2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A MAGYAR ALMA — Tősér Ádám dokumentumfilmje a magyar almatermesztés történetéről

8 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/90036"><img class="image image-preview" src="/files/images/1_642.jpg" border="0" width="477" height="268" /></a></span>Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkár-helyettese az akadémiai filmklub első estéjén bejelentette, hogy <strong>2015 jubileumi év az Akadémia székházának</strong> <strong>történetében</strong>, hiszen 150 éve nyílt meg elsősorban Széchenyi István felajánlásából. </p> <p> 

1 642Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkár-helyettese az akadémiai filmklub első estéjén bejelentette, hogy 2015 jubileumi év az Akadémia székházának történetében, hiszen 150 éve nyílt meg elsősorban Széchenyi István felajánlásából.

 

1 642Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkár-helyettese az akadémiai filmklub első estéjén bejelentette, hogy 2015 jubileumi év az Akadémia székházának történetében, hiszen 150 éve nyílt meg elsősorban Széchenyi István felajánlásából.

 

Széchenyi felhívásához az egész ország csatlakozott, a nemesség soraiból Vay Ádám, a Károlyi és az Andrássy család adománya kiemelkedő, báró Sina Simon pedig bőkezűen 80 ezer koronát ajándékozott az MTA létesítésére 1865 decemberében. A leltárban egy jászárokszállási parasztember is szerepel, aki egy koronát tudott küldeni a nemzet tudományának házára. Akkor úgy gondolták, hogy az elegáns gótikus stílus volna a legjobban megfelelő forma az intézmény számára. A hely kiválasztásánál döntő érv volt, hogy a főváros kiemelt központjában, az első híd mellett épüljön. Az épületet végül Stühler Frigyes Ágost tervei szerint klasszicista stílusban emelték. Megnyitásakor a tudós társaság üléseire bármikor bejöhetett az utca embere, meghallgathatta a vitákat. Az MTA új vezetősége elhatározta, hogy ismét szélesre tárja a kapukat a nagyközönség felé. Megalakult tehát a Filmklub, amit több érdekes esemény követ. A székház-bejárásokon bemutatják az értékes képtárat, az előadótermeket, sőt, még a beépített kőzeteket is. A Múzeumok Éjszakáján koncerteket, könyvbemutatókat szerveznek. Idén tudományos filmeket vetítenek, s utána a rendezők a szakmában elismert tudósokkal közösen beszélgetnek a hallgatósággal.

 

Elsőként Tősér Ádám 52 perces filmjét tekinthettük meg, majd Tóth Magdolna, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával együtt tárgyaltuk meg a látottakat. Tóth Magdolna idézte a régi mondást: „naponta egy alma – az orvost távol tartja". Rieder Gábor művészettörténész (a filmen) elmondta, hogy az alma a termékenység, a szerelem, de egyben a bujaság szimbóluma is, aminek számtalan ábrázolása az emberiség művészi alkotásaiban maradt fenn. Az alma a Teremtés része. A népi gyógyászat szerint hasznos a fogyasztása tüdő-, ideg- és gyomorbajok ellen.

 

A Kárpát-medence ideális termőhely az almáknak. Trianon után a mai Magyarország területére erdélyi fajtákat telepítettek olyan sikerrel, hogy az 1950-60-as években az állami gazdaságok évi egymillió tonna almát szüreteltek. A legfőbb export a Szovjetunióba irányult. Az 1980-as években a mesterséges árképzés miatt erősen visszaesett a termelés (nem érte meg!). A 90-es évek elején a szovjet piac megszűnt – de csak számunkra, helyettünk a lengyelek szállítottak oda almát. 1994 volt az almatermelés mélypontja, almaválságról beszélhetünk. Nem a szovjet piac omlott össze – mint mondták -, hanem a magyar mezőgazdaság! A rendszerváltás után megszűntek a téeszek és a nagyüzemi termelés, kevesebb lett a munkahely is. A téeszek felosztásakor egy-egy almafasor más-más kézbe került, az új tulajdonosoknak meg eszükbe sem jutott, hogy összefogjanak a termelés érdekében. A feldolgozó üzemeket privatizálták, és a külföldiek vették meg azokat. Az idared fajtát például Felsőőrsön korábban 500 hektáron termesztették, ma csupán 100 hektáron.   

 

Takács Ferenc, az Alma Terméktanács elnöke szintén a filmen nyilatkozott arról, hogy egy hektáron 3000 fa élhet. Metszéssel és kordonokkal a fákat alacsonyabbra növesztik, így könnyebben kezelhetők. Az új ültetvény (hektáronként 2300 fa) a harmadik évben fordul termőre. Addig az előírások szerinti növényvédőszerrel, növényi hormonokkal kezelik, és sokat öntözik. Olasz technológiával hektáronként 50-55 tonna alma teremhet. A legértékesebb a 80-85 mm átmérőjű. Az Európai Unióban az olasz piros fajta a legeladhatóbb. A világ almatermelésében elsők: Kína, USA és Lengyelország.

 

Roppant tőkeigényes a modern hűtőházakban való tárolás, a méret szerinti válogatás, a korszerű csomagolóüzem és a logisztika. Úgy tűnik, hogy kevesebb almát eszünk, de inkább csak nagyobb lett a piacokon a gyümölcsválaszték, mert sok az import. Akad olyan nagyáruház, ahol naponta egy tonna almát adnak el! Megváltoztak a kedvencek is, a legtöbben a jonagoldot vásárolják. A hullott, fertőzött vagy sérült alma a feldolgozókba kerül, ahol kozmetikumokat, befőtteket, leveket állítanak elő. Ne áltassuk magunkat, a narancslé alapja is a hibás alma! Nagy gond, hogy a magyar almának csak 30%-a megy étkezési célokra, 70% pedig az alacsony jövedelmet hozó ipari alma. Ehhez jön még az értékesítési válság is. Ha jó a termés, akkor alacsonyabb a felvásárlási ár. Az ipari alma, amivel nem kell törődni – azonnal fizet, az étkezési alma előállításához nagyobb szervezettség kellene. Az almatermés évente ki van téve fagynak, jégkárnak, aszálynak. Túl sok beruházásra volna szükség. Ehhez előfinanszírozás kellene, nem utólagos.

 

Sokan jutottak földhöz olyanok, akik még soha nem láttak almatermelést, de támogatást kapnak. Szabolcsban teljesen elavult a gazdálkodás, elöregedtek az ültetvények. Remény a Nyírség kertészeti kultúrája. Az Európai Unióban óriási a verseny a mezőgazdaságban. A magyarországi ültetvényszerkezet elöregedett, nem versenyképes. Az almafronton nem lehet támogatásból élni. Nálunk a genetikai állomány és a szellemi tőke ugyan megvan, de hitel nincs. Az uniós támogatásokkal igen sok visszaélés történt. Egy nagykállói gazda szerint jobb közgazdasági környezetre, új agrártámogatási rendszerre volna szükség. Baj, hogy a magyar ember – a rossz emlékű közös gazdálkodás évtizedei után – képtelen a gazdálkodás érdekében az összefogásra.

 

A film utáni beszélgetésben Tóth Magdolna professzor beszélt a rezisztencia kutatásról. A Corvinus Almanemesítési Program keretében új rezisztens fajtákat állítottak elő, amelyek jobb alkalmazkodóképességűek, ellenállnak a betegségeknek és alacsony növényvédelmi igényűek, azaz kisebb önköltséggel termelhetők. A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszéke két évtizedes almanemesítésének eredményeként a Kárpát-medencén belül elterjedt kórokozó törzseknek ellenálló, emellett a piacon jól eladható, jó termőképességű új fajták vezethetők be. „A faiskolánkkal együttműködő nemesítő műhely gazdag hibridállományából örömmel mutatjuk be Önöknek az első államilag elismert fajtákat és a közeljövőben állami elismerésre méltó fajtajelölteket. Az új almafajták szaporítását megkezdtük, a gyümölcsoltványok… korlátozott számban megrendelhetők, 2015 őszére… előjegyezhetők." Fényképes útmutatót adott a kezünkbe az új fajták elnevezéséről, mint Hesztia, Artemisz, Rosmerta, Cordelia, Rodonit, Karneol. Az almafajták forgalmazója Balogh Zoltán Faiskolája. (www.balogfaiskola.hu)

 

Az új fajtákhoz persze reklám kell (kb. egymillió dollár), ami nálunk nem elérhető. Mi van a kedvenc magyar fajtával, a jonatánnal? Ezt régóta keresnénk az üzletek polcain, de hiába. A Jonathant a 19. században hozták be hozzánk Amerikából, tehát nem őshonos fajta, mint hittük. Sajnos, nem eléggé ellenálló a kártevőknek és a betegségeknek, sokat kell permetezni (évente 16-20 alkalommal) hiába gyönyörű a külseje, kiváló az íze, a permet drága. A rezisztens fajtákat alig permetezik. Az 1980-as években még világelsők voltunk a legfinomabb almákban, de főleg a keleti piacokra szállítottunk belőle. A starking a devizás piacon volt sikercikk.

 

A világ jelenlegi almatermelése öt fajtára irányul: fuji,. idared, jonagold, golden, gála. Az egyes országok törekvése, hogy saját jellemző fajtát hozzanak létre, ezért kellenének az új ültetvények. A jövő az egyéni almafajtáké.

 

Tősér Ádám filmje lényegre törően összefoglalja a magyar mezőgazdaság gondjait. Az étkezési alma arányában ma nálunk 70% import, habár a földművelésügyi illetékesek szerint csupán 4%. Rossz az ipari alma aránya is, holott a tudás, az éghajlat és a termőföld a minőségi étkezési almához nálunk megvan. Példaként látjuk, hogy Zala megyében 100 hektáron gazdálkodik egy holland almatermelő, a termést pedig kiviszi Hollandiába. Egy hektáron az alma telepítéséhez és a gépekhez 7-9 millió forintos tőke hiányzik, és nincs előfinanszírozás. Mivel az adottságaink megvannak, legalább a hazai piacot kellene tudni kielégíteni. Az olaszoknak manapság nagy üzlet az alma. A jó minőség több pénzt, akár 300%-os profitot hozhat! Kevés a hűtőüzem, ezért az osztrák ipari vállalkozók viszik el feldolgozásra a mi almánkat. A jövőben az étkezési alma-ültetvény legyen a cél!

 

A hasonló népszerű, tudományos filmre nagy szükség van, ezért a 2014-ben, a Borbálafilm alkotását a Médiatanács támogatása tette lehetővé. Tóth Magdolna, tudományos kutató felhívta a figyelmünket az almáról szóló monográfiájára, amely kapható a könyvesboltokban.

 A film megnézhető:

http://nava.hu/id/1952266/

 

DOBI ILDIKÓ

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.