturális referenciapont).

A pénzügyi szektorral kapcsolatos politika

12.                            A magyar bankrendszer megfelel a szabályozás által előírt tőkekövetelményeknek és nyereségesen működik. A globális kockázatvállalási kedv visszaesése miatt a likviditási kockázat az utóbbi időben megnőtt, ami a bankok finanszírozási költségei növekedéséhez és a lejáratok rövidüléséhez vezetett. Ugyanakkor a külső finanszírozás zömmel az eurózónához tartozó anyabankoktól származik, melyek az EKB hitelkonstrukcióin keresztül ma már képesek likviditáshoz jutni, és ezek a bankok     folyamatos     támogatására    vállaltak    kötelezettséget     a    magyar leánybankjaikkal szemben, mint azt az MNB és a Magyarországon működő vezető bankok 2008. október 17-én közös közleményükben megerősítették. Az MNB és a PSZÁF szorosan figyelemmel kíséri ezt a kötelezettségvállalást, és készen áll napi
rendszerességgel összefoglaló információt nyújtani róla az IMF-nek. A belföldi finanszírozás nem mutatta a feszültség jeleit, és bármely fellépő nyomást az alábbiakban ismertetendő likviditásbővítő konstrukciók képesek megfékezni. Ezen kívül a kormányzat nemcsak hogy 6 millió forintról 13 millió forintra emelte a lakossági betétekre vonatkozó betétbiztosítási garancia mértékét (összhangban az EU megállapodásokkal), hanem azt is vállalta, hogy minden betétre korlátlan garanciát nyújt. A kormány készen áll további intézkedések megtételére is, hogy szükség esetén biztosítsa a banki finanszírozás stabilitását.

13.                            A kormány megállapodásra törekszik a kereskedelmi bankokkal a háztartások devizahitel-felvételekből eredő kockázatainak mérséklése érdekében, és tervezi egy, a magánszférára vonatkozó adósságrendezési stratégia bevezetését is. A javasolt megállapodás három elemből állna: 

(1) az adós kérésére a bankok lehetővé   teszik   a   hitelek   futamidejének   meghosszabbítását,   rögzített   havi
törlesztések mellett;

(2) azok az adósok, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve
a devizaárfolyamok ingadozása miatt, külön díjazás nélkül átválthatnák deviza alapú hiteleiket forinthitelekre, és

(3) abban az esetben, ha egy adós nem képes a
fennálló  hitelét  törleszteni,  kérésére  a bankok  átmenetileg  csökkenthetik  a törlesztések   összegét.   Amennyiben   ezek   az   elképzelések   eredménytelennek bizonyulnak, további adósságrendezési technikákat is megvizsgálunk.

14.                             A banki funkciók rendelkezésre állásának folyamatosságát minden körülmények
között   fenn   kell   tartani.    Ezzel   összefüggésben   fokozzuk   arra   irányuló erőfeszítéseinket, hogy megerősítsük a PSZÁF és az MNB képességét a bankok
fizetőképességi   és   likviditási   problémáinak   időben   történő   észlelésére   és orvoslására. 2008. december végéig fogunk a Parlament elé terjeszteni egy korai
megelőző lépéseket célzó mechanizmust, amely jól körülhatárolt kezdeményezési és   rendkívüli  beavatkozási  hatásköröket  fog   tartalmazni   a  PSZÁF  részére
(strukturális referenciapont).  Ugyancsak növelni fogjuk a banki válságkezelő rendszer hatékonyságát, hogy megkönnyítsük a betétesek gyors kifizetését szükség
esetén.

15.                             Az    IMF    szakértőivel    egyeztetve    kidolgoztunk    egy    átfogó    támogatási intézkedéscsomagot, amely az összes arra jogosult hazai bank rendelkezésére áll hitelképességük megszilárdítására    és    a    magyar    gazdaságban    betöltött kulcsszerepük fenntartása iránti elkötelezettségünk megerősítése céljából. A hazai bankok   a  piaci   feszültségek  jelenlegi   időszakát   úgy   kezdték,   hogy   erős fizetőképességi    pozíciókkal    rendelkeztek,    amelyet    a    pénzügyi    zavarok súlyosbodása ellenére is  a mai napig fenn tudtak tartani.  Ettől függetlenül folyamatban van egy,  a legjobb gyakorlat alapján összeállítandó támogatási csomag bevezetése, amely egyenlő versenyhelyzetet biztosít az EU-n belül. Ez a
bankszektornak szánt intézkedési csomag tartalmaz egyrészt tartalékokat a bankok tőkeemeléséhez,  másrészt forrásokat  a bankközi hitelezés  garantálásához.  A
finanszírozás a következők szerint kerül megosztásra: A 600 milliárd forintos összeg   egyforma   arányban   kerül   felosztásra   a   Tőkenövelési   Alap   és   a Refinanszírozó Garancia Alap között. A csomag rendszerszempontból jelentős magyar bankok számára áll rendelkezésre. A Tőkenövelési Alap nagyságát úgy állapítottuk meg, hogy általa a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14%-ra emelkedjen.  A Refinanszírozó  Garancia Alap célja az, hogy  stabil hátteret nyújtson az intézmény finanszírozóknak és egyúttal, hogy biztosítsa a jogosult bankok refinanszírozását. Az Refinanszírozó Garancia Alapban lévő 300 milliárd forintos összeg az euroövezet országai által euróban jegyzett államkötvényekbe kerül befektetésre, és az MNB kezelésében fog állni. Az új tranzakciók kötésére
2009. végéig nyitva álló Alap díj ellenében, megfelelő biztosítékokkal garantálja hitelek és három hónapnál hosszabb, de öt évnél rövidebb kezdeti lejáratú
intézményi hitelt megtestesítő értékpapírok refinanszírozását. A csomagnak azt is  kell biztosítania, hogy  a hazai bankok továbbra is  felelősségteljes  szerepet tudjanak vállalni külföldi leányvállalataikkal szemben. E célból november 10-én törvényjavaslatot nyújtunk be a Parlamentnek és soron kívüli eljárásban kérjük annak  mielőbbi jóváhagyását  (strukturális  teljesítmény  kritérium).   Gondosan figyelemmel   kísérjük   a  hitelfelvevők   törlesztési   képességének   a   gazdaság lassulásával párhuzamos esetleges romlását. A banki finanszírozásra nehezedő nyomást a PSZÁF és az MNB  szoros együttműködésben igyekszik kezelni.
Üdvözöljük az EBRD részvételét a magyar bankrendszer további erősítésében.

16.                             A program által felölelt időszak során a pénzügyi szektor szabályozását és felügyeletét tovább fogjuk erősíteni. A tervezett intézkedések:

(1) pozitív adóslista bevezetése a lakossági hitelekre,

(2) a jegybanktörvény módosítása oly módon, hogy az MNB egyéni, de nem azonosítható adatokat kérhessen a hitelkockázat megfelelő elemzése érdekében,

(3) a biztosítási- és hitelközvetítők tevékenységének és termékeiknek fokozott szabályozása,

(4) az új jelzáloghitelek esetében maximális kötelező hitelfedezeti mutató bevezetése és

(5) a bankok devizakitettségének szoros nyomonkövetése. Tekintettel arra a fontos szempontra, hogy Magyarország külföldi anya- és leánybankokkal rendelkező bankoknak egyaránt székhelye, erősíteni fogjuk a kapcsolattartást az anyabankok és a leánybankok országainak pénzügyi hatóságaival a kockázatértékelés és az előre nem látott helyzetekre kidolgozott likviditási tervek tekintetében.

Monetáris és árfolyampolitika

17.                             Az   árfolyamsáv   2008   elején   megszűnt,   és   Magyarország   áttért   a  lebegő
árfolyamrendszerre.  Ily  módon  a monetáris  politika képes  elsődlegesen  az inflációs célkitűzésre koncentrálni, és az árfolyammozgásokat olyan mértékig figyelembe   venni   az  irányadó  kamatláb   meghatározásánál,   amennyire   azok
befolyásolják az inflációs kilátásokat. Emellett az árfolyamsáv megszüntetése nagymértékben lecsökkentette annak a lehetőségét, hogy pénzpiaci nyugtalanság időszakában egyirányú spekuláció alakuljon ki a forint ellen.

18.                             A   Magyar   Nemzeti   Bank   elszánt   abban   a  tekintetben,   hogy   az   inflációt fokozatosan a hivatalos célkitűzés szerinti 3%-ra csökkentse. E program keretében a cél megvalósulását egy standard konzultációs klauzula alkalmazásával ellenőrzik (lásd melléklet). A monetáris politika 2008 első felében szigorodott az inflációs
nyomás erősödésére adott válaszként, majd a közelmúltban ismét az árfolyam esetleges destabilizáló kilengéseinek az elhárítása érdekében. A jövőt illetően Magyarország és a világgazdaság előrejelzett lassulása várhatóan csökkenti az
inflációs  nyomást,  de  az  árfolyam további  leértékelődése  felgyorsíthatja az inflációt. Ezért, bár az inflációs nyomás enyhülni látszik, a kamatpolitikának ébernek kell maradnia. A monetáris politika nem reagál az árfolyam rövid távú ingadozásaira,   hacsak   nem   válik   kézzelfoghatóvá  a  hosszú   távú   inflációs kilátásokra gyakorolt hatásuk. Az infláció csökkentésére irányuló erőfeszítéseinket a kormánynak az a szándéka támogatja, hogy előmozdítsa a megegyezést a szociális partnerek között a nominálbérek növekedésének visszafogására.

19.                             Reagálva a hazai pénzpiacra irányuló növekvő nyomásra, az elmúlt néhány hétben számos intézkedést hoztunk a likviditás növelése érdekében. Az MNB létrehozott egy   devizaswap-konstrukciót,   amelyet   az   EKB   5   milliárd   euro   összegű repókonstrukciója   támogat.    Létrehoztunk    továbbá   egy    vételi    aukciót   is állampapíroknak   az   árjegyzőktől   történő   megvásárlása   céljára,   amellyel   a másodlagos   piaci   likviditást  kívánjuk   növelni.   Az   MNB   két   új   pénzügyi
konstrukciót hozott létre azzal a céllal, hogy a bankrendszer forintlikviditását növelje: egy kéthetes, fix kamatozású refinanszírozási eszközt és egy hathónapos, változó    kamatozású    tendert.    Mindezen    intézkedések    a   piac    különböző szegmenseinek likviditását hivatottak javítani, a kamatok befolyásolása nélkül (beleértve a kötvények hozamát), amelyeket továbbra is teljes mértékben a piac határoz meg. Szükség esetén az MNB kész továbbiakkal bővíteni eszköztárát.

 

Simor András az MNB elnöke Veres János  pénzügyminiszter  

                                                             

Mellékletek

  • 1. sz. táblázat – Magyarország: számszerűprogramcélkitüzések
  • 2. sz. táblázat – Magyarország: Javasolt strukturális feltételek 2008-ra vonatkozóan

a program alapján

  • MAGYARORSZÁG – TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. táblázat – Magyarország: számszerű programcélkitűzések

 

2008

2009

   

Program előrejelzés

 

Szeptember vége Tény

December vége Programelőirányzat

Március vége Programelőirányzat

Június vége

Szeptember vége

I. Számszerű teljesítménykritériumok

         

1.    Általános    küszöbszint    a    központi költségvetés      elsődleges      pénzforgalmi egyenlegére (milliárd forint)1

130,3

215

-280

-55

255

II. Folyamatos teljesítménykritérium

         

2. A külsőadósság-fizetés hátralékhalmozódásának elkerülése

 

0

0

0

0

III. Inflációegyeztetés

         

3. Tizenkéthavi fogyasztói árindex 2 Külső sáv (felső határ) Belső sáv (felső határ) Középpont Belső sáv (alsó határ) Külső sáv (alsó határ)

5,7

7,1 6,1

5,1 4,1 3,1

6,8

5,8 4,8 3,8 2,8

6,5

5,5

4,5 3,5 2,5

6,3

5,3 4,3

3,3

2,3

III. Indikatív cél

         

4.     A     központi     költségvetés     teljes adósságállományának felső határa (milliárd forint)3

15.973

16.320

16.650

16.850

16.860

1 Kumulatív folyó adatok a naptári év kezdetétől.

A konzultáció szempontjából a belső sáv ±1 százalékpont a középső pont körül, míg a külső sáv ±2 százalékpont a középső pont körül. 3 Devizában denominált adósság a program szerinti árfolyamon kiszámítva.

2. sz. táblázat – Magyarország: Javasolt strukturális feltételek 2008-ra vonatkozóan a

program alapján

Intézkedés

Feltétel4

Időzítés

1. Belföldi bankokra vonatkozó támogatási csomag tervezetének benyújtása a Parlamentnek és sürgősségi tárgyalás kérése annak mielőbbi elfogadása érdekében (15)

TTK

2008. november 10.

2. A fiskális felelősségről szóló törvénytervezet elfogadása (11)

TTP

2008. december vége

3. Törvénytervezet benyújtása a Parlamentnek a PSZÁF különleges jogkörének megadására vonatkozóan, melynek alapján felgyorsíthatja a fizetésképtelenné vált bankok helyzetének rendezését (14)

TTP

2008. december vége

1/TTP=strukturális teljesítény pont, TTK=Strukturális teljesítménykritérium

' SB = Strukturális benchmarkok (referenciaértékek), SPC = Strukturális teljesítménykritérium.

MELLÉKLET I. MAGYARORSZÁG – TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI

MEGÁLLAPODÁS

(2008. november 4.)

1.                                    A   Technikai   Együttműködési   Megállapodás    (TEM)   a   Szándéknyilatkozatban
meghatározott    számszerű    célkitűzések    (teljesítménykritériumok    és    indikatív    célok)
függvényében definiálja a változókat. Ez ismerteti azokat a módszereket is, melyeket a program teljesülésének és a célkitűzések megvalósulásának megfelelő ellenőrzését biztosító információs követelmények értékelésében alkalmazunk.  Amint az minden Valutaalappal kötött megállapodás esetén előírás, mielőtt módosítanánk az ebben a levélben megfogalmazott intézkedéseket, vagy olyan új intézkedéseket fogadnánk el, amelyek eltérnek a program céljaitól, egyeztetni fogunk a Valutaalappal, és biztosítunk a Valutaalapnak minden, az ellenőrzéshez szükséges információt.

2.                                    A program tekintetében a magyar forint árfolyamát az euróval szemben 243,17 HUF/EUR, az USA dollárral szemben 169,15 HUF/USD, a svájci frankkal szemben 154,01 HUF/CHF szinten állítjuk be, vagyis azon a szinten, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 2008.szeptember 30-án hivatalos árfolyamként állapított meg.1

Központi kormányzati rendszer

3. Definíció: A központi kormányzat rendszere a definíció értelmében magában foglalja a központi kormányzatot (állami költségvetés), az elkülönített állami pénzalapokat és a társadalombiztosítási alapokat. Amennyiben a kormányzat újabb elkülönített alapokat hoz létre, azokat a központi kormányzat rendszerében fogjuk konszolidálni.

Számszerű teljesítménykritériumok, indikatív plafon és folyamatos teljesítménykritériumok: definíciók és jelentési normák

A. Egyeztetési mechanizmus a 12 havi inflációs ráta tárgyában

4. A fogyasztói árak 12 havi inflációs rátájára (a Központi Statisztikai Hivatal által mért fogyasztói árindex) vonatkozó negyedévenkénti egyeztetési sávokat az alábbiakban határozzuk meg. A 2008. decemberre és 2009. márciusra előrejelzett CPI teljesítménykritériumokat képez, míg a 2009. júniusra és szeptemberre előrejelzett értékek indikatív célkitűzések.

 

2008. december

2009. március

2009. június

2009. szeptember

Külső    sáv    (felső határ)

7,1

6,8

6,5

6,3

Belső    sáv    (felső határ)

6,1

5,8

5,5

5,3

Középső pont

5,1

4,8

4,5

4,3

Belső     sáv     (alsó

4,1

3,8

3,5

3,3

1 A megfelelő programárfolyamokat más valutákkal szemben az MNB honlapján feltüntetett szeptember 30-án érvényes árfolyamként definiáljuk (http://english.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbarfolyamfile&f=0).

határ)

       

Külső     sáv     (alsó határ)

3,1

2,8

2,5

2,3

5. Az előrejelzett CPI infláció fontos része lesz a megállapodás keretében lezajló összes felülvizsgálatnak. Számviteli elveinkkel összhangban, kötelességszerűen be fogunk számolni a közvéleménynek azokról az okokról, melyek következtében a külső sávok átlépése előfordult és az erre adott válaszainkról. E tekintetben, amennyiben a vizsgált év éves CPI inflációja kívül esik a fentebb meghatározott külső sávokon, a kormányszervek egyeztetnek a Valutaalappal az általuk javasolt gazdaságpolitikai válaszlépésekről, mielőtt további vásárlásokat igényelnénk a program alapján. Ezen kívül, az MNB megbeszéléseket folytat a Valutaalap munkatársaival, amennyiben a vizsgált év éves CPI inflációja kívül esik a fenti táblában az egyes negyedévek végére vonatkozóan meghatározott belső sávokon.

B. A központi kormányzati rendszer elsődleges pénzforgalmi egyenlegének

küszöbszintje

(millió euróban)

Év végi elsődleges egyenleg

2008. december vége (teljesítménykritérium)                                             215

Kumulatív elsődleges egyenleg 2009. január 1-től:

2009. március vége (teljesítménykritérium)                                                -280
2009. június vége (indikatív cél)                                                                -55
2009. szeptember vége (indikatív cél)                                                        255

6.                                    A költségvetési intézmény elsődleges egyenlegét az intézmény összes bevételének és
nem kamatjellegű kiadásainak különbségeként definiáljuk.

7.                                    A központi kormányzati rendszer elsődleges egyenlegének küszöbszintjét a vonal feletti tételektől fogjuk figyelni, pénzforgalmi szemléletben. Feltételezzük, hogy a központi kormányzati rendszerhez tartozó szervezetek közötti transzferek kölcsönösen megfelelnek egymásnak, ennél fogva a bevételek egyszerű összege és az elsődleges kiadások egyszerű összege közötti különbség, az összes ilyen szervezetet szintjén, kiadja a központi kormányzati rendszer konszolidált egyenlegét. Amennyiben nagyobb eltérés keletkezik, egyeztetésre lesz szükség az egyéb szervezetektől származó, beszámolókban szereplő átutalások és bevételek
között,  mielőtt a központi kormányzati rendszer elsődleges  egyenlege plafonszintjének megfelelőségét fel lehetne mérni.

8.                                    A program végrehajtása szempontjából, a központi kormányzati rendszer elsődleges
kiadásaiból   ki   kell   zárni   minden   készpénz-kifizetést,   amelyek   banki   feltőkésítéshez (tőkeemelési alap létrehozása érdekében) és a Bankgarancia Alapnak történő transzferekhez kapcsolódnak.

9. A központi kormányzati rendszer bármely komponensének nettó finanszírozási képességét nem kamatjellegű kiadási tételként vesszük figyelembe, míg a központi kormányzati rendszer bármely komponensének negatív nettó finanszírozási képességét bevételi tételként fogjuk figyelembe venni.

C. A központi kormányzati rendszer teljes adósságállományának indikatív plafonja

10. A teljes adósságállomány alábbiakban vázolt plafonja a központi kormányzati rendszer szerződései szerinti teljes adósságállomány forintértékére vonatkozik. Az indikatív plafonszintből ki kell zárni az IMF-től származó hiteleket, a külső programfinanszírozást, a rendes külkereskedelmi hiteleket, az MNB tartalékát és hosszú lejáratú kötelezettségeit és a Magyar Államadósságkezelő Központnál (ÁKK) elhelyezett és általa kezelt mark-to-market betéteket2. A banktámogatási csomaggal kapcsolatos tartozásokat nem számítjuk be. Az ÁKK államadósság-kezelési referenciaszintjeit a lehetséges legnagyobb mértékben fenntartjuk, a piaci feltételek és az IMF-hitel esetleges felhasználásának függvényében.

Kintlevő állomány:                                                                                    (millió euróban)

2008. szeptember vége (vége)                                                                      15.973

2008.   december vége (indikatív plafon)                                                         16.320

2009.   március vége (indikatív plafon)                                                            16.650
2009. június vége (indikatív plafon)                                                               16.850
2009. szeptember vége (indikatív plafon)                                                       16.860

2010.                  A központi kormányzati rendszer összes adósságállományára vonatkozó adatokat az
ÁKK szolgáltatja az IMF-nek, negyedéves bázison, az egyes negyedévek végét követő két
héten belül.

2011.                  A programban meghatározott árfolyam az összes nem forintban denominált adósságra
vonatkozik.

2 Az ÁKK referenciaértékei szerint, a devizaadósságot teljes egészében euródenominációban kell nyilvántartani, és a kamatláb-összetétel is rögzített. E követelmény teljesítése érdekében – az eurón kívüli pénznemekben (amerikai dollárban, japán jenben és angol fontban) történő adósságkibocsátás mellett – az ÁKK kétdevizás és kamatswap-ügyleteket is felhasznál. Az ilyen tranzakciókban felmerülő partnerkockázatok mérséklésére az ÁKK készpénzbetéteket telepít (vagy vesz át) biztosítékul. Minden ilyen betét ily módon növeli az államadósságot, olyan okokból, amelyek függetlenek a kormányzat finanszírozási terveitől. Ez okból, ezeket a „mark-to-market" műveleteket kizárjuk az indikatív plafonszintből.

13. Az indikatív plafont felfelé (lefelé) fogjuk módosítani a program keretében megvalósuló nettó EU-transzferekkel, attól függően, hogy a központi költségvetés és a finanszírozási tervek alapját képező alapelőrejelzéshez képest hiány (többlet) keletkezik.

Nettó EU-transzferek (alapeseti előrejelzés)

Alapeseti előrejelzés                                                                                             Milliárd forint

2008.   december vége (programelőirányzat)                                                         -269,32

2009.   március vége (programelőirányzat)                                                             334,43
2009. június vége (programelőirányzat                                                                    25,39
2009. szeptember vége (programelőirányzat)                                                             1,01

14.      Az    indikatív    plafont    is    felfelé    (lefelé)                fogjuk    módosítani    az    ÁKK
készpénztartalékainak (melyeket likviditáskezelési céllal képzett) az alapelőrejelzéshez képest bekövetkező növekedésével (csökkenésével) a Magyar Államkincstár MNB-nél vezetett egyszámláján.

Készpénz-tartalékok a Kincstár egyszámláján (alapelőrejelzés)

Alapelőrejelzés                                                                                                     Milliárd forint

2008.   december vége (programelőirányzat)                                                          162,00

2009.   március vége (programelőirányzat)                                                             287,01
2009. június vége (programelőirányzat                                                                  405,24
2009. szeptember vége (programelőirányzat)                                                         305,11

D. Folyamatos teljesítménykritériumok a központi kormányzati rendszer külsőadósság-fizetési hátralékainál: a halmozódás elkerülése

15.                           A központi kormányzati rendszer nem halmoz fel új külsőadósság-hátralékot a
program időszaka alatt. E teljesítménykritérium alkalmazásában, a külső adósságfizetésben
előálló hátralékot úgy definiáljuk, mint a központi kormányzati rendszer által teljesítendő
kifizetést, amely nem valósult meg az esedékesség időpontjától számított 7 napon belül.

16.                             A központi kormányzati rendszer külsőadósság-fizetési hátralékállományát az ÁKK
által közölt külsőfizetés-kötelezettségi ütemterv alapján számítjuk ki. A külső hátralékokra vonatkozó adatokat egyeztetni fogjuk az érintett hitelezőkkel, és a szükséges módosításokat a hátralékok keletkezésekor fogjuk beszámítani ezekbe a célkitűzésekbe.

17. A teljesítménykritérium folyamatosan érvényes. Az ÁKK a központi kormányzati rendszer külső fizetési hátralékállományára vonatkozó végleges adatokat a tesztidőpontot követő 7 napon belül szolgáltatja a Valutaalapnak. Ez a teljesítménykritérium nem terjed ki a kereskedelmihitel-tartozásokra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük