A magyar síelők 1/3-a még csak most indul síelni – szinte minden nélkül….

Bár a síelésre alkalmas időjárás hazánkban az idei szezonban gyakorlatilag elmaradt, a síszezon az európai síterepeken még javában tart, s a magyarok közel egyharmada is csak a következő hetekben csatolja fel léceit valamelyik környező ország sípályáján.

Bár a síelésre alkalmas időjárás hazánkban az idei szezonban gyakorlatilag elmaradt, a síszezon az európai síterepeken még javában tart, s a magyarok közel egyharmada is csak a következő hetekben csatolja fel léceit valamelyik környező ország sípályáján.

Az évszakhoz képest enyhe időjárás és a kevesebb hó miatt azonban veszélyesebb lehet a lesiklás, ráadásul a hazai síelők jelentős része egyébként sem elég felelős: több mint egyharmaduk semmilyen védőfelszerelést nem használ és biztosítással sem rendelkezik, 10-ből 6-an pedig még a Sí KRESZT-t sem tartják be. Bár sokat hallani manapság az ingyenes Európai Egészségbiztosítási Kártyáról, ezzel is csak minden második síelő rendelkezik. Többek között ezek derülnek ki az online biztosításokat kínáló Aegondirekt.hu közel háromezer síelő válaszait összesítő kutatásából. Az előző szezonban mintegy 10 ezer magyart ért síbaleset, s azok, akik nem rendelkeztek megfelelő síbiztosítással, nemcsak a mentés és a kórházi ellátás költségét fizették, hanem – ha vétkes felek voltak – az akár többmilliós kártérítést is, jogvédelem- és felelősségbiztosítás hiányában.  

A magyarok közel egyharmada még csak most megy síelni…

Az Aegondirekt.hu kutatásában megkérdezettek közel egyharmada, 32 százaléka válaszolt úgy, hogy még csak a következő hetekben indul külföldi sítúrára. „Azok, akik szívesen kelnek útra március második felében, vagy akár áprilisban is, egészen húsvétig, Karintiában és Észak-Olaszországban számíthatnak hosszú szezonra, ám a Ski amadé területe, Tirol és Svájc is jó választás lehet azoknak, akik még csak most tervezik a sítúrát" – mondja Wesselényi Andrea, a sielok.hu oldal főszerkesztője. „Sok közeli síterepen azonban – ahol rosszabbak a hóviszonyok – fokozottan óvatosnak kell lenni, mivel ezeken a melegebb idő miatt földfoltok, víztócsák, buckák alakulhatnak ki, amelyek tönkretehetik a sílécet, illetve a saras, köves részek balesetveszélyesek is, csakúgy, mint a pályán kívül, például az erdős részeken történő lesiklás, ahol szintén rosszabbak lehetnek a hóviszonyok" – teszi hozzá Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója. 

… de a síelők 37 százaléka egyáltalán nem használ védőfelszerelést

A melegebb időjárás és a rosszabb hóviszonyok mellett azonban legtöbbször mégiscsak mi magunk vagyunk a felelősek a balesetekért: az Aegondirekt.hu kutatása szerint ugyanis a síelőknek csak 39 százaléka tartja be a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) – a biztonságos síelésre vonatkozó – 10 pontos szabályzatát, az úgynevezett Sí KRESZT-t. Ráadásul jelentős azok aránya is, akik szoktak a képességeiknek vagy a pályaviszonyoknak nem megfelelő tempóban, illetve a kezeletlen és kijelölt pályaszakaszon kívül siklani (freeride sízés). Bár az egyik külföldi szakportál szerint például az Egyesült Királyságban jelentősen megugrott a bukósisakok iránti kereslet Michael Schumacher súlyos balesete után, az Aegondirekt.hu felmérésében megkérdezettek 37 százaléka semmilyen védőfelszerelést (pl. sisakot vagy gerincprotektort) nem használ.

Milliókat fizethet a balesetben vétkes fél, ha nincs megfelelő biztosítása

„A felmérésben megkérdezettek közül nagyjából minden ötödik síelővel történt már baleset, ráadásul az összes síelő közel 10 százaléka szenvedett már balesetet más hibájából" – emeli ki a kutatás egyik megállapítását Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója. „Még mindig kevéssé ismert itthon, hogy amennyiben valaki balesetet okoz a környező országokban lesiklás közben, anyagilag is vállalnia kell a baleset következményeit. Így a vétkes fél utóbb akár a vétlen fél orvosi ellátásának, vagy a kártérítés, illetve a jogi segítségnyújtás, és egy akár évekig tartó per többmilliós költségét is fizetnie kell, ha nincs jogvédelem- és felelősségbiztosítási részt is tartalmazó biztosítása. Az okozott balesetek következményeként fölmerülő, nem ritkán sokmilliós összegek ellenére azonban csak a válaszolók 51 százaléka számára fontos, hogy rendelkezzen a nagyjából egy buszjegy árával megegyező napidíjért elérhető síbiztosítással" – hangsúlyozza az Aegondirekt.hu vezérigazgatója.

„Nagyjából ugyanekkora azoknak az aránya is, akik a hazánkban is mindenki számára ingyenesen elérhető Európai Egészségbiztosítási Kártyát sem váltják ki, amely biztosítaná számukra, hogy baleset esetén Európa 31 országában az itthoni kötelező egészségbiztosításuk terhére vehessék igénybe a szükséges egészségügyi ellátásokat" – teszi hozzá Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója.