„A magyar gazdaság idén is a tavalyihoz hasonló, erős évet zárhat”
5 perc olvasás
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. a legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" kiadványában a 2015. évre is a tavalyihoz hasonló mértékű, dinamikus gazdasági növekedést vetít előre.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. a legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" kiadványában a 2015. évre is a tavalyihoz hasonló mértékű, dinamikus gazdasági növekedést vetít előre.
Ennek alapja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az idei év első negyedévében fokozódott, szemben a növekedés lassulását váró általános vélekedéssel. A 3,5 százalékra gyorsuló éves növekedési ütem továbbra is az Európai Unió élmezőnyébe helyezi hazánkat. Az első háromhavi növekedést két év után ismételten a külkereskedelmi forgalom élénkülése vezérelte, ami önmagában 3 százalékponttal járult hozzá a GDP-bővüléshez. A belföldi felhasználás csupán 0,6 százalékpontot magyaráz a teljes gazdasági növekedésből. Ilyen nagy különbségre a gazdaság belső és külső teljesítménye között a legutóbbi recesszió idején volt példa. A mérsékelt belföldi teljesítmény fő oka a beruházás és a közösségi fogyasztás visszaesése. Ebben meghatározó szerepe volt az előző év azonos időszakában kiemelkedő beruházási aktivitásnak. A termelési oldalon kiegyensúlyozottnak mondható a növekedés: két kivétellel az összes nemzetgazdasági ágban növekedett a bruttó hozzáadott érték.
Előre tekintve, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a magyar gazdaság 2015-ben is megközelítheti az előző évi kiemelkedő gazdasági teljesítményét, amit jövőre egy mérsékeltebb év követhet. A belső és külső tényezők a teljes előrejelzési horizonton pozitívan járulnak hozzá a GDP-növekedéshez, melyet a fogyasztás és a nettó export közel azonos arányban vezérelhet. A kivitel növekedése 2015-2016-ban felülmúlja az importét, köszönhetően a legfőbb exportpartnereink élénkülő keresletének. A fogyasztás dinamikus növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése biztosítja, melyet piaci és gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt segítenek. Utóbbiak közé tartozik a különböző életpálya modellek folytatása és bevezetése, a Start munkaprogram bővítése, a családi adókedvezmény fokozatos emelése, a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, továbbá a banki elszámolás és forintosítás. Mindezek mellett idén az alacsony inflációs környezet, jövőre a negatív reálkamat emeli a háztartások fogyasztási hajlandóságát, melyet a munkaerő-piaci folyamatok javulása is hajt. A foglalkoztatottság tartós emelkedése miatt a munkanélküliségi ráta 2016 végére 6 százalék alá csökken az előrejelzés szerint. A beruházások jelentősen mérséklődő növekedését idén a magas bázis magyarázza, jövőre a korábbi uniós tervezési időszak lezárása miatt a beruházások visszaesésére számítunk. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2015-ben elérheti a 3,4 százalékot, míg jövőre a 2,7 százalékot.
Az éves infláció 2015-ben még elmarad a maginflációtól, de jövőre már megközelíti azt. Ez a folyamat idén a közműdíjcsökkentések és az alacsonyabb olajárak egyedi sokkhatását tükrözi. A pénzromlási ütem fokozatos erősödést követően 2016 végére már megközelítheti az inflációs célsáv közepét. Ennek oka az emelkedő maginfláció mellett a költségsokkok bázisba kerülése és a maginfláción kívüli tételek (olaj és feldolgozatlan élelmiszer) áremelkedése. A globális és a hazai nyomott inflációs környezet, az alacsony várakozások, a gazdaság ciklikus pozíciója és hazánk kedvező pénzpiaci megítélése a monetáris lazítás irányába mutatnak. Az MNB inflációs célkövetési rendszerének rugalmasabbá tétele szintén ezt erősíti. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint az MNB az elkövetkező hónapokban több lépésben, akár 1,3 százalékra is csökkentheti az irányadó rátát.
A gazdasági növekedés pályája nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, és bár a GDP-arányos mutató 2015-ben tetőzhet, továbbra is magas szinten marad. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által számszerűsített idei évi költségvetési kockázatok mérlege enyhén pozitív, vagyis a költségvetési törvényben előirányzott 2,4 százalékos GDP-arányos deficitcél biztonsággal teljesíthető.
A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:
|
2014 |
2015 |
2016 |
Bruttó hazai termék (volumenindex)* |
3,6 |
3,4 |
2,7 |
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* |
1,7 |
3,3 |
3,0 |
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* |
11,7 |
1,2 |
-1,6 |
Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)* |
8,7 |
8,0 |
7,9 |
Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)* |
10,0 |
7,0 |
6,8 |
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) |
6,4 |
7,5 |
9,1 |
Éves fogyasztóiár-index (%)* |
-0,2 |
0,3 |
2,6 |
A jegybanki alapkamat az év végén (%) |
2,10 |
1,30 |
1,75 |
Munkanélküliségi ráta éves átlagos szintje (%)* |
7,7 |
6,9 |
6,0 |
A bruttó átlagkereset éves változása (%)* |
3,0 |
2,9 |
3,2 |
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában |
4,1 |
5,5 |
6,3 |
Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában |
8,3 |
9,2 |
8,2 |
Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában |
-2,6 |
-2,3 |
-1,8 |
GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* |
1,6 |
1,9 |
2,4 |
* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva.
Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás