A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát. Nagyjából kétharmadnyi válaszadó (65%) szerint legalább ugyanolyan vagy magasabb színvonalon lennénk képesek a játékok megrendezésére, mint Rio de Janeiro - derül ki az Ipsos legfrissebb, a riói olimpiát követő első, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős közvélemény-kutatásából.
A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát. Nagyjából kétharmadnyi válaszadó (65%) szerint legalább ugyanolyan vagy magasabb színvonalon lennénk képesek a játékok megrendezésére, mint Rio de Janeiro – derül ki az Ipsos legfrissebb, a riói olimpiát követő első, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős közvélemény-kutatásából.
A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát. Nagyjából kétharmadnyi válaszadó (65%) szerint legalább ugyanolyan vagy magasabb színvonalon lennénk képesek a játékok megrendezésére, mint Rio de Janeiro – derül ki az Ipsos legfrissebb, a riói olimpiát követő első, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős közvélemény-kutatásából.
A rendezés mellett közel kétszer annyian elkötelezettek, mint ahányan ellenzik (58%-31%) és a lakosság mindössze 11 százaléka bizonytalan a 2024-es olimpiarendezést illetően. Az is kiderül az Ipsos kutatásából, hogy a társadalom minden rétegében a támogatók vannak többségben. A diplomások körében több mint kétszeres, a húszas-harmincas korosztályban több mint két és félszeres az olimpia híveinek aránya az elutasítókéhoz képest.
Az életkor növekedésével csökken a pozitívan viszonyulók aránya és ezzel párhuzamosan nő a szkeptikusoké. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre elterjedtebb az olimpia rendezésével való azonosulás és csökken a bizonytalanság.
A fővárosiak valamelyest megosztottabbak a rendezést illetően, mint a vidékiek (54%-39% illetve 59%–30%). További jellegzetesség, hogy a társadalom kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő rétegei, a nyugdíjasok és az alacsony iskolázottságúak körében lassan ugyan, de csökken a bizonytalanság. Míg decemberben az előbbieknek 21, utóbbiaknak 20 százaléka volt bizonytalan, ma ez az arány 17 és 15 százalék.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a magyar társadalom közel kétharmada szerint legalább olyan (38%) vagy magasabb színvonalú (27%) olimpiát rendeznénk, mint idén Rio de Janeiro. A fiatalok nem csak a legelkötelezettebbek, hanem a legoptimistábbak is: 72 százalékuk szerint legalább a rióival azonos nívójú olimpia megrendezésére lenne képes Magyarország.
Összességében elmondható, hogy a 2015 decemberében mért eredményekhez képest jelentős elmozdulás nem érzékelhető, a magyar lakosság többsége alapvetően pozitívan viszonyul a 2024-es játékok megrendezéséhez.
