A Magyar Fürdőkultúra Napja –Esős nyári szezon után a fürdőkultúra a fókuszban
6 perc olvasás
A Magyar Fürdőkultúra Napját minden év októberének második szombatján rendezte meg (2014. október 11. szombat). Erre a napra a Magyar Fürdőszövetség külön kampányt szervezett, melynek célja a több ezer éves fürdőkultúra hazai gyökereinek és értékeinek megismertetése. Kiemelt célja a kezdeményezésnek a fiatal generációk ismereteinek bővítése a fürdőzési szokásokkal, a hagyományok fenntartása érdekében, ugyanakkor a senior generációk részére is a figyelem felkeltése a hazai gyógyfürdők és az igénybe vehető gyógykúrák iránt. Az elmúlt évben a fürdőruhák története, a kulturált fürdőzés került előtérbe a rendezvényeken, az idei évben a gyógyvíz és a termálvíz fogalmak megismertetése és megkülönböztetése köré épül fel az országos rendezvény.
A Magyar Fürdőkultúra Napját minden év októberének második szombatján rendezte meg (2014. október 11. szombat). Erre a napra a Magyar Fürdőszövetség külön kampányt szervezett, melynek célja a több ezer éves fürdőkultúra hazai gyökereinek és értékeinek megismertetése. Kiemelt célja a kezdeményezésnek a fiatal generációk ismereteinek bővítése a fürdőzési szokásokkal, a hagyományok fenntartása érdekében, ugyanakkor a senior generációk részére is a figyelem felkeltése a hazai gyógyfürdők és az igénybe vehető gyógykúrák iránt. Az elmúlt évben a fürdőruhák története, a kulturált fürdőzés került előtérbe a rendezvényeken, az idei évben a gyógyvíz és a termálvíz fogalmak megismertetése és megkülönböztetése köré épül fel az országos rendezvény.
A Magyar Fürdőszövetség tagjai közül 33 fürdő vett részt különböző programokkal, ezen a szombaton ugyan a fürdők szabadon dönthetttek a helyileg szervezett programokról, a nyitva tartásról és az aznapi belépődíj kedvezményekről. A Magyar Fürdőkultúra Napja rendezvény során a fürdőkben figyelemfelkeltő kampányok zajlottak, azonban egyre több egészségturisztikai szakember egy-egy iskolába is „beköltözik". Ott közérthető módon próbálják megismertetni a hazai fürdőzési szokásokat a kisgyermekekkel is.
Több fürdőben ezen a napon olyan túrákat is szerveztek (pl. Budapest műemlékfürdői), amelyek során olyan háttér kiszolgáló területekre is vezetik a látogatókat, amelyeket egyébként nem láthatnak a fürdőzők. Ilyen például a gépház, vagy a létesítmény alatti pincerendszer, ahol sok esetben olyan háttérmunkák zajlanak, amelyek szükségesek egy fürdő működtetéséhez.
A Fürdőkultúra Napján Szegeden dán csoportot fogadtak, akik erre az időpontra és rendezvényre jöttek a városba. A többségében tanárokból álló delegáció tagjainak bemutatták azokat az oktatási anyagokat is, amelyeket a Magyar Fürdőszövetség készített annak érdekében, hogy a diákok jobban megismerjék a hazai fürdőkultúrát. Külföldön még Egyiptomban is előadást szerveztek ezen a napon, Kairóban a Kulturális Hivatal szervezett előadás sorozatot a magyar fürdőkultúra megismerése érdekében.
A statisztikák azt mutatják, hogy a kampány meglehetősen sikeres. Évente több tízezren látogattak el az ország valamely fürdőjébe, hogy élvezhessék azokat a programokat, amelyeket erre a napra szerveztek.
A fürdőknek szükségük is van a többlet bevételre és a fürdőzőkre az év további időszakában is, mivel a nyári főszezon szeszélyes időjárása eltérő forgalmat hozott a fürdőkben. Jól indult az idei év az fürdőknek, ám a július és augusztusi szélsőséges időjárást sokan megsínylették, elsősorban a kisebb üzemméretű, illetve a kevésbé fejlett turisztikai desztinációkban található létesítmények. – nyilatkozta Czeglédi Gyula, a szövetség ügyvezető elnöke.
Magyar Fürdőszövetség felmérése a nyári szezon forgalmi adatairól
Jól indult az idei év az fürdőknek, ám a július és augusztusi szélsőséges időjárást sokan megsínylették, elsősorban a kisebb üzemméretű, illetve a kevésbé fejlett turisztikai desztinációkban található létesítmények.
A három nyári hónapban közel ugyanakkor látogató forgalmat bonyolítottak a fürdők, viszont a stagnáló forgalom ellenére 5,6 százalékkal sikerült növelniük a fürdőszolgáltatásokból származó árbevételüket. Jelentős eltérések alakultak ki a nagy kapacitású országos és a lokális jelentőségű fürdők között. A nagyobb üzemméretű, ismert turisztikai desztinációkban található egységek átlagosan 8 százalékkal növelték bevételüket (3,9%-kal a belépések számát), míg a helyi (30-50 km-es körzet) célközönséget megcélzó kisebb fürdők árbevétele csaknem 3 százalékkal esett, 10 százalékos belépőszám-csökkenés mellett.
A nagyobb fürdők fedett beltéri kapacitása a szélsőséges időjárást ellensúlyozni tudta, amit erősített, hogy a meleg napokon jelentős forgalmat könyvelhettek el. A kevésbé ismert turisztikai desztinációkban található fürdők nyári strandi kapacitása többszöröse a fedettnek, amely nem tudta a rossz időben sem pótolni a kieső bevételeket. E létesítmények jellemzője még, hogy a településen és környékén a szálláshelyek és más szolgáltatások kínálata szűkös, ezáltal gyenge a desztináció vendégmegtartó ereje. A kisebb üzemméretűek közül azok voltak a kedvezőtlen időjárás nyertesei, melyek egy-egy frekventált turisztikai desztinációhoz – pl. a Balatonhoz – közel estek, és fedett medencéikkel alternatívát kínáltak a nyaraló vendégeknek.
A SZÉP-kártya felhasználásának bővülése 2014-ben is folytatódott a fürdőkben. Az év első öt hónapjában kiemelkedő mértékű, közel 70 százalékos volt a növekedés az előző évhez képest, mely a nyár végéig 17%-os növekedéssé mérséklődött. A nyári stagnáló forgalom a SZÉP felhasználásának 5 százalékot meghaladó csökkenésével járt, melyet a kisebb helyi fürdők forgalmának jelentős visszaesése okozott. A fürdőszolgáltatások 11 százalékát egyenlítették ki átlagosan SZÉP-kártyával. Eltérés az üzemméret alapján mutatkozik, a kisebb létesítmények fürdőszolgáltatási bevételének 13, míg a nagyobbakénak 10 százaléka került Széchenyi Pihenőkártyával kiegyenlítésre.
